Józan paraszti ésszel azt gondolhatnánk, hogy a felhők segítenek mérsékelni a globális felmelegedést – hiszen árnyékot adnak, és visszatartják a felszínt melegítő napsugarak egy részét. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, sőt – a klímaváltozáson akár még ronthatnak is a felhők.

A felhőtakaró igazi kétélű fegyver a klímaváltozás elleni harcban, ráadásul egy olyan fegyver, amit nem tudunk irányítani (hogy a rendkívül bizonytalan geomérnöki próbálkozásokról inkább ne is beszéljünk): az alacsony szintű (0-2 km) és bizonyos középszíntű (2-5 km) felhők napernyőként védik a bolygót a Napból érkező rövidhullámú sugárzástól, visszaverve annak körülbelül ötödét. Eközben a magas szintű (7-13 km) felhőzet visszatartja a Föld által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat. Míg előbbi hűti, utóbbi fűti a légkört, és a felhőtakaró összetételének változásán múlik, melyik hatás érvényesül legjobban.

Napjainkban még a hűtő hatás érvényesül, de az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás felhőzetre kifejtett hatása globális átlagban a melegítő hatás felé billenti majd el a mérleget.

Az Imperial College London kutatóinak friss tanulmányából kiderül: a felhők, a hozzájuk köthető hőmérséklet, páratartalom, és szélerősség műholdas megfigyelése alapján kiderül, hogy a jelenlegi állapotokkal vajmi kevés esély van a párizsi klímaegyezményben foglalt, iparosodás előtti 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés megtartására, de még a 2 Celsius-fokos határ is elérhetetlennek tűnik. A szakértők azt mondják, ez a kutatás eddig a legerősebb bizonyíték arra, hogy a felhők nemcsak hogy nem javítanak, de rontanak is a klíma változásán, és felgyorsítják a globális felmelegedést.

A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az iparosodás előtti légköri szén-dioxid mennyiségének megduplázódása 3 Celsius-fokos melegedést fog eredményezni. Ez pedig a klímamodellek szerint már jelentős katasztrófákkal járna.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a légköri szén-dioxid szintje és a többi, pontosan meg nem határozható változó bizonytalanná teszi a klímamodelleket, nem tudja jól leírni a bolygó klímaérzékenységét. A klímaérzékenységet befolyásolja a felhőtakaró is, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb, minél pontosabban meghatározzák, mennyire befolyásolják a felhők a klímát.

Bár a felhők kettős szerepében egyelőre átlagosan a hűtő hatás bizonyul erősebbnek, a felmelegedés hatására a felhők is mozgásba lendültek. A magas szintű felhőzetek esetén a magasságukban emelkedés figyelhető meg, melyek így még több hőt tartanak meg.

A megfigyelések és modellezések eredményeként a szakértők arra jutottak, hogy nagyon valószínű (97,5%) a felhők olyan hatása, ami felgyorsítja a globális felmelegedést. Ezt úgy fogják elérni, hogy egyre kevesebb napsugárzást vernek vissza, viszont hozzájárulnak az üvegházhatáshoz. A légköri megduplázódott szén-dioxid 3,2 Celsius-fokot fog melegíteni az átlaghőmérsékleten – a kutatók azt mondják, ez eddig a legbiztosabb, legpontosabb előrejelzés ezen a téren. Fontos, hogy globális adatokból következtettek, nem pedig régiókat, országokat néztek meg.