NRGreport
Menü

5+1 ijesztő tény az erőművek szennyezéséről

Rezsi | Stuth-Nagy Niki | 2021-08-11 06:57

A héten jött ki az IPCC legújabb jelentése a klímaváltozásról, ami nem fest túl rózsás jövőt elénk – ahhoz, hogy normális mederben tudjuk tartani az időjárást, azonnali és drasztikus cselekvésre van szükség. El kell érnünk a nettó zéró kibocsátást, ehhez azonban szinte azonnal meg kéne válnunk az olyan erőműveinktől, amelyek nagy része brutálisan szennyezi a környezetet.

A világ legtöbb erőműve fosszilis energiahordozókat éget, a leggyakoribb ezek közül a szén, kőolaj és a földgáz felhasználása. Ezeket sürgősen ki kellene vezetni, ha nem szeretnénk katasztrófát az évszázad közepére – ez áll például az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentésében, amely a klímaváltozással kapcsolatos jelenlegi legpontosabb tudományos álláspontot ismerteti – ha úgy tetszik, ez az új tudományos biblia a klímakutatók és döntéshozók számára.

Az IPCC jelentése szerint, ha nem cselekszünk azonnal, a 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-melegedés elérhetetlenné válik, meghaladhatja akár a 3 fokot is, ez pedig már katasztrofális következményekkel járna. 2050-re nettó zéró kibocsátást kellene elérnünk, de addig se tétlenkedhetünk, ugyanis a karbonsemlegesség azt a felmelegedést állítja le, amit addig elértünk. A fosszilis erőművekkel pedig lehetetlen bármilyen előrelépést tenni.

Az alábbi 5+1 tény jól mutatja, mennyire szennyezőek ezek az erőművek, és mennyire gyorsan kellene őket leállítanunk ahhoz, hogy bármilyen változást elérhessünk.

  • Évente nagyjából 15 ezer magyar hal meg az általában fosszilis tüzelők égetése miatt szennyezett levegő következtében, az éghajlatváltozás egészségügyi, társadalmi gazdasági kárai pedig különösen sújtják a Kárpát-medencét. A szénégető erőművekből felszabaduló részecskék különböző egészségügyi problémákat okozhatnak, például asztmát, hörghurutot és más légúti betegségeket. A mai fosszilis és atom alapú magyar energiarendszerben ugyanis hazai kutatás szerint 300-380ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonuk megfelelő hőfokon tartása a háztartás bevételeihez képest aránytalanul magas terhet jelent.
  • A szénégetés során higany szabadul fel, ami fokozottan mérgező a környezetre és az emberre is. Az erőművek felelősek a légkörben lévő higany feléért, valamint a savas gázok 75 százalékáért. Gőz formájában a higanyt erősen mérgező anyagnak tekintik, gyorsan áthatja a vizet. A baktériumok átalakíthatják metil-higannyá, amiről ismert, hogy görcsöket, agyi bénulást és akár halált is okozhat.
  • A széntüzelésű erőműveknél nem csupán a légkörbe kerülő szén-dioxiddal van probléma: ólom, urán és szén-monoxid is keletkezik, ezek a legveszélyesebb melléktermékek. A légkörbe kerülő szénhidrogének befolyásolják a levegőben található ózon mennyiségét, egy átlagos erőmű ezekből 220 tonnát pöfékel. Évente átlagosan 102 kilogrammnyi arzén is gyártódik, ami nagyon mérgező.
  • Egy fosszilis erőműnél mindig nagy a kockázata annak, hogy a rendszerint közelben található vízmennyiség (amivel az erőművet hűteni szokták) szennyezett lesz. Ha a hűtővíz valamilyen oknál fogva beszennyeződik, nehéz megállítani, hogy ne kerüljön vissza a természetes vizekbe, ezzel ökológiai katasztrófát okozva – nemcsak a kibocsátás miatt kell hát aggódni ilyenkor.
  • Talán egyértelműnek tűnhet, de a fosszilis tüzelőanyagokat égető erőművek sokkal több káros anyagot bocsátanak ki, mint az autók. Az Environment Amerika statisztikája szerint az Egyesült Államokban például az arány háromszorosa a kocsikénak, és a legtöbb kibocsátás olyan erőművekből érkezik, amelyek 1980 előtt épültek. A régebbi erőművek egyébként is sokkal környezetszennyezőbbek, mint az újonnan épültek.
  • A szén az energiagyártás legveszélyesebb forrása. A Business Insider elemzése szerint a legveszélyesebb erőműtípus a széntüzelésű, mivel 10 kilowattóránként átlagosan 2,8-32,7 halálesetet okoz. Az erőművek közül ilyen szempontból az atomenergia a legjobb választás – de persze erre is lehetne pro és kontra érveket hozni veszélyesség és környezeti hatás szempontjából is.
Stuth-Nagy Niki | Forrás: Blue & Green Tomorrow