Európában még mindig tart az átmenet a megújuló energiaforrások jobb piaci integrációját lehetővé tévő támogatási rendszerek felé, melyek a piaci versenyt is ösztönzik – olvasható az Európai Energiaszabályozók Tanácsának (CEER) megújuló energiaforrásokra fordított támogatásokról szóló jelentésében. Norvégiában a legalacsonyabb, míg Csehországan a legmagasabb a finanszírozás mértéke. Magyarország a középmezőnyben van. 

A CEER a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részvételével összeállította a 2018-2019-es időszakra szóló jelentését a megújuló energiaforrásokra fordított támogatások típusáról, összegéről, illetve az új belépő megújuló erőműveknek nyújtott támogatásokról termelési technológiákra lebontva. A jelentésből kiderül, hogy a támogatás mértéke a tagok körében 60,1 milliárd euróról 63,6 milliárd euróra nőtt.

Az adatgyűjtés köre kiterjedt a 2030-ra kitűzött, megújuló energiára vonatkozó célokra, a támogatási rendszerek finanszírozási mechanizmusaira, a közvetett támogatásokra, továbbá arra, ki viseli a rendszerkiegyensúlyozás költségeit és felelősségét. Az önfogyasztás, a nettó fogyasztásmérés (szaldó elszámolás), az energiamegosztás és a megújuló energia közösségek helyzetét is vizsgálták a tagállamokban.

A felmérés a támogatási rendszerek közelmúltbeli és tervezett változásaira is kitért, mivel a legtöbb európai országban még folyamatban van a támogatási rendszerek uniós követelményeknek megfelelő átalakítása, illetve a felülvizsgált megújuló energia irányelv (REDII) átültetése. A jelentés szerint a megújuló energiák egyre intenzívebb használatának elősegítésére számos eszközt alkalmaznak Európa-szerte, például beruházási támogatásokat, kötelező átvételi tarifákat, piaci áron felüli prémiumokat és zöld bizonyítványokat.

A CEER beszámolója alapján továbbra is zajlik az eltolódás a prémium típusú támogatási rendszerek felé, ahol a megújuló alapon villamos energiát termelők a piaci jövedelem melletti támogatást (fix vagy változó prémiumot) kapnak, nem pedig kötelező átvételi tarifát. Másrészt egyre inkább pályázati úton történik a támogatás szintjének meghatározása.

A legutóbbi, 2017-2018-as időszak adatait bemutató jelentés megállapította, hogy a megújuló energiaforrások súlyozott átlagos támogatása a nagykereskedelmi áron felül a 2015. évi 110,22 €/MWh-ról az adatokat szolgáltató 25 országban 2017-re átlagosan 96,29 €/MWh-ra csökkent. A mostani jelentés adatai alapján pedig a megújuló energiaforrások súlyozott átlagos támogatása a 2018. évi 99,62 €/MWh-ról 2019-re 97,95 €/MWh-ra csökkent.

Fontos megemlíteni, nagy különbségek figyelhetők meg az egyes technológiák és az országok között. A 2018-2019-es időszakban 15 CEER-tagországban csökkent a számított súlyozott átlagos támogatás, míg 11 tagországban emelkedett; a teljes kiadás a tagok körében 60,1 milliárd euróról 63,6 milliárd euróra nőtt. Továbbra is a napenergia kapja a legnagyobb súlyozott átlagos támogatást a legtöbb CEER-tagországban.

A támogatás Norvégiában a legalacsonyabb 10,97 €/MWh-val, míg Csehországan a legmagasabb 197,83 €/MWh támogatási szinttel.
Magyarországon ez az érték a 2018. évi 47,26 €/MWh-ról 49,47 €/MWh-ra emelkedett 2019-ben. Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi folyamatok az általános trendekbe illeszkednek, és a támogatási szint a középmezőnyben van.

Fotó forrása: Unsplash