Újabb fejlemény egy csak látszólag unalmas szektorban: hogyan lehet megúszni egy sok milliárdos beruházást, s közben minden nemzetközi stakeholdernek is megfelelni. Most mintha az FGSZ-nek sikerült volna.

Mintegy ötvenmilliárd forintba került volna az a fejlesztés, amit végül mégsem kellett elkölteni. A tavalyi fejlesztési határozat alapján egy 67 kilométeres csővel kellett volna megvalósítani a nyolc és fél milliárd köbméteres kapacitást. Az FGSZ új hálózatfejlesztési javaslata szerint azonban ugyanez rendszeroptimalizációval is megoldható volt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vasárnap tette közzé azt a tízéves hálózatfejlesztési határozatot, amelyben elfogadta az FGSZ javaslatát, és a kapacitás-optimalizációs megoldás mellett döntöttek.

Hazánkban a nagy nyomású földgázszállító vezetékrendszer látja el a földgázkereskedőket és egyetemes szolgáltatókat, az erő- műveket és az ipari fogyasztókat (közvetlen szállítóvezetéki felhasználók). Jelenleg Magyarország felé öt határkeresztező betáplálási pont működik: Beregdaróc (Ukrajna felől), Mosonmagyaróvár (Ausztria felől), Drávaszerdahely (Horvátország felől), Csanádpalota (Románia felől) és Balassagyarmat (Szlovákia irányából).

2020 tavaszán kezdődtek meg a szerb-magyar interkonnektor építési munkálatai, majd megszületett a két ország közti összekapcsolási megállapodás. Az FGSZ nemrég jelentette be, hogy élesedhet a hatodik betáplálási pont a szerb határon, és a mintegy 15 kilométernyi szakasz munkálatai már a befejezés felé tartanak Kiskundorozsma térségében. A szimbolikus „aranyvarrat” elkészülése az a fontos technikai pillanat volt, amikor fizikailag kapcsolódott a magyar szakasz a szerb nagynyomású földgázvezeték-rendszerrel, így jöhet a gáz Magyarország és Közép-Európa irányába.

A kiskundorozsmai szűkület

Egyelőre azonban évi 6 milliárd köbméter volt a betáplálási kapacitás. A feladat az volt – áll a Hivatal felhívásában, – hogy „a rendszerirányító vizsgálja meg, hogy a kiskundorozsmai határkeresztező SRB>HU irányú betáplálási kapacitás 8,5 Mrd m3/év-re történő növelése milyen módon hozható előre 2021. október 1-jei indulási dátumra. Illetve milyen alternatív – a jelenlegi infrastruktúrális eszközök (beleértve az együttműködő földgázrendszer egyéb elemeit is) optimálisabb kihasználásával számoló – megoldással lenne elkerülhető a korábban vázolt vezetékfejlesztés úgy, hogy az ne jelentsen a szükségesnél nagyobb változást piaci körülmények között, kereskedelmi üzemmenetben egyik földgázipari vállalkozás számára sem.”

Végülis, ha jön az Open Season, tovább lehetett volna fejleszteni. Viszont minél több a fejlesztések költsége, annál több tétel rakódik a gázárra. És közben telik az idő, a 6 milliárd az ugye nem 8,5 milliárd, és ha egy kereskedő jelzi, hogy nagyobb forgalmat szeretne bonyolítani, akkor ezt elvileg köteles a rendszerüzemeltető biztosítani. Márpedig a Gazprom készen állt volna már a nagyobb mennyiség szállítására – hiszen pont a határ előtt már kiépítették saját, magasabb kapacitású vezetékeiket – és nehogy már a mi kis szűkületünk miatt ne tudjanak többet szállítani. Jött is erre jelzés, csak ugye a tervezőasztalon minden megoldás drágának tűnt. Pedig egy szűkület kezelése már nem tűnhet nagy dolognak – pláne egy több országot összekötő gázvezetékfejlesztési projekt teljes költségvetésének tükrében. Mégis, akárhogy nézték, ez egy 50 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztés lett volna. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem csak az orosz gáznak kellett itt „helyet csinálni”, és az nem fért át, hanem ugye Kiskundorozsmára három helyről is érkezhet minden: egyrészt a röszkei szerb gáz, a csanádpalotai román import és még a szőregi tároló vezetéken is.

Okosban, mégis szabályszerűen
Végül egy kis vezetékcserés manőverrel találták meg az érintettek a megoldást. Kevés részlet ismert az amúgy minden bizonnyal inkább technikai mélységekről, azonban a telex.hu cikke szerint a „meglevő vezetékek optimalizálása” egy fontos technikai részletet takar: a szőregi tároló, mint biztonsági gázellátási forrás bevonása. A válság esetén hasznos eszköz ugyanis kevésbé kritikus szerepet tölt be, ha épp ömlik a gáz Szerbiából. Ha pedig nem jönne a gáz Szerbiából, akkor a biztonsági tárolót ugyanúgy lehet használni, mind eddig. Tehát, úgy vettek el kapacitásokat a szőregi kitároló vezetéktől, hogy egy másik vezetékről érkező gáznak csináltak helyet. Mindeközben nem nőtt az ellátásbiztonsági kockázat, hiszen valamelyikből mindig jöhet gáz. Egy tároló értékét alapvetően a kitárolási kapacitási jog adja, de jelen esetben a szőregi tároló kereskedelmi kapacitásaihoz nem is kellett tehát hozzányúlni, tehát ez is pipa.

Összességében mindenki örülhet, a magyar fogyasztók nem fizetnek többet, érkezhet több orosz gáz is, és az EU sem szomorkodhat, mert ez mégiscsak egy kétirányú fejlesztés. És verseny is maradt.

fotó: FGSZ