NRGreport
Menü

Vérben talált enzimmel hosszabbítanák meg a beton élettartamát

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-06-29 06:46

A beton az egyik legelterjedtebb építőalapanyag, mégis könnyen erodálódik – erre találtak most meglepő megoldást a Worcesteri Műszaki Intézet kutatói. Kiderült, hogy a megoldás végig a vérünkben volt.

Érdekes és különös tanulmány jelent meg az Applied Materials Today tudományos folyóiratban nemrég: a Worcesteri Műszaki Intézet kutatói állítólag megtalálták a csodaszert ahhoz, hogy a beton akár négyszer tovább is repedésmentes, időtállóbb legyen. A titok az emberi vérben van: egy enzim, ami úgy segít „begyógyítani” a repedéseket, mint ahogyan a szervezetünk a sebeket gyógyítja be.

Egyelőre sajnos nem tudjuk, hogy mi tette olyan időtállóvá például a Parthenon betonját, a modern anyag ugyanis, hiába hisszük, hogy időtálló, egyáltalán nem az – nagyon hamar repedezik, ami azt jelenti, hogy sokat kell javítani, és rengeteget kell belőle gyártani. A betongyártás pedig kifejezetten környezetszennyező dolog: a globális üvegházhatás-kibocsátás nagyjából tizedéért felelős az ipar, ami azt jelenti, hogy ha ország lenne, akkor csak Kína és az Egyesült Államok előzné meg szennyezettségben.

A modern betonépületek egy évtized alatt is erodálódnak annyit, hogy javítani kelljen őket, mert veszélyessé válnak. A Worcesteri Műszaki Intézet szakértői szerint rengeteget javítana a helyzeten, ha az apró repedések maguktól „begyógyulnának”, mielőtt nagyobbak lesznek belőlük, ez sokat segítene az élettartamukon – a számítások szerint akár megnégyszerezhetné azt.

Erre már voltak próbálkozások korábban, méghozzá speciális baktériumok segítségével. A mostani módszer azonban sokkal gyorsabban „dolgozik”, mindössze 24 órára van szüksége ahhoz, hogy a milliméter nagyságú repedéseket beforrassza. A jelenlegi módszereknek mindez négy hétig tart minimum. Ezen kívül az új megoldás olcsó, biztonságos, szagtalan, ráadásul úgy lehet gyártani, hogy a már meglévő betonépületeknél is alkalmazni lehessen.

Ami azonban igazi szupersztárrá teszi, az az, hogy képes megkötni a szén-dioxidot, ami az egész betongyártási folyamatot lényegesen zöldebbé teheti.

A megoldás igazi furcsasága az, hogy karboanhidrázt használ – ez a vörösvérsejtekben megtalálható enzim hozzájárul a szén-dioxid szállításához és átalakításához. Gyakorlatilag a megoldás, úgy tűnik, végig a vérünkben volt.

Amikor egy repedés megjelenik a betonban, a keverék a levegővel együtt bejutó szén-dioxidra reagál. A reakció során kalcium-karbonát kristályok keletkeznek, amelyek erősségben és struktúrában hasonlóak a betonhoz, így nem jelentenek kockázatot.

A kutatók kijelentették: a természethez fordultak, mikor azt kutatták, mi biztosítja a leggyorsabb széndioxid-transzfert, és azt találták, hogy a vérünkben van ilyen anyag. Az enzimek nagyon gyorsan reagálnak minden változásra, így egyértelmű volt, hogy ezeket használják fel a módszereikhez. A megoldás hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb betont kelljen gyártani és szállítani, ami óriási segítség lehet a környezet számára.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: IFL Science