NRGreport
Menü

A gáz lehet a szén-dioxid-mentesítés második pillére a megújuló energiaforrások mellett

Szabályozás | NRGreport | 2021-08-06 02:09

A gáz rövid távon segíthet a kibocsátások csökkentésében, miközben az infrastruktúra átállítható alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra, állítja az IHS Markit új felmérése.

Az IHS Markit felmérése szerint a közeljövőben a gázinfrastruktúrába történő beruházások hosszú távon hozzájárulhatnak az energiarendszer mélyebb szén-dioxid-mentesítéséhez.

A ’Sustainable Flame: The Role of Gas in Net Zero’ („A fenntartható fáklya: A földgáz szerepe a nettó zéró felé vezető úton”) című tanulmány szerint a régebbi és kevésbé hatékony erőművek emelt minőségű földgázzal történő helyettesítése 50%-kal csökkentené a kibocsátást egységnyi villamos energiára vetítve.

Az IHS megállapította, hogy a gázfelhasználás növelése Ázsiában a szén helyettesítésére az energiatermelésben körülbelül 1 gigatonnával csökkenthetné a kibocsátást, ez azonban a jelentés szerint az energiaágazat összes üvegházhatású gázkibocsátásának csak mintegy 3%-ának felel meg.

A globális gáztermelésnek a jelenlegi szinthez képest mintegy 15%-os növekedésére lenne szükség ahhoz, hogy a kereslet ilyen mértékű növekedését ki lehessen elégíteni.

Hajrá alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok!

Az IHS azt is megjegyezte, hogy a gázba történő beruházás több évtizedre beágyazhatja vagy rögzítheti a jövőbeli kibocsátásokat, azonban tanulmánya szerint ez nem feltétlenül van így, mivel az infrastruktúrát át lehet alakítani alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok szállítására.

"A földgáz-infrastruktúra sokoldalúsága lehetőséget kínál arra, hogy rövid távon megragadjuk a kibocsátáscsökkentés kézenfekvő lehetőségeit, kvázi előleget fizetünk egy komolyabb dekarbonizáció felé vezető úton" - mondta Michael Stoppard, az IHS Markit globális gázzal foglalkozó vezető stratégája.

A földgázra való átállás első körben kiváltaná a szénnel és a kőolajjal járó magasabb kibocsátást addig is, amíg a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiahordozói beépülnek a mindennapokba.

Az IHS anyaga szerint tehát a földgáz hosszú távon a "dekarbonizáció második pilléreként" működhet, mivel sokoldalúan felhasználható, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra a jövőben átalakítható olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok szállítására, mint az ammónia, a hidrogén, a szintetikus metán és a megújuló földgáz.

A tanulmány megjegyezte, hogy a gázvezetékek megújuló földgázt szállíthatnának, és a "zöld" gázokat már a korai szakaszban be lehetne keverni a kibocsátások csökkentése érdekében, míg hosszabb távon 100%-os hidrogén szállítására is át lehetne őket alakítani.

fotó: FGSZ

A felmérés azt is megállapította, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz tonnánként 40 és 60 dollár közötti szén-dioxid-ár mellett is életképes lehet, ami a közel van a néhány piacon már ma is tapasztalható szinthez.

A tanulmány azt is kiemelte, hogy a gáztüzelésű erőműveket át lehetne alakítani hidrogénnel vagy fenntartható ammóniával való üzemeltetésre, míg bizonyos körülmények között a meglévő erőműveket is fel lehetne szerelni a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás érdekében, hogy csökkentsék a kibocsátást.

Eközben a cseppfolyósított földgázzal működő erőműveket a jövőben át lehetne alakítani hidrogén cseppfolyósítására, valószínűleg"alacsonyabb költséggel, mintha a semmiből építenének egy új hidrogén cseppfolyósító üzemet.

Az infrastruktúra átalakítása technikai kihívásokkal jár, de a költségek -bár jelentősek -még mindig alacsonyabbak, mint a teljesen új létesítmények építése.

Fűtési dilemma

A tanulmány a fűtés villamosításáról folyó vitát is érintette. Az IHS tanulmánya azt állítja, hogy a vezetéken szállított villamos energia a gázzal szemben kevésbé alkalmas a hőtermelésre, akár ipari folyamatok, akár épületek fűtése céljából.

Az IHS egy New York-i esettanulmányt felhasználva megállapította, hogy az amerikai város jelenlegi villamosenergia-rendszere jelenleg 31 gigawattra van méretezve. Állítása szerint azonban a fűtés teljes villamosításához több mint 150 gigawattos rendszerre lenne szükség. Még a levegővel működő hőszivattyúk teljes körű elterjedését is figyelembe véve az IHS úgy számolt, hogy a rendszernek még mindig 133 GW-ra, azaz a jelenlegi kapacitás több mint négyszeresére lenne szüksége.

A megújuló kapacitás tovább fog nőni, a villamosításra szélesebb körben lesz lehetősége, és az akkumulátorok tárolásának fejlődése szintén segíti a dekarbonizációs ambíiókat.

Azonban ahhoz, hogy a szektorokat továbbra is kiszolgáljuk, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázellátásra való áttérés ugyanúgy fontos lépés az átmenetben.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

OLVASSA EL KAPCSOLÓDÓ CIKKEINKET IS:

Hidrogént keverne a földgázhoz az MVM és az FGSZ

A gáziparnak még tíz jó éve lesz, a nagyágyúk már készülnek a konszolidáció éveire

 

NRGreport | Forrás: upstreamonline.com