A világ műanyagszennyezés-problémájára a tehenek gyomrán keresztül vezethet az út – legalább is egy friss kutatás szerint biztosan. Osztrák szakértők azt mondják, hogy a tehéngyomorban található speciális baktériumok lehetnek a kulcsai a műanyag környezettudatos lebontásának.

Olcsó és tartós műanyagokat sokszor használunk, de nem szabad elfelejtünk, hogy népszerű használatuk valami mást is jelent, még hozzá azt, hogy a műanyaghulladék és tengeri hulladék mértéke is egyre növekszik, negatívan befolyásolva a környezetet és az emberek egészségét. Az EU-ban évente nagyjából 26 millió tonnányi műanyaghulladék keletkezik. Ennek kevesebb, mint 30 százalékát hasznosítják újra, egy részét pedig olyan nem uniós országokba szállítják, ahol megfelelően tudják kezelni. A maradék szemétlerakókba kerül, elégetik, vagy a természetbe kerül ki, például strandokra, erdőkbe, folyókba vagy tengerekbe.

Osztrák kutatók most találhattak megoldást a problémára, méghozzá elég valószínűtlen helyen: a tehenek gyomrában.

Az osztrák Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amely leölt állatokkal dolgozna – ez azért is „szerencsés”, mert a húsiparban globálisan több mint 300 millió tehenet vágnak le, és ezeknek egy fontos része biztosan nem kerül a boltok polcaira: a potenciálisan hasznos gyomorbaktériumok.

A kutatók abból indultak ki, hogy az állatok gyomrában nagyon változatos a mikrobiom, így biztosan kell olyan baktériumnak is lennie, ami hasznukra lehet a poliészter hidrolízisben. Ez a kémiai reakció a műanyag lebomlását eredményezi. A szakértők azért a tehenekre fókuszáltak, mert a gyomruk képes olyan anyagokat is lebontani, amelyek szerkezetükben nagyon hasonlítanak a műanyagokra. A kutatók egy osztrák vágóhídról szereztek bendőfolyadékot, és ezzel kezdtek el dolgozni.

A bendőfolyadékhoz a szakértők hozzáadtak háromféle műanyagot: az egyik hagyományos PET volt, a másik kettő lebomló. Az eredmények azt mutatták, hogy a baktériumok mindegyik műanyagot képesek lebontani, méghozzá a többi hasonló baktériumhoz képest sokkal gyorsabban és hatékonyabban. A szakértők szerint ez azért lehet, mert tulajdonképpen nem is egy, hanem több baktérium dolgozik együtt a gyomorfolyadékban, ez pedig sokkal jobb megoldás, mintha egyetlen baktériumot különítenénk el, és azzal végeztetnénk el a piszkos munkát.

A kutatók kijelentették: bár a kísérletek még kezdeti fázisban vannak, nagyon ígéretes eredményeket mutatnak. A megoldás azért is előnyös, mert a vágóhidak működése során rengeteg gyomorfolyadék keletkezik, amellyel nem tudnak mit csinálni – gyakorlatilag hulladékról van szó, amit nem használnak fel. Így olyan módszerekkel lehetne lebontani a műanyagot, ami egy felesleges anyagtól szabadítja meg a húsipart. Ráadásul pontosan a bendőfolyadék nagy mennyisége miatt könnyű lenne nagy mennyiségben bontani a műanyagot.

A kutatók a Frontiers in Bioengineering and Biotechnology tudományos folyóiratban jelentették meg az eredményeiket.