A környezetvédelmi intézkedések zöldítésre késztetnek olyan márkákat is, amelyek valódi terepjárókat gyártanak. A Jeep és a Land Rover, a klasszikus terepjáróit tette zöldebbé, tölthető-hibrid rendszerrel.
Az angol és az amerikai vállalat, azok közé a gyárak közé tartoznak, amelyek készítenek olyan autókat, amiket terepen valóban lehet használni. Árban alattuk a haszonjárműként visszatérő Suzuki Jimny, fölötte pedig a Mercedes G található.
Valódi terepes képességet kínál még Magna-Steyr által fejlesztett Ineos Grenadier, és persze a Toyota Landcriuser. A felénk nem forgalmazott modellek között ott a Nissan Patrol, az új Ford Bronco és jó néhány Toyota Landcruiser. Ezzel le is zárult a térdig érő sárban használható, valódi terepjárók felsorolása.
Fotó forrása: Jeep
Wrangler 4xe
A Jeep rohamtempóban villamosította a kínálatát, nemrég került piacra a Compass és a Renegade tölthető-hibrid változata. Ez a két modell a városi terepjárók között, a legjobb terep képességekkel rendelkezik, lásd a Trailhawk verziókat. De tavaly ősszel – kb. a Defender P400e premierjének az időpontjában – rántották le a leplet a három felszereltségi szinttel elérhető zöld Wranglerről.
A technika
Vérszegénységgel nem vádolhatják a valamivel 50 kilométer fölötti hatótávolsággal rendelkező terepjárót, mert a kétféle karosszériával kapható zöld típus összteljesítménye 380 lóerő. Ezért a 100 km/órás sebességet, 6,7 mp alatt éri el a Wrangler 4xe.
A 637 Nm nyomatékot a kerekre küldő autó, – az angol konkurenséhez hasonlóan – rendelkezik a nyomatékot megsokszorozó áttétellel, népszerűbb nevén felezővel. A hajtásrendszer része még két villanymotor, amiből az egyik kiváltja a generátort és az önindítót. A nagyobb teljesítményű motor (95LE), a nyolc sebességes automata váltóban kapott helyet. Így a terepjárás, még kifinomultabban történhet.
A rendszer része a 96 darab cellából álló, 17 kWh kapacitású, 400 voltos feszültségű akku csomag, amely a hátsó ülések alatt helyezkedik el. Érdekessége, hogy nem a megszokott lítium-ion, hanem grafitos környezetben lévő, nikkel, mangán, kobalt tartalmú (NMC). A motor, a korszerű 2 literes, négyhengeres turbós erőmű.
Az amerikai zöld autót három hajtás móddal szállítják, ami a hibrid, az elektromos és az e-Save. Az utóbbi szolgál arra, hogy nulla kibocsájtású város részekre tartalékolja az elektromos energiát.
Forrás: Land Rover
Az angol
A Defender előző kiadásából már készítettek egy kis szériát, amely teljesen elektromos volt. A Jeep a Magnetto tanulmánnyal mutatta be nemrég, hogy milyen lenne teljesen elektromos hajtással a Wrangler. A jövőből térjünk vissza a 43 kilométeres tisztán elektromos hatótávot tudó Defender 110 P400e-hez.
Itt is 2 literes turbómotor található a gépházban (300LE), amihez 143 lóerős villanymotor csatlakozik. Ezek együttes teljesítménye 404 lóerő, ez a lóerőszám, 5,6 másodperc alatt gyorsítja 100 km/órára a zöld Defendert. Itt 43 kilométeres a tisztán elektromos hatótáv, és ez hajtásmód, csak a hosszabb tengelytávú 110-es modellhez érhető el.
Az állítható magasságú futóművel rendelkező terepjáró, 3 tonnás utánfutót is vontathat. Álló helyzetben pedig 300 kilóval lehet terhelni a tetejét, így a tetőn használható gyári kemping sátorban, nyugodtan lehet aludni. A zöld terepjárót 50 kW-os töltővel lehet tölteni, ennek segítségével félóra alatt lehet az akku energia szintjét 80 százalékra felhúzni.
Érzik a bugit
A két gyár tervezői – a zöld hullám ellenére – tudják mitől döglik légy. A Jeep, Wrangler Rubicon 392 néven dobott piacra 470 lóerős, 6,2 literes V8-as motorú terepjáró szörnyet…
A Land Rovernél sem tétlenkedtek: náluk 5 literes, 525 lóerős kompresszoros V8-ast szereltek a Defenderbe…
Címlapkép forrása: Jeep