A modern élet egyik legfontosabb problémája a klímaváltozás – talán akkor is komolyabban vesszük, ha tudjuk, hogy a változó klíma az emberiség történelmében hogyan befolyásolja az emberi test méretét, sőt, az agytérfogat változásában is szerepet játszik.

Nem meglepetés, hogy az évszázadok, évezredek, sőt, évmilliók alatt a Homo nemzetség testmérete és agyi térfogata megváltozott. Kutatók most kimutatták, hogy az előbbi jó részben a klíma számlájára írható: a hőmérséklet változása ugyanis befolyással van arra, mekkora testű egy népcsoport. Elég csak a robosztus, nagydarab észak-európaiakra és az alacsonyabb, zömökebb dél-európaiakra gondolni.

A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint az emberek testének és agyának mérete jelentősen fluktuálódott az elmúlt évezredek alatt, jórészt a hőmérséklet változásához köthetően. A hidegben a testméret megnőtt, a melegebb időszakokban viszont összement, ezt azonban nem követte le az agy méretének változása – az ugyanis jelenleg jelentősen csökken, és valószínűleg még fog is a számítógépes technológia fejlődése miatt.

A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül: a kutatók több mint 300 fosszíliát gyűjtöttek össze a Homo nemzetségből, majd ezeknek méretét összevetették a klímamodellekkel. Azt találták, hogy az elmúlt évszázadokban, évezredekben jelentős változáson ment keresztül az emberi testméret, a nagyobb test például a hideg elleni védekezésben lehetett hatékony.

A Homo sapiens 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg, de a nemzetség már korábban jelen volt: többek között a neandervölgyiekkel, a Homo habilisszel és a Homo erectusszal is. A Homo habilishez képest a ma élő ember például 50 százalékkal nehezebb, és az agytérfogata háromszor akkora. Az eredmények azt mutatták, hogy ezeket a változásokat a klíma, egészen pontosan a hőmérséklet változása indította be.

Ma is megfigyelhető, hogy a melegebb területeken élők jellemzően kisebb testmérettel rendelkeznek, míg a hidegebb területeken élők nagyobbak, robosztusabbak. A kutatás kimutatta, hogy ez az elmúlt néhány millió évben is hasonlóan zajlott le.

Más a helyzet az agy méretével, itt ugyanis már nem olyan egyszerű következtetéseket levonni. A kevesebb vegetációval rendelkező területeken nagyobb volt az agyméret, ez pedig a kutatók szerint azzal függ össze, hogy ilyenkor nagyobb állatokra kellett vadászniuk az embereknek, ami komplexebb feladat, és nagyobb agymunkát igényel. A kutatásból kiderült, hogy az agy méretét elsősorban nem környezeti hatások befolyásolták, sokkal inkább a szociális, tápanyagbeli különbségek.

Bár az emberi testméret még mindig változik a klíma hatására, az agyunk az elmúlt 11 ezer évben folyamatosan veszített méretéből. Ez tovább így maradhat, sőt, akár gyorsulhat is a tendencia, minél inkább ráhagyatkozunk a számítógépekre a komplex feladatok elvégzéséhez.