Fenntarthatóság

Ez az igazi ára a gyémántbányászatnak

Stuth-Nagy Niki | 2021.08.06. 07:37

Ha a fogyasztói társadalom környezeti hatására gondolunk, általában nem a gyémántkitermelés jut az eszünkbe – pedig borzasztó környezetszennyező, túlárazott, és kizsákmányoló ágazatról van szó.

A gyémántok azok, amelyeknek általában nem figyelünk a környezeti hatására, hiszen a legtöbben életünkben egyszer-kétszer engedhetjük meg magunknak, hogy vásároljunk belőlük. Nyilvánvaló, hogy nincsenek annyira szem előtt, mint azok a termékek, amelyeket szinte minden nap fogyasztunk, pedig kibányászásuk jórészt környezetszennyező, és humanitárius problémákat is jócskán felvet.

Konfilktusgyémántok a konfliktusmentesekkel szemben

A konfliktusgyémántok vagy véres gyémántok javarészt illegális bányászatból érkeznek, és ellenértékükből fegyvereket vásárolnak, háborúkat, fegyveres konfliktusokat finanszíroznak olyan országokban, ahol az emberek napi 1 dollár alatti jövedelemből élnek. A bányászathoz sokszor gyerekmunkát is alkalmaznak, persze mindenképpen embertelen, a humanitárius elveknek közel sem megfelelő körülmények között.

2003-ban létrejött az úgynevezett kimberley-i folyamat szerinti tanúsítási rendszer (Kimberley Process Certification Scheme, KPCS). A Kimberley-folyamat a gyémántkitermelés és -kereskedelem nyomon követésére létrehozott felügyeleti szerv, mely a bányászattól a bolti eladásig figyeli a kő útját. Sajnos ez finoman szólva sem volt hatékony és sikeres, egyrészt azért, mert az országok nagy része nem foglalkozott vele, másrészt pedig azért, mert nem foglalta a kofliktusgyémánt fogalmába azt, ha annak kitermelése humanitárius problémákkal vagy környezeti károkkal jár. Mindenesetre megteremtette magát a fogalmat, a felvásárlók pedig eldönthették, hogy hajlandóak-e ilyen háttérrel vásárolni a köveket.

Humanitárius problémák

A legtöbb gyémántbánya kitermelése katasztrófa humanitárius szempontból: a bányászokat éhbérért dolgoztatják egészséget károsító körülmények között, úgy, hogy sem előírt pihenőidejük, sem normális munkaidejük nincsen. A legtöbb gyémántbányában gyerekek is dolgoznak, ami már magában illegális – nemhogy olyan körülmények között, amilyeneket a bányában biztosítanak. A bányászvállalatok ezzel maximalizálják a profitot, és minimalizálják a költségeket, méghozzá a szegény helyi munkavállalók kárára.

Környezeti hatások

Azért, hogy a kitermelési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek, a környezetvédelmi szempontokkal senki nem foglalkozik, és olcsó, de környezetszennyező bányászati technológiákat alkalmaznak. Ezek egyike az, amikor folyómedreket térítenek el azért, hogy potenciális lelőhelyeket keressenek, de a talajerózió is folyamatos környezeti probléma a bányaterületeken. Egy karátnyi gyémánt kibányászásához 250 tonna föld megmozgatása szükséges, és majdnem 450 liter vizet használnak el hozzá – valamint kis híján 65 kilogramm káros anyag kerül miatta a levegőbe. Ha egy bányát elhagynak, semmilyen helyreállító tevékenységet nem végeznek rajta, több ezer elhagyatott gyémántbánya áll a konfliktusos országok területén.

Laborgyémántok az igaziak helyett

A gyémántkérdést egyébként könnyedén meg lehetne oldani például laboratóriumban előállított gyémántokkal: korábban mi is beszámoltunk róla, hogy az egyik legnagyobb ékszergyártó, a Pandora nem vásárol többet konfliktusgyémántot, inkább a sajátját állítja elő. A laboratóriumi gyémánt minden tulajdonságában megegyezik a természetesen előforduló változattal, ugyanolyan optikai, fizikai, termikus és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, ráadásul sokkal olcsóbb előállítani, mint kibányászni. Ugyanazon karakterisztikák szerint lehet megbecsülni az értékét: a karát a gyémántok esetében a kövek súlyát jelenti (1 karát=200 mg), de a drágakőként felhasznált gyémánt értékét nem csak a súlya, hanem a 4C alapján határozzák meg: Colour (szín), Clarity (tisztaság), Carat (tömege karátban) és Cut (csiszolás).

  Stuth-Nagy Niki
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.