Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kutatói felfedezték az elektromos járművek akkumulátorainak újrafeldolgozásának új módszerét, amellyel drasztikusan csökkenthetők a költségek és a szén-dioxid-kibocsátás is.

Az új technikák többek között az akkumulátor egyes részeinek újrahasznosítását jelentik, ami sokat segíthet végre az autóipart érő kritikákon, miszerintis hiába az elektromos járművek alacsony kibocsátása, ha az akkumulátorhoz szükséges bányászati anyagok egyben nagy szén-dioxid-kibocsátást is jelentenek.

A nemzeti kormányok már az ellátásbiztonságért küzdenek, hiszen az elektromos járművek iránti kereslet várható további gyorsulására lehet számítani – miközben fontos lenne a Kínától és a nehéz bányászati ​​joghatóságtól való függés csökkentése is.

"A gond az, hogy az olyan összetett termékek, mint az akkumulátorok, nem dolgozhatók fel úgy, mint más fémek. Az aprítás, az egyes alkatrészek összekeverése és a kohászati technikák alkalmazása csak tönkreteszi az anyagok értékét" – mondta Gavin Harper, a kormány által támogatott brit Faraday Intézet kutatója.

A pirometallurgia (kohászat) a fémek magas hőhatású kinyerése kohókban zajlik, ami az elemzők szerint nem gazdaságos. A jelenlegi újrahasznosítási módszerek az akkumulátorok apró darabokra aprításán is alapulnak, amelyeket „fekete tömegnek” neveznek, ezeket dolgozzák fel fémekké, például kobalttá és nikkellé.

A mostani, un. direkt feldolgozásra való áttérés, egyrészt megőrizné az olyan összetevőket, mint a katód és az anód, másfelől drasztikusan csökkentheti az energiaveszteséget és a gyártási költségeket is.

A Leicesteri Egyetem és a Birminghami Egyetem kutatói, akik a Faraday Intézet ReLib projektjén dolgoznak, most megtalálták annak módját, hogy ultrahangos hullámok segítségével legyen a katód és az anód aprítás nélkül újrafeldolgozható. Szabadalom iránti kérelmüket már el is indították.

A módszer visszanyeri a kobaltból, nikkelből és mangánból álló katódport az alumínium lemezből, amelyre az akkumulátorgyártás során ragasztják. Az anódport, amely általában grafit, leválasztásra kerül a rézlemeztől.

Andy Abbott, a Leicesteri Egyetem fizikai kémia professzora szerint az ultrahangos hullámok segítségével történő leválasztás 60% -os költségmegtakarítást eredményez egy szűz anyag költségéhez képest, ráadásul az ultrahangos technológia százszor több akkumulátor anyagot képes feldolgozni ugyanannyi idő alatt.

Abbott csapata manuálisan választotta szét az elemcellákat, hogy tesztelje a folyamatot, de a ReLib már egy olyan projekten dolgozik, amely robotokat használna a hatékonyabb szétválasztás érdekében.

Illusztráció: pixabay