NRGreport
Menü

Tovább erősödhet a magyar áramtőzsde régiós vezető szerepe

Vállalatok | Major András | 2021-07-23 05:00

Jelentős változások történtek az elmúlt időszakban a magyar áramtőzsdén, a következőkben pedig további fontos lépések várhatóak, melyek nem csak az európai piac-összekapcsolási folyamathoz, hanem a megújulók minél hatékonyabb integrációjához is hozzájárulnak – mondta el dr. Vajta Mátyás, a HUPX Zrt. vezérigazgatója, aki rövid és közép távon egyértelműen a HUPX regionális vezető pozíciójának erősödésére számít.

- Zökkenőmentes volt a másnapi piacok összekapcsolási projektje, a rendkívüli hőség sem okozott nem várt helyzeteket?

A magyar villamosenergia-piac már 2012 óta része különböző piac-összekapcsolásoknak. Először a cseh-szlovák-magyar másnapi piac került összekapcsolásra, majd 2014-től ez kibővült a román piaccal. Ezzel párhuzamosan Nyugat-Európa nagy része egy másik összekapcsolásban működött. A 2021. június 17-i éles indulásnak az a nagy jelentősége, hogy ezt a két piacteret kapcsolta össze egy, immár egységes európai piaccá a másnapi időtávon.

A piac-összekapcsolást rendben és időben sikerült elindítanunk a fent említett időpontban. Az már most látszik, hogy Magyarország szempontjából egyértelműen pozitív hatással van a likviditásra, miután az első hetekben máris 10 és 20 százalék közötti forgalombővülés volt tapasztalható a HUPX másnapi piacán. Az összekapcsolást követő héten több abszolút napi rekord is született 93-98 GWh forgalommal, amely a korábbi 70-75 GWh-s átlaghoz képest kiemelkedőnek mondható.

Minél likvidebb egy tőzsde, annál megbízhatóbb az általa adott referenciaár. A HUPX az elmúlt 11 évben egyértelműen betöltötte ezt az árjelző szerepet, ami most még erősebbé válhat. Mivel a régiónak is az egyik, ha nem a leglikvidebb tőzsdéje vagyunk, ezért kialakult a HUPX-régió fogalma is. Ez azt jelenti, hogy tőlünk délre, délkeletre a piaci szereplők többségében a HUPX-indexekhez áraznak, akár bilaterális ügyletek során is. Azzal, hogy az Interim Coupling az eddigi magas szinthez képest is tovább emeli a HUPX likviditását, tovább erősíti a magyar árjegyző referencia szerepet, ami stratégiailag is fontos eredmény.

Magyarország vonatkozásában egy új – az osztrák-magyar – határ került be a másnapi piac-összekapcsolásba. Önmagában ez határkeresztező-kapacitásnövekedéssel nem járt, de ennek köszönhetően ez a kapacitás is – hasonlóan a magyar-szlovákhoz és magyar-románhoz – hatékonyabban kerülhet kiosztásra, így várhatóan az átszűrődő német árhatás is közvetlenebb módon lesz érezhető a jövőben.

- A piac-összekapcsolás így mérsékelheti az extrém nagy fogyasztású időszakokban a szélsőségesen magas áramtőzsdei árak kialakulásának esélyét is?

Röviden és leegyszerűsítve: igen, de a részletes válasz azért nem ennyire egyszerű. Elméletileg két szeparált árzónában minden kereslet-kínálati hatás lokálisan jelentkezik, amelyeknek egymásra nincs befolyásuk. A két piac összekapcsolásával a hatások bizonyos mértékig ki tudnak egyenlítődni, de csak addig, amíg van rendelkezésre álló kereskedelmi határkeresztező kapacitás.

A mostani időszakban tapasztalt rendkívüli helyzetekben jelentkező hatások (például adott időjárási helyzetek) azonban rendszerint nem egy-egy országra vagy szabályozási területre korlátozódnak, nem érnek véget azok határainál, hanem általában regionális kiterjedésűek. Egy adott országban a belső energia-, illetve keresleti mix differenciálja az adott hatás érvényesülését. A szélsőségesen hideg vagy meleg időjárási körülmények jellemzően az egész régióban mindenhol jelentkeznek, kimondottan nagy különbségek nélkül.  Így az adott országokra jellemző árviszonyok is valamennyire együtt emelkednek vagy csökkennek, de az országban lévő egyediségek szerint mégis differenciáltan. A piac-összekapcsolás egyértelmű hatása, hogy ezek a különbségek csökkennek. Vagyis az extrém hatások összességében tompítva jelentkeznek. Így például a mostani hőhullám okozta árnövekedés Magyarországon elméletileg magasabb lett volna, ha nincs a piac-összekapcsolás.

A piacok összekapcsolásánál hatékonyabb határkeresztező-kapacitás kiosztási mechanizmust jelen pillanatban nem alkalmazunk - ezért is szerepel az európai célmodellben a nagyfokú összekapcsoltság. Miután ez most már többségében megvalósult, a következő nagy lépés az ún. áramlásalapú kapacitásszámítás bevezetése lesz a Franciaországtól Romániáig tartó (az ún. Core) régióban.

A módszertant Nyugat-Európában már most is alkalmazzák. Ez már nem csak a határkeresztező kapacitásokra koncentrál, hanem bizonyos mértékig a belső villamos hálózatokat is figyelembe veszi, és jobban megmutatja azt, hogy ténylegesen hol vannak azok a limitáló hálózati elemek, amelyek a határkeresztező kereskedelmet – és ezáltal az árkiegyenlítődéseket – korlátozzák. Ilyen módon jobban lehet majd fókuszálni a hálózatfejlesztésben ezekre a korlátozó elemekre, a fejlesztéseket követően még jobban ki lehet majd szolgálni a piacot, és feltételezhetően még erősebb lesz majd a piac-összekapcsolás kiegyenlítő hatása. Ezzel növelhető az erőforrások kihasználási hatékonysága, az összekapcsolt rendszerben pedig egy, a korábbihoz képest – elméletileg – optimálisabb működés tud kialakulni. Tulajdonképpen ez az utóbbi az egész piac-összekapcsolás végső értelme.

- Milyen további lépések várhatók a piac-összekapcsolási folyamatban?

Mint említettem, a következő nagy lépés az áramlásalapú kapacitásszámítás bevezetése – és az erre épülő piac-összekapcsolás bevezetése – lesz a Core régióban, melynek céldátuma 2022 első fele. Ezt megelőzően, várhatóan még 2021-ben Bulgária és Románia másnapi piacainak összekapcsolása is megvalósul. Ez utóbbi direkt hatást valószínűleg nem gyakorol majd a magyar piacra és árakra, indirekt hatása azonban lehet annak, ha a román-bolgár határkeresztező kapacitások hatékonyabban lesznek kiosztva a jelenleginél - tekintettel a jelentős balkáni megújuló-energia termelésre.

A napon belüli piacon már csaknem minden uniós országgal össze vagyunk kapcsolva, kivéve Szlovákiával. 2022 végén, 2023 elején azonban remélhetőleg ez is megtörténik. Ez szintén lényeges előrelépést jelent majd számunkra, hiszen a magyar-szlovák határ egy kurrens kereskedési irány. A másnapi piacon ugyan jelentős forgalom bonyolódik, ezzel együtt a határkeresztező kapacitás napon belüli implicit allokációja is szükséges és fontos. (Szlovákia saját döntése alapján maradt ki a korábbi napon belüli piac-összekapcsolási projektből, ezért szükséges most erre egy külön projektet futtatni az őket körülvevő országok részvételével.)

Szintén a napon belüli piac-összekapcsolással kapcsolatos változás lesz, hogy – az EU-s reguláció szerint – 2023-2024 körül a jelenlegi folyamatos kereskedés mellett időszaki aukciós kereskedéseket is be kell vezetni. Ez azért elengedhetetlen, hogy napon belüli időtávon is meghatározható legyen a határkeresztező kapacitás kereskedelmi értéke. A jelenlegi folyamatos kereskedés keretében az algoritmus addig a pontig hoz össze határon túli kereslet-kínálati ajánlatokat, amíg "el nem fogy" a határkeresztező kapacitás. Így jelenleg nem tudható, hogy összességében mennyit kereskedtek volna, mennyire értékes az adott szállítási útvonal. A jelenlegi tervek szerint a bevezetendő napi három aukció viszont képes lesz ezt jól jelezni, vagyis láthatóvá tenni azt, hogy napon belül hogy alakul a határkeresztező kapacitás ára. Ez ugyancsak fontos indikáció lehet majd a hálózatfejlesztések megtervezése során.

Magyarországnak jelenleg egyetlen szomszédjával, Szlovéniával nincs kiépítve villamos energia határkeresztező kapcsolata, bár a magyar-oldali létesítések már sok éve elkészültek. Ez azonban hamarosan megváltozik, az átviteli rendszerirányító, a MAVIR Zrt. publikációja alapján ugyanis 2022 tavaszán elindulhat a kereskedelmi üzem az új magyar-szlovén határkeresztező távvezetéken. Az ezen határ piacintegrációba bevonásáról szóló kétoldalú egyeztetések már szintén elindultak.

- Hogyan járul hozzá az energiatőzsde a megújulók lehető leghatékonyabb rendszerbe integrálásához?

A tőzsde különböző időtávokra tud árjelzéseket adni. Ezen referenciaár megbízhatósága kapcsán lényeges, hogy Magyarországon és szerte Európában likvid tőzsdék működjenek. A HUPX-en napon belüli és másnapi árampiac is működik. A másnapi piacok mostani összekapcsolását megelőzően Magyarország 2019-től az egységes európai napon belüli piac-összekapcsolásnak (XBID) is részesévé vált, mely nagyon magas likviditást generált a magyar piacra. Így elmondható, hogy mind a másnapi, mind a napon belüli időtávon hazai és regionális viszonylatban is megbízható referenciaárat ad a HUPX.

Mindemellett meg kell említeni a HUPX két leányvállalatát, az azonnali földgáz-piacot működtető CEEGEX-t, valamint a villamos energia és gáz hosszú távú piacát biztosító HUDEX-et is. Látható, hogy gyakorlatilag a gáz- és villanypiac minden szegmense kereskedhető a HUPX-csoport platformjain, és e két energiahordozóra minden, a kereskedésben szokásos időtávra tudunk árjelzést adni. Ez rendkívül lényeges mind a fogyasztók, mind a termelők, illetve befektetők, valamint a reguláció számára is, hiszen ezek alapján tudnak megalapozott döntéseket hozni. A hosszú távú árjelzés szempontjából ugyanakkor azért azt el kell ismerni, hogy, bár a HUDEX-en hat évre előre lehet kereskedni, likviditás leginkább a következő egy-két éves termékekre jellemző, miközben a megújulók befektetési életciklusa ennél tipikusan hosszabb. Ennek fejlesztése tehát még előttünk áll.

A megújulók minél hatékonyabb integrációjához – a fenti referenciaárak biztosításán túl – a tőzsde direkt módon úgy is hozzá tud járulni, hogy a termékei közvetve vagy közvetlenül ezt a célt szolgálják. A legjobb példát erre a napon belüli piacnak a szállításhoz minél közelebbi lekereskedését lehetővé tevő termékei jelentik. Ugyanis minél inkább zárhatók a pozíciók a piacon, annál kevesebb szabályozási energiát kell igénybe venni a rendszerirányítás részéről, és annál kevesebb kiegyenlítőenergia-költség képződik, hiszen minél közelebb van a kereskedelmi ügylet zárása a tényleges szállításhoz - tehát minél rövidebb az úgynevezett lead time -, annál pontosabban képesek megbecsülni várható termelésüket az időjárásfüggő termelők. Ez egyrészt elősegíti az új befektetések megtérülését, másrészt hozzájárul a villamosenergia-rendszer hosszú távon is fenntartható működéséhez.

Jelentős előrelépés, hogy ezt az időtávot a július 1-i szállítási nappal a korábbi 45 percről 15 percesre tudtuk csökkenteni a MAVIR-ral együtt a HUPX napon belüli piacán a belkereskedelmi termékek tekintetében. Érdemes megjegyezni, hogy mivel belkereskedelmi ügyletekről van szó, ezért ettől a fejlesztéstől nem várható akkora pozitív hatás, mint ha ugyanezt a nemzetközi összekapcsolásban tudnánk megvalósítani. Annak megváltoztatásához európai szintű projekt szükséges, hiszen ott egységes kapuzárási határidőkre van szükség.

- Milyen egyéb fejlesztéseket folytatnak jelenleg, illetve terveznek a következő időszakban?

Az azonnali (spot), tehát a napon belüli és másnapi piacon meglehetősen behatárolt az a termékkör, amit egy helyi tőzsde önmagában ki tud alakítani, hiszen ezeket gyakorlatilag minden tekintetben meghatározza az európai reguláció. Ez éppen a piac-összekapcsolás miatt van így, hiszen ugyanazt a terméket kell összekapcsolni a határok két oldalán.

Az európai másnapi piacokon jelenleg órás bontásban lehet terméket kereskedni, de a hosszabb távú cél az, hogy ez 15 perces bontásra módosuljon. Ezzel a változtatással egy, a mostaninál jóval szofisztikáltabb tervezést lehet majd megvalósítani mind a piaci szereplők, mind pedig a rendszerirányítók oldalán, hiszen a rendszerirányítók által alkalmazott szabályozási, elszámolási időegység Európában jelenleg tipikusan 15 perces (ahol nem, ott előbb-utóbb erre kell átállni). A szabályozási és a piaci időegység így a jövőben pontosan szinkronba kerülhet egymással, és ez is segítheti azt, hogy pontosabb menetrendek születhessenek és kevesebb szabályozási kapacitásra, energiára legyen szüség - ezáltal pedig az egész rendszer működése is olcsóbbá és fenntarthatóvá váljon. Ehhez az informatikai rendszerek teljesítményét jelentősen növelni kell, hiszen hatalmas, a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű adattömegre épülő optimalizációs számítások ugyanolyan gyors kezelését követeli meg. E fejlesztések időigénye években mérhető, vagyis a negyedórás bontás bevezetése középtávon várható.

További cél, hogy a napon belüli piacon tovább csökkentsük a lead time-ot, de ez is egy meglehetősen robusztus fejlesztést feltételez, az erre vonatkozó konkrét tervek jelenleg kidolgozás előtt állnak.

A hosszú távú, futures termékek piacán pedig érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehetne olyan hosszú távú termékeket kialakítani, amelyek a megújuló befektetési életciklusra reflektálnak.

A megújulókhoz közvetlenül köthető tervek kapcsán elmondhatom, hogy kialakítás alatt van a zöld bizonyítványok piacának létrehozása, ami a megújuló energiaforrásból megtermelt villamos energia származásának igazolására kiállított okirattal való kereskedésnek biztosít majd piacteret. A származási garanciát a megújuló energiaforrásból megtermelt villamos energia alapján lehet kiállítani (ez a lehetőség tehát tipikusan a megújuló termelőknél keletkezik) és olyan cégek veszik meg, amelyeknek fontos, hogy igazolják azt, hogy részben vagy egészben megújuló forrásból fedezik a villamosenergia-szükségletüket. Erre jelen pillanatban Magyarországon csak bilaterális kereskedési lehetőségek adottak és a piac likviditása mérsékeltnek nevezhető. Terveink szerint a tőzsdei platformot 2022 első felében indítjuk el a jogszabály által kijelölt keretek között, a munkában pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal és egyéb szereplőkkel is együttműködünk.

- Mire számít, hogyan alakulhat a HUPX szabadpiaci kereskedelemben betöltött súlya és nemzetközi régiós szerepe a következőkben?

Napjainkban a bruttó hazai fogyasztás nagyjából kétharmadának megfelelő mennyiség kereskedelme valósul meg a piacainkon. Ez az arány már európai összevetésben is nagyon jónak számít, és a HUPX ez alapján is egyértelműen érett tőzsdének tekinthető.

A magyar piac regionálisan is meghatározó, amit támogat, hogy földrajzilag is nagyon kedvező pozícióban van, ugyanis Délkelet-Európa, Szerbia és a balkáni országok felé egyfajta kapuként, az európai integrált piac ki- és belépő pontjaként is funkcionál. Azt gondolom, a magyar áramtőzsde likviditása a piacintegrációs fejlesztésekkel tovább nő majd, vagyis rövid és közép távon egyértelműen a HUPX regionális vezető pozíciójának erősödésére számítok. A gázpiaci szegmensben, a CEEGEX-nél egyébként szintén felfutás látható, és a futures piacon tapasztalható likviditásnövekedés is reményt ad arra, hogy szerepünk egyre meghatározóbbá válhat. Ennek érdekében piaci partnereinkkel együtt igyekszünk mindent megtenni.

Európában egyfajta tőzsdei konszolidációs folyamat is megfigyelhető. Jól láthatóan van értelme a nemzetközi együttműködések keresésének, melyeknek több formája is lehet. Célunk mindenképpen az, hogy olyan együttműködéseket alakítsunk ki, amelyekben a HUPX-csoport által az elmúlt időszakban elért jelentős eredmények, illetve stratégiai és piaci régiós vezető szerep biztosított marad a jövőben is. Úgy vélem, eredményeinkre építve ebből a szempontból is komoly reményekkel nézhetünk az elkövetkező időszak elé.

Major András