NRGreport
Menü

Nagy árat fizet az EU az orosz gáznak való kiszolgáltatottságáért

Trading | Major András | 2021-08-03 05:00

Miután az utóbbi hetekben is folytatódott a földgáz 2021 elején indult drágulása, Európában korában nem látott szintre emelkedett az energiahordozó szabadpiaci ára. A gázkeresletet egyebek mellett a gáztárolási igény is fokozza, amely a következő hónapokban is erőteljes lehet, mivel a tengerentúlon és Európában - így Magyarországon is - lassabban halad a betárolás, mint 2020-ban.

Új rekord magasságokba küldte az európai földgázpiaci árakat az erőteljes kereslettel és szűkös kínálattal jellemezhető piaci helyzet. Július végén a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF azonnali piacán az árak először érték el a 40 eurót (/MWh), de az összes európai gázpiacon, így a hazai CEEGEX-en is hasonlóan alakul a trend. Az árak a tengerentúlon, illetve a keresletet cseppfolyósított földgázzal (LNG) kielégíteni igyekvő Ázsiában is magasabbak a korábbiaknál, amihez jelentős mértékben járul hozzá az, hogy Kína erőművi termelése jó részét szénről gázra állítja át.

A masszív kereslet a gáz sokoldalú felhasználhatóságából is ered, az energiahordozót az iparban, a villamosenergia-termelésben és a fűtésben egyaránt széleskörűen alkalmazzák. Arról nem beszélve, hogy a gázárak emelő hatása a villamosenergia-árakban és az inflációs adatokban is tetten érhető, félő, hogy az ellátási szűkület még fokozódhat is, különösen a tél közeledtével. Ha a jelenlegi helyzetben bármi meglepő van, akkor az az, hogy nincs még nagyobb aggodalom az ellátással kapcsolatban - idézte a Financial Times az ICIS energetikai tanácsadó elemzőjét, Tom Marzec-Mansert.

Nyomást gyakorolnának az EU-ra?

Európában az előző tél elhúzódása és a szokatlanul hűvös tavasz okozta megnövekedett fűtési igény miatt a gáztárolók töltöttsége tavaszra alaposan megcsappant; a már akkor is magas piaci árakkal szemben az ellátást gazdaságosabb volt a tartalékokból fedezni. A jelenlegihez képest többlet kínálatot pillanatnyilag csak Oroszország lenne képes kielégíteni de az exportszállítmányok egyelőre visszafogottak. Oroszország, Európa első számú szállítója továbbra is kevesebb gázt exportál az amúgy is elsorvasztásra ítélt ukrán tranzitútvonalon, amiben elemzői vélemények szerint az is motiválhatja, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra a vitatott Északi Áramlat 2 gázvezeték ügye érdekében.

Az FT által idézett iparági források szerint az orosz szállítmányok mennyisége körülbelül ötödével volt kisebb 2021 eddigi részében a járvány előttihez képest, a kereslet erőteljes emelkedése és a tartalékok alacsony szintje ellenére. Az orosz állami gázmonopólium gyakorlatilag azt az álláspontot képviseli az EU-val szemben, hogy "adjatok zöld lámpát az Északi Áramlat 2-nek, és annyi gázt szállítunk nektek, amennyit csak akartok".

Ironikus módon, miközben az elvileg hamarosan üzembe álló Északi Áramlat 2 gázvezetéket ellenzők fő érve az, hogy Moszkva az energiaszállításokat akár politikai zsarolási fegyverként is bevethetik, az ezt tagadó oroszok a 2021-es európai export visszafogásával gyakorlatilag igazolják az erre vonatkozó gyanút.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az Északi Áramlat 2 és egyebek mellett a Krím elfoglalása, a kiberhadviselés és az orosz ellenzék elleni fellépés miatt is feszült a viszony Európa, az Egyesült Államok és Oroszország között. Mindennek ellenére Európa számára pillanatnyilag nélkülözhetetlen az orosz gáz, de szerencsére ez fordítva is igaz. Vagyis a szállítmányok ügye minden bizonnyal hamarosan megoldódik, és erre utal az Északi Áramlat-2 német-orosz gázvezetékről szóló, július végén megkötött amerikai-német egyezség is.

Növekvő igények, csökkenő kínálat

A gázárak szárnyalásában egyéb okok is közrejátszanak. Az ellátás világszerte szűkösebbé vált, amint a nagy országok gazdaságai fellendülésbe kezdtek a koronavírus-válságot követően. Az elektrifikáció és a megújulók világszerte tapasztalható terjedése egyelőre szintén a gázkereslet erősödése irányába hat. A drágulásban a klímaváltozás, így a hőhullámok és a légkondicionálók fokozódó használata vagy a világ több pontját sújtó történelmi csapadékhiány miatt a vízenergiában tapasztalható kiesés is szerepet játszik.

A kínálatot egy sor kapacitáskiesés és - részben 2020-ról elhalasztott - tervezett karbantartási munka is csökkentette. Az elmúlt években LNG-exportáló nagyhatalommá vált USA termelése elmarad a várttól, azzal összefüggésben, hogy a tavalyi olajpiaci zuhanásra az iparág az olajkitermelés és a beruházások visszafogásával reagált (a földgáz gyakran az olajtermelés melléktermékeként kerül a felszínre). A helyi kereslettel együtt az árak így a tengerentúlon is emelkedtek, de messze nem olyan mértékben, mint Európában. Már csak azért sem, mert az amerikai exportkapacitások is szűkösek, így a tréderek nem tudják lekereskedni a két régió közötti árkülönbséget. Az amerikai LNG-export ezzel együtt is képes volt új rekordot felállítani az idei év első felében.

Európa nehézségeit az is fokozza, hogy folytatódott saját gáztermelésének hanyatlása is, így a domináns észak-európai termelés legalább 10 százalékkal kisebb 2019 első feléhez képest. A nyár közepi helyzet a télen várható fejleményekkel kapcsolatban is kérdéseket szül, hiszen a fűtési szezonban a kereslet jóval erőteljesebb. A korábbiakkal szemben ma már a szén sem jelent igazán alternatívát a rekord drága gázzal szemben, miután az európai szén-dioxid-kvóták árfolyama az 50 euró/tonna szint felett ragadt, vagyis továbbra is rendkívül magas.

Lassabban megy a betárolás

Az árakat a gáztárolási igény is megtámasztja. Ez a hatás a következő hónapokban is erőteljes lehet, különösen, hogy mind Európában, mind a tengerentúlon jóval lassabban halad a betárolás, mint 2020-ban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint július közepén - tehát a betárolási időszak közepén - 4,5 milliárd köbméter gáz volt a hazai tárolókban, míg tavaly ilyenkor már 5,4 milliárd köbméteren alakult a tartalék (2019-ben pedig 4,6 milliárd köbméter volt). Ez a 4,5 milliárd köbméter ugyanakkor már közel 70 százalékos töltöttségnek felel meg, amelyből az elmúlt évek átlaga alapján önmagában fedezhető lenne a téli felhasználás.

A gáztárolók feltöltése kulcsfontosságú az előttünk álló télre való felkészüléshez, illetve az ellátásbiztonság garantálásához, de a tárolók nem kizárólagos forrásai a téli ellátásnak: emellett a hazai termelés, valamint az importlehetőségek is Magyarország rendelkezésére állnak. Ráadásul utóbbi szempontból további óriási előrelépést jelent a Szerbia felől Magyarországot elérő Balkáni Áramlat gázvezeték belépése, amely 2021 őszétől akár évi 8,5 milliárd köbméter többlet beszállítási kapacitást is jelenthet.

Ami a kilátásokat illeti, a világ földgáz-felhasználása idén 3,6 százalékkal nőhet 2020-hoz képest a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint. Ezzel a fogyasztás rövid úton meghaladja a járvány előtti szintet, miután 2020-ban összesen 1,9 százalékkal csökkent. A globális felhasználás 2022-24-ben évi átlag 1,7 százalékkal tovább emelkedhet, így a 2024-re várt mintegy 4300 milliárd köbméteres éves fogyasztás már 6-7 százalékkal lehet magasabb a járvány előttinél. Ez nagyon nem lenne összhangban a szervezet által a 2050-es klímasemlegesség megvalósításához szükségesnek tartott fogyasztási pályával, és az IEA szerint veszélyezteti a nemzetközi klímacélokat. Ezek eléréséhez további politikai intézkedésekre lenne szükség az energiahatékonyság növelése és a gazdaság gázfüggőségének csökkentése érdekében.

 

Fotó forrása: FGSZ

Major András