NRGreport
Menü

A jelenleginél is több földgázt fogyaszthatunk 2030-ban

Vállalatok | Major András | 2021-06-22 09:37

Paradox módon nehezíti a szén kivezetését az uniós zöld szabályozás, miközben még nőhet is a földgázfelhasználás a következő tíz évben. Az év végére elkészülő FGSZ emissziós stratégiáról, a hidrogén-földgáz keverékek szerepéről és a Horvátország felől érkező gázszállítási tapasztalatokról beszélt Ferencz I.Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója az NRGreportnak.

Hogy érinti a Green Dealhez kapcsolódó uniós szabályozás alakulása a magyar gázinfrastruktúra és ellátásbiztonság kilátásait, különös tekintettel a földgáz-beruházások zöld taxonómiából történt időszakos kizárására, illetve a döntés elhalasztására?

Az európai Zöld Megállapodáshoz kapcsolódó energiapiaci szabályozás alakulása arra enged következtetni, hogy a közeljövőben a fosszilis energiát, így a földgázt hasznosító projektek európai uniós forrásokból nem számíthatnak támogatásra. Egy ilyen szabályozás paradox módon nehezíti a szenes erőművek kivezetését a piacról, mert kedvezőtlenebb feltételeket teremt a helyettesítő gázerőművi beruházások számára. Mégis azt gondolom, hogy nincs más út, a szenes erőművek kivezetése szükségszerű, és ennek következtében régiónk földgázfelhasználása tízéves távlatban a szenes villamosenergia-termelő kapacitások földgázra való átállásával tovább emelkedhet. Mindez valós piaci igényt teremthet a meglévő gázinfrastruktúra további bővítésére is. Hosszabb távon a jelenlegi gázinfrastruktúra hidrogénre, mint energiaforrásra való részleges átállása miatt is bővülhet, hiszen a hidrogén fűtőértéke mintegy harmada a földgáznak, tehát azonos fűtőérték szállításához háromszor akkora kapacitású infrastruktúra van szükség. Mindenesetre nekünk, rendszerüzemeltetőknek készen kell állnunk az energiaátmenetből származó új igények kiszolgálására.

Az FGSZ az MVM-mel és számos más jelentős európai nagyvállalattal együtt támogatja a hidrogén földgázba keverését, illetve jelenlegi gázhálózatban való szállítását. Milyen fő érvek, magyar érdekek szólnak e megoldás mellett?

Az elsődleges szempont a környezetünk megóvása, a klímacéloknak való megfelelés, illetve az európai Zöld Megállapodásban foglaltak teljesítése. Ezen szempontok komoly jövőképet vázolnak fel az FGSZ számára, ugyanis meglévő eszközeink egy karbonsemleges jövőben is hasznos célokat szolgálhatnak. Meglévő rendszerükre építve elkerülhetjük, hogy a generációk alatt kiépített, fejlett infrastruktúránk elértéktelenedjen – ez mindenképp magyar érdek. Hosszú távú célunk, hogy eszközeink egy olyan jövőben is működőképesek és hasznosak legyenek, amikor a földgáz szerepe csökken. Ehhez mind az infrastruktúrát, mind a szabályozást tekintve fokozatos átmenetre van szükség, a jelenlegi földgázpiacról a hidrogén felhasználására való átállásra. A hidrogén-földgáz keverékek biztosítják, hogy a termelői kapacitások és a fogyasztói igények függvényében fokozatosan nyerjen teret a hidrogén felhasználása.

Emellett természetesen szempontként jelenik meg a költséghatékonyság is. A meglévő infrastruktúra hidrogén vagy hidrogén-földgáz keverékek szállítására való átalakításának költsége mintegy 10-30%-a annak a költségnek, amely egy teljesen új hidrogénszállító hálózat kialakításakor jelentkezne.

Mekkora beruházással és milyen fejlesztésekkel tehető erre alkalmassá a hazai földgázszállító infrastruktúra?

Megkezdtük a munkát annak felmérésére, hogy milyen beruházások szükségesek ahhoz, hogy rendszerünk alkalmas legyen a hidrogénkeverékek szállítására. Eddigi vizsgálataink alapján egy legfeljebb 4%-os bekeverés elsősorban a mérőműszerek cseréjét igényli, az ennél magasabb hidrogéntartalmú keverékek szállítása a szállítóvezetéken már komolyabb beruházásokat igényel, míg 20%-os bekeverési arány felett új kompresszorok telepítése is szükségessé válik.

A hazai gázhálózat és az FGSZ részt vehet valamilyen módon a nem bekevert, 100 százalékos hidrogén jövőbeli szállításában is? Erre alkalmassá tehető gazdaságosan a hazai gázrendszer vagy bizonyos elemei? Indult ezzel kapcsolatban előzetes tervezési munka, tervezik az MFGT Akvamarin projektjéhez hasonló kísérleti projekt indítását, esetleg részt vesznek/vettek a magyar hidrogénplatform és/vagy a hidrogénstratégia kialakításának munkájában?

Magyarországon egyelőre nincs elégséges piaci igény a 100 százalékos tisztaságú hidrogén szállításához, továbbá nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges hidrogénelőállító kapacitás sem. Emellett a tiszta hidrogén szállítását megengedő infrastruktúra kialakítása jóval meghaladja a hidrogén-földgáz keverékek szállítására szolgáló hálózati átalakítások költségét. Így jelenleg a hidrogén-bekeverés lehetőségeire fókuszálunk. Jó példa erre az Akvamarin projekt, melynek keretében az MFGT hidrogén előállítására és bekeverésére alkalmas technológiát létesít földalatti gáztárolójában. Az FGSZ az együttműködési megállapodásunkban foglaltak szerint részt vesz ebben a projektben, melynek keretében vizsgáljuk, miként szállítható maximum 2%-os hidrogéntartalmú keverék a rendszerünkön, valamint hogyan mérhető és számolható el ez a mennyiség. Bízunk abban, hogy tapasztalataink hozzájárulnak majd a hidrogénszállításra vonatkozó szabályozási keretrendszer kialakításához is – mint ahogy eddigi tapasztalatainkkal is részt vettünk az ország hidrogénstratégiájának kialakításában.

Hogy áll a hidrogénszállításra vonatkozó uniós és hazai szabályozás alakulása?

Az Európai Unió jelenleg az ún. „Negyedik Gázcsomagon” (Hydrogen and decarbonised gas market package), valamint a „Megújuló Energia Irányelv” felülvizsgálatán dolgozik, melyek a hidrogén szállítására vonatkozó pontokat is tartalmaznak majd. A jövő év elejére várhatóan mindkettő publikálásra kerül. A hazai szabályozást tekintve a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform június elején mutatta be az ún. „Hidrogén Fehér Könyvet” és a „Magyar Hidrogén Stratégiát”, melyek egyfajta előképet mutatnak a jövőbeni magyar szabályozás irányáról.

Ugyanakkor az is tény, hogy az energiatermelés jelentős részének hidrogénalapúvá alakítása bár tetszetős szándék, jelenleg nem alapszik kiérlelt technológiákon. Bár már az 1800-as években is használtunk hidrogént gázlámpák megvilágítására – sőt, az akkori lámpák egy 50-60%-os hidrogén eleggyel világítottak –, a jelen hidrogéntermelése ipari célokat szolgál, kevéssé környezetkímélő módszerek alkalmazásával. A kibocsátáscsökkentést hidrogénalapú energiatermelés útján elérni szándékozó európai politikai akarat még túlmutat a jelen technológiai lehetőségein.

Milyen főbb teendőket jelölnek ki az FGSZ számára a nemzeti dekarbonizációs tervek?

Magyarország kormánya 2020 januárjában publikálta az ország energiapolitikájának jövőjét meghatározó „Nemzeti Energiastratégia 2030”-at, valamint a hasonló időtávot megcélzó „Nemzeti Energia- és Klímatervet”. Mind a stratégia, mind pedig a NEKT – véleményem szerint helyesen – azonosítja a földgázban rejlő potenciált a kibocsátások csökkentésében, különösen, amikor a megújuló energiák kiegyensúlyozásához szükséges földgáztüzelésű villamosenergia-termelés fokozódását vetítik előre 2030-ig. Szintén nagy hangsúlyt helyeznek a dokumentumok az ellátásbiztonság megőrzésére, lehetőség szerint fokozására, amely immár a létesülő földgáztüzelésű erőművek zavartalan ellátását is megában foglalja. Ez környezeti szempontból is kifejezetten kedvező fejlemény, kiváltképpen, ha ezek széntüzelésű erőműveket váltanak fel a villamosenergia-rendszerben.

Az 55%-ra emelt 2030-as kibocsátáscsökkentési cél várhatóan hazánk részéről is további erőfeszítéseket igényel majd, amit a NEKT felülvizsgálata fog konkrét teendőkre lefordítani. Idén várható az EU Gáz Irányelvének újragondolása a Megújuló Energia Irányelvével összhangban, amiben már a megújuló gázok kötelező felhasználási arányára írhatnak elő uniós szintű célokat. Várhatóan a frissített NEKT fogja ezt majd magyar vállalásokra lefordítani. Ahogy már említettem, az FGSZ elkezdte a felkészülést a megújuló gázok, köztük a hidrogén földgázhálózatba juttatására, és a folyamatban lévő vizsgálataink elősegítik, hogy a földgázszektor is hozzájárulhasson a dekarbonizációs célok eléréséhez.

Milyen, az FGSZ tevékenységére vonatkozó emissziócsökkentési célokkal rendelkeznek? Hogyan teljesít a magyar gázhálózat a szivárgások tekintetében, itt milyen teendők vannak?

Ez év végére készül el az FGSZ emissziós stratégiája, ami komplex módon térképezi fel a vállalat tevékenysége során a légkörbe kerülő összes üvegházhatású gáz (CO2, CH4, NOx stb.) mennyiségét, valamint számszerűsíti a kibocsátáscsökkentés megvalósításához szükséges beruházási összeget és a megvalósítási idejét. A fenntarthatóság fontos alapértékünk, így mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentsük a működésünkkel járó környezeti terhelést.

A stratégia egyik pillére a földgázértéklánc minden pontján problémát jelentő metánkibocsátás pontos mennyiségének meghatározása a hálózatunkon. Az arányok kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a szállítórendszer szintjén megjelenő szivárgás „csak” mintegy 7%-a a teljes értékláncon megjelenő metánkibocsátásnak, ám ettől függetlenül fontos célunk a nálunk keletkező kibocsátás csökkentése. A kibocsátás forrásait már meghatároztuk, jelenlegi fejlesztési terveink közt azonban az is szerepel, hogy a szivárgásokat hamarosan digitális mérőeszközökkel detektáljuk. Jelentési módszertanunk az Oil and Gas Methane Partnership (OGMP) módszertanának legfrissebb szabványait követi majd. Az év végére terveink szerint metánkibocsátás-csökkentési célszámainkat is meghatározzuk.

A metán mellett ugyancsak emissziós stratégiánk fontos eleme szén-dioxid kibocsátásunk visszafogása. Ennek részeként gázüzemű kompresszoraink villanykompresszorokra való cseréjét tervezzük, amellyel középtávon jelentős emissziócsökkentést érhetünk el, hiszen kompresszoraink jelenleg a magyar földgáz-fogyasztás ~1%-ért felelnek.

Mit jelent pontosan az az uniós határozat által megállapított helyzet, miszerint a Szrbijagasz szerb állami földgázrendszer üzemeltető társaság nem biztosít Magyarországnak megkülönböztetésmentes hozzáférést a horgosi földgáz átadási ponthoz? Lehetnek ennek következményei Magyarország déli irányból tervezett orosz gázimportjára, illetve az ország földgázellátásának biztonságára/mikortól indulhat meg a gázbehozatal déli irányból? Hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet, van magyar-szerb megoldáskeresés az ügyben, mikorra és hogyan oldódhat meg a probléma?

A szóban forgó, az Energiaközösség által kiadott határozat a már meglévő magyar-szerb irányú határponti vezetékre vonatkozik, amin az FGSZ szerb irányú tranzit szállításai teljesültek korábban, ennek megfelelően a döntésnek nincsenek következményei Magyarország földgázimportjára.

Magyarország ellátásbiztonsága, illetve a Délről érkező földgáz importja szempontjából a Szerbia>Magyarország irány bír relevanciával. A Szerbiából Magyarországra érkező gáz szállítására alkalmas új vezeték építése folyamatban van, kereskedelmi üzembe helyezésének tervezett időpontja 2021. október 1.

Milyenek a tapasztalatok a Horvátország felől megvalósuló gázszállítással kapcsolatban?

Idén alig volt földgázszállítás Horvátország felől, a Magyarország irányából Horvátországba irányuló szállítás pedig csökkenő tendenciát mutatott. Ahogy arra számítani lehetett, a horvát-magyar határon jelenleg érvényben lévő, viszonylag magas horvát exit tarifák miatt, fizikai átszállítás csak eseti módon várható a Krk-LNG terminálhoz érkező cseppfolyósított földgáz szállítmányokból. A valóságban a kereskedők inkább csereügyleteket hajtanak végre. Ettől függetlenül kereskedelmi értelemben a Horvátországban betáplált LNG-gáz megérkezik Magyarországra, csak a molekulák nem keringenek, ami számunkra kisebb szállítási feladatot jelent.

Milyen főbb fejlesztéseket tervez az FGSZ rövidebb távon, a következő egy-két évben, különös tekintettel a határkeresztező kapacitásokra?

Megszokott és kötelező éves kapacitásaukcióink keretében júliusban fogjuk felmérni, van-e piaci igény az EU-s határkeresztező kapacitások bővítésére. A szlovén TSO-val közösen pályázunk uniós forrásokra a még hiányzó szlovén-magyar határkeresztező megvalósítása érdekében. Ugyancsak zajlik a nem megszakítható kapacitások létrehozása Ukrajna felé, melynek részleteiről rendszeresen egyeztetünk az ukrán TSO-val, valamint a két ország szabályozó hatóságaival.

 

fotók: FGSZ 

Major András