NRGreport
Menü

Felgyorsítja az Európai Unió a hidrogénalapú gazdasággá való átalakulást: Észak- és Nyugat-Európa hasít, Délkelet- és Kelet-Európa lemaradásban van

Szabályozás | NRGreport | 2021-08-16 01:08

A tavaly közzétett hidrogénstratégiában az Európai Bizottság komoly stratégiai célokat tűzött ki: 2024-ig legalább 6 GW hidrogén-elektrolízisberendezés telepítését, 2030-ig pedig legalább 40 GW hidrogén-elektrolízisberendezés telepítését. Itt az ideje, hogy a vállalatok frissítsék végre stratégiájukat az új valóságnak megfelelően, és kihasználják az új lehetőségeket – írja elemzésében Matti Malkamäki, a finn Aurelia Turbines és Hycamite vállalatok alapítója.

Az EU már korábban kijelentette, hogy hidrogénszuperhatalommá kíván válni.

Idén nyáron a Bizottság közzétette a "Fit for 55" csomagot, amely javaslatot tesz arra, hogy az EU elérje az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő 55%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzését.

A csomag többféle módon is támogatja a hidrogén használatát, például kedvezményes adókulcsokat állapít meg a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén felhasználására a végfelhasználók számára. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerére (EU ETS) vonatkozó javaslat a hidrogén elektrolízissel történő előállítását is bevonja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe, így a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású létesítmények ingyenes kibocsátási egységekre jogosultak.

A hidrogénre vonatkozó szakpolitikai keret decemberben készül el. A Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni a hidrogénre és a gázpiacok szén-dioxid-mentesítésére vonatkozóan, hogy meghatározza az ezen ágazatokra vonatkozó szabályozási megközelítést.

A megújuló energiaforrásokról szóló felülvizsgált irányelv kiterjeszti a megújuló üzemanyagokra vonatkozó uniós szintű tanúsítási rendszert a hidrogénre, és konkrét célokkal kívánja az ipar, valamint a nehézgépjárművek és a távolsági közlekedés szén-dioxid-mentesítését.

A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-szabványok technológiai semleges célokat határoznak meg a kibocsátások 2030-ra és 2035-re történő csökkentésére. A hidrogén a megoldás része lehet, különösen a nehézgépjárművek esetében.

Az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv támogatja az alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztését is, beleértve a hidrogéntöltő pontokat is. A TEN-T hálózat mentén 150 km-enként és minden városi csomópontban rendelkezésre áll majd egy töltőállomás.

A FuelEU tengeri közlekedésre vonatkozó javaslat a tengeri közlekedésben használt valamennyi megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagra kiterjed, beleértve a szén-dioxid-mentesített hidrogént és a szén-dioxid-mentesített hidrogénszármazékokat (beleértve a metanolt és az ammóniát).

Fotó: Matti Malkamaki (twitter)

A vállalatok felkészülnek

Az európai piacon már sok minden megvalósult. Azok a vállalatok, amelyek előre látták ezt a fordulópontot, idő előtt frissítették stratégiájukat, és nagy valószínűséggel hamarosan növelni fogják piaci részesedésüket is. Az európai acéliparban számos ilyen vállalat található. Az SSAB például már évekkel ezelőtt elkezdte a fosszilis anyagoktól mentes acéltechnológia fejlesztését. A vállalatnak már most is vannak vásárlói a hidrogénnel készült prémium acéljára, bár a teljes kereskedelmi gyártás még négy évnyire van.

Az SSAB példáját követve gyakorlatilag az összes európai acélgyártó megkezdte a fosszilis anyagoktól mentes acél előállítására irányuló kutatásokat és fejlesztéseket. A termék iránti kereslet jelentős lesz, annak ellenére, hogy ára magasabb, mint a hagyományosan kokszból, azaz szén hevítésével előállított acélé. Az európai vállalatoknak szóló üzenet egyértelmű: készüljenek fel a hidrogénkorszakra, ha még nem tették volna meg. A hidrogén a vártnál gyorsabban itt lesz. Ezt mutatja például a szén-dioxid-kibocsátás gyorsan emelkedő ára is.

Németország mindenhol felgyorsítja a hidrogéngazdaságot

Az EU legnagyobb ipari hatalmaként Németország egész Európában a hidrogéngazdaság fejlődésének motorja. Az ország több mint 8 milliárd eurót tervez befektetni a nagyszabású hidrogénprojektek finanszírozására, mivel 2045-re szén-dioxid-semlegességet kíván elérni; a szövetségi állami támogatás teljes összege meghaladja a 10 milliárd eurót.

A 62 projekt, amely a vegyipart, az acélipart és a közlekedési ágazatot támogatja, mind része a Hydrogen-IPCEI nevű közös európai hidrogénprojekt-listának. Az „IPCEI” gyűjtőnév azon nagyprojekteket takarja, amelyek közös európai érdekeken alapulnak vagy más fontos rendszerszintű hiányosságot kezelnek európai szinten. Van már akkumulátorok kutatására és gyártására összpontosító projekt is.

Az ország nemzeti hidrogénstratégiája szerint Németországban 2030-ig 5 GW kapacitású elektrolíziseket kell telepíteni. Ezek 20 TWh villamos energia felhasználásával mintegy 14 TWh zöld hidrogént fognak előállítani, ami a Németországban felhasznált hidrogén mintegy 15%-át teszi ki.

Ezek a projektek világosan mutatják Németország európai hidrogéngazdaságban betöltött jelentős szerepét.

Európa ipari központjának nagy mennyiségű hidrogénre van szüksége - sokkal többre, mint amennyit Németország önmagában elő tud állítani. Ki fogja előállítani a szükséges hidrogént?

Dánia befogja a szelet

Németország a fosszilis energiahordozóktól mentes hidrogén nagy részét a tenger közelében, tengeri szélerőművekben fogja előállítani. Dánia ugyanezt tervezi, de még nagyobb léptékben. Miután Dánia úttörő szerepet játszott a szélenergia területén, és évtizedek óta vezető szerepet tölt be, most épp a világ első "energiaszigeteinek" megépítésére készül. Az e szigetek körüli tengeri szélturbinák legalább ötmillió háztartást képesek lesznek zöld energiával ellátni. A terv egy mesterséges sziget létrehozását vázolja az Északi-tengeren, amely 3 GW energiát szolgáltató tengeri szélerőművek központja lesz, és hosszú távon 10 GW-os bővítési potenciállal rendelkezik. A Balti-tenger energiaszigete Bornholm lesz, ahol a sziget létesítményei 2 GW energiát termelő tengeri szélerőművek központjaként szolgálnak majd. Ennek az energiának egy részét külföldön értékesített hidrogén előállítására fogják felhasználni.

A dán úttörő munka a szélenergia területén már eddig is bőséges gyümölcsöt hozott. A globális szélenergia-piac vezetője jelenleg a dán Ørsted. Ez a vállalat a világ legnagyobb tengeri szélenergia-fejlesztője, amely nem gyárt turbinákat, hanem tengeri és szárazföldi szélerőműveket fejleszt, épít és üzemeltet.

Norvégia lesz a tengerek ura

Norvégia irigylésre méltó pozíciót élvez, mint energiaparadicsom. Az ország gazdagságát főként hatalmas szénhidrogénkészletei révén szerezte, de most a megújuló termelésre helyezi át a hangsúlyt. Norvégia kiterjedt vízenergia-forrásai folyamatosan megfizethető energiát táplálnak külföldre, mivel az ország Svédországgal, Dániával és Finnországgal közös skandináv energiapiac része, és más országok villamosenergia-rendszereivel összekötő rendszerekkel is rendelkezik. A közelmúltban készült el két új rendszerösszekötő Németországgal és az Egyesült Királysággal. A bőséges szél- és vízenergia felhasználásával Norvégia nagyszabású terveket sző a hidrogénipar fejlesztésére.

Norvégia nemcsak az általános hidrogéngyártás terén aktív, hanem a fenntartható hajózási technológiák fejlesztésében is vezető szerepet készül betölteni. A norvég kísérleti projektek listája már most is lenyűgöző. Például a világ első folyékony hidrogén üzemanyagcellás sétahajója a tervek szerint 2023-ra indul útnak Norvégia fjordjaiban, emellett 2024-ben egy 88 méter hosszú, nulla károsanyag-kibocsátású teherhajó kezdi meg működését.

Svédországban és Finnországban az acél kap szerepet

Svédország és Finnország is szerencsés helyzetben van, mivel bőséges mennyiségű zéró kibocsátású energiához jutnak hozzá. Hagyományosan ezek az országok nagyrészt kiterjedt vízenergiaforrásaikra támaszkodtak. Mindkét ország nagy mennyiségű energiát termelt atomenergiával is.

Svédországnak és Finnországnak is van olyan tengerpartja, ahol a szélturbinák hatékony működéséhez elegendő szél fúj, valamint alacsony a népsűrűség, így bőséges hely áll rendelkezésre az új szélturbinák számára, amelyek nem zavarják a helyi lakosságot. Különösen a Balti-tenger északi ága teremt helyi szélenergia-felesleget, amely exportálható Európa más részeire, esetleg hidrogén formájában.

Az acélipar biztosítja a régió hozzáférését a nagyszabású hidrogéngazdasághoz. Az SSAB acélgyártó és a Vattenfall vasércgyártó és energiavállalat az észak-svédországi Luleå városában működteti HYBRIT kísérleti üzemét, amely fosszilis energiahordozóktól mentes acélt állít elő. A kereskedelmi sorozatgyártás 2025-ben kezdődik. 2025-ben több más kibocsátásmentes acélprojekt is elindult Svédországban, és az SSAB, mint Finnország legnagyobb vasércalapú acélgyártója, a 2030-as és 2040-es években a Botteni-öböl keleti partján a hidrogénre fog áttérni.

Ahhoz, hogy iparát elegendő hidrogénnel lássa el, Svédországnak egy nemrégiben közzétett jelentés szerint északról délre tartó nagy hidrogénvezetéket kell építenie. A Gasgrid Finland az European Hydrogen Backbone projektben hasonló hidrogénvezetéket képzelt el a finn partok mentén. A végtermékek részleteitől függetlenül e két tervezett vezeték a svéd-finn határon kapcsolódik majd össze.

A régió már most is kiváló infrastruktúrával rendelkezik, nemzetközi kikötőkkel, a nagy vegyipari és egyéb iparágak hidrogén iránti keresletével, valamint számos műszaki szakértelemmel rendelkező egyetemmel, a tiszta energiatermelés természetes előnyei mellett. A régióban jelenleg számos hidrogénüzletágban tevékenykedő vállalat létezik, vannak egészen nagyok, mint a Fortum/Uniper energetikai vállalat vagy éppen az Aurelia Turbines – a LinkedIn post szerzője épp e vállalatnak az alapítója- amelynek kis gázturbinái hidrogént használhatnak üzemanyagként. A Balti-tenger északi ága körül a hidrogénüzletágban tevékenykedő vállalatok összefogtak, hogy megalakítsák a BotH2nia nevű együttműködési márkát és hálózatot a Botteni-öböl körüli nagyszabású hidrogéngazdaság kiépítésére.

Fotó: Aurelia Turbines

Növekvő hidrogéngazdaság a Rajna-deltában

Az ipar szempontjából Európa legfontosabb folyója a Rajna. Rotterdam és Antwerpen a Rajna-Maas-Scheldt-delta fő kikötői. Ezért a rotterdami és az antwerpeni kikötői hatóságok jelenleg különböző partnerekkel együtt dolgoznak egy nagyszabású hidrogénhálózat bevezetésén a kikötőkomplexumokon keresztül, ami a deltát a hidrogéntermelés, -import, -alkalmazás és -szállítás nemzetközi csomópontjává teszi Északnyugat-Európa más országaiba.

A térségben tervezett projektek köre széleskörű. Hollandiában például a rotterdami hidrogénvezeték üzemeltetése 2024-ben kezdődik. Szintén Rotterdamban az Uniper tervezi, hogy 2025-re megvalósít egy 100 MW kapacitású, később 500 MW-ra bővítendő zöld hidrogénüzemet. Emellett a tervek szerint 2026 végére egy kék hidrogénüzem is megkezdi működését. Ebben az üzemben a hidrogént földgázból állítják majd elő, míg a szén-dioxidot CCS-technológiával fogják fel és tárolják az Északi-tenger alatt. A rotterdami kikötő már vizsgálja a világ számos országából, többek között Izlandról és Ausztráliából származó hidrogén importját is.

Hollandiának 2050-re legalább évi 3,5 millió tonna hidrogénre lesz szüksége saját felhasználásra, és a Ruhr-vidék és más európai ipari régiók igényeit is ki kell elégítenie. A hatalmas hidrogénüzletág növekedése már most is megfigyelhető a Deltában.

Franciaország atomerőművé válik

Franciaországnak is ambiciózus tervei vannak a hidrogénnel kapcsolatban. Franciaországban az alapvető cél az, hogy 2030-ra a teljes hidrogén- és ipari hidrogénfogyasztás 20-40%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló hidrogénből származó hidrogénből állítsák elő. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló hidrogén fejlesztésének támogatására a francia állam 2030-ig 7 milliárd eurót fog befektetni.

Franciaország hidrogénterveinek egyik egyedülálló aspektusa, hogy az ország érdekelt a hidrogéntermelés atomenergia felhasználásával történő fejlesztésében. Franciaország az energiabiztonságon alapuló, régóta fennálló politikájának köszönhetően villamos energiájának mintegy 70%-át atomenergiából nyeri. Franciaország a világ legnagyobb nettó villamosenergia-exportőre, mivel a villamosenergia-termelés költségei nagyon alacsonyak. Az ország évente több mint 3 milliárd eurót nyer ebből az exportból.

Ezzel a háttérrel nyilvánvaló, hogy Franciaország vezető szerepet töltene be az atomenergiával történő hidrogéntermelésben.

A francia kormány jelenlegi politikájának célja azonban, hogy 2035-re 50%-ra csökkentse az atomenergia arányát a nemzeti energiamixben. Ennek a döntésnek az atomenergián alapuló hidrogéntermelésre gyakorolt hatása a jövőben fog kiderülni.

Mivel a francia villamosenergia-termelés már most is alacsony szén-dioxid-kibocsátású, a hidrogénnel történő kibocsátáscsökkentés fő céljai a villamosenergia-termelésen kívül más területeken valósulhatnak meg. Franciaországban a közlekedés az ország teljes CO₂-kibocsátásának mintegy 30%-át adja. Az autóipar és a légi közlekedés a nemzetgazdaság legerősebb iparágai közé tartozik, ezért az Airbustól és más vállalatoktól nagy innovációkat várnak ezen a területen. Az Airbus már most is vezető szerepet játszik a nagyméretű hidrogénüzemű repülőgépek kifejlesztésére irányuló erőfeszítésekben.

Portugália élvezi a napsütést

Portugáliában nem csak az emberek élvezik a napsütést, hanem a hidrogéngazdaság is. Leginkább a napelemek szeretik a déli napot.

Portugália volt az első ország a világon, amely 2050-re szén-dioxid-semlegességet tűzött ki célul - és lépéseket is tettek e cél felé. Portugália 2022 végére kezdi meg a hidrogén előállítását elektrolízissel, és már most mintegy 10 milliárd euró értékű magánbefektetések állnak sorban nyolc projektre, Joao Matos Fernandes, Portugália környezetvédelmi és energiaátalakítási minisztere szerint.

Portugália több dologra is támaszkodik célja eléréséhez: jól felszerelt mélyvízi kikötőjük van Sinesben, a hidrogénipari komplexum telepítéséhez rendelkezésre állnak állami földterületek, modern földgázellátó hálózat, és mindenekelőtt a napenergia ára, amely a világon az egyik legalacsonyabb. Dél-Portugáliában a napsugárzás mértéke eléri az 1 900 kWh/négyzetmétert. Összehasonlításképpen, Észak-Németországban ez az érték mindössze 1 000 kWh négyzetméterenként.

Jó okunk van feltételezni, hogy Portugália lesz az egyik olyan ország, amely a jövőben Németországot nulla kibocsátású hidrogénnel fogja ellátni. Portugália és Hollandia már megállapodott abban, hogy megkezdik a fosszilis hidrogén fosszilis anyagoktól mentes szállítását Portugáliából a rotterdami kikötőbe, majd onnan tovább a régióbeli ügyfelekhez.

Spanyolország az EU gazdaságélénkítési alapjait használja fel

Portugáliához hasonlóan Spanyolország is azt tervezi, hogy a napfényt energiává alakítja és külföldre exportálja az ügyfeleknek.

A spanyol kormány 1,5 milliárd eurót tervez befektetni a hidrogénbe. Ezt a pénzt az EU világjárvány helyreállítási alapjából kívánják lehívni. Emellett 2030-ig 9 milliárd eurós magánszektorbeli beruházást tervez a kapcsolódó technológiákba. Szintén 2030-ra Spanyolország célja, hogy a megújuló energiák aránya az energiamixében 42% legyen, és a villamos energia 74%-át megújuló energiaforrásokból állítsák elő.

Spanyolország - Portugáliához hasonlóan - nem csak napsütéssel van megáldva. Mindkét országnak rengeteg szélenergiája is van, és tervezik is, hogy felhasználják. A spanyol Naturgy és Enagas energetikai vállalatok például idén tavasszal bejelentették, hogy tanulmányozzák a megújuló hidrogén előállítását egy 250 MW-os úszó tengeri szélerőműből és egy 100 MW-os szárazföldi szélerőműből az észak-spanyolországi Asztúriában.

A szélerőműparkok céljai között nem csak a villamosenergia-termelés szerepel. Céljuk az is, hogy az országot technológiai szolgáltatóvá tegyék a világ többi része számára. Spanyolország jól teljesített ezen a téren. A Cummins energetikai megoldásokkal foglalkozó vállalat például bejelentette, hogy Castilla-La Manchában 50 millió eurós PEM elektrolízisüzemet tervez építeni zöld hidrogén előállítására.

Olaszország nagy költségvetéssel fektet be

Spanyolországhoz hasonlóan Olaszország is élvezi a napenergia áramlását és az EU 750 milliárd eurós gazdaságélénkítési alapjából származó pénzt. Mindkettőt, valamint a Földközi-tengeren belüli központi fekvését szeretné kihasználni arra, hogy a hidrogénkereskedelem csomópontjává váljon. Olaszország például 1,5 milliárd eurót tervez felvenni egy évi 1 gigawatt teljesítményű elektrolízisgyár építésére, amely része annak a tervnek, hogy európai zöld hidrogénközponttá váljon. Róma 450 millió eurót tervez befektetni az elektrolízergyárakba, és további 1 milliárd euró hozzájárulást vár a magánbefektetők részéről.

Olaszország nagyszabású infrastruktúra kiépítését tervezi, hogy hidrogént szállítson a területén belülről, Észak-Afrikából és Európa többi részébe. Európa legnagyobb gázvezeték-üzemeltetője, a Snam már megrendelte az első olyan acélcsövek szállítását, amelyek teljes mértékben, akár 100%-ban hidrogénre is alkalmasak az olaszországi földgázszállító hálózatához. Ezek az új nagynyomású csövek a Snam 33 000 km hosszúságú belföldi hálózatán a régi csövek helyettesítésére szolgálnak majd. A Snam már kísérletezett 10%-os hidrogénkeverékkel hálózatának egy részében, és korábban azt mondta, hogy földgázhálózatának 70%-a már most is hidrogénre alkalmas csövekből áll.

A vasút is részesül az infrastrukturális beruházásokból. Az olasz állami vasúttársaság, az FNM hidrogénüzemű vonatokat fog építeni a meglévő dízelvonatok helyett.

Az EU többi része is ébredezik

Délkelet- és Kelet-Európa lemaradásban van Észak- és Nyugat-Európa mögött a hidrogénkorszakra irányuló erőfeszítések terén. Van néhány ígéretes jel azért. A lengyel kormány például élen jár a szénipar fenntartására irányuló erőfeszítésekben. Lengyelország villamos energiájának mintegy 70%-át szénből állítja elő, többet, mint bármely más európai ország. Lassan, de biztosan változnak azonban az idők. Idén júniusban a lengyel Łódźi régió bejelentette, hogy az Európai Unió legszennyezőbb szénerőműve, Bełchatów 2036-ig bezár, majd 2038-ig a bányái is bezárnak.

Lengyelország hosszú tengerparttal rendelkezik, ideális helyekkel a szélenergia számára. Nagy belföldi piacokkal rendelkezik, valamint közel van a hidrogénre éhes német piacokhoz. Lengyelországban a hidrogén földalatti tárolására kiválóan alkalmas sókavernák, kiváló mérnökök és nagy tapasztalatok állnak rendelkezésre az energiaiparban. Már több vállalat is belépett a hidrogénüzletbe, és egyre nagyobb a kormányzati támogatás az új energiatechnológiák kiaknázására. Lengyelországból hamarosan várhatóak hírek.

A balti országoknak ugyanilyen szeles partjaik vannak. Az új energetikai megoldások megtalálására való különleges ösztönzésük abban rejlik, hogy meg akarnak szabadulni a volt Szovjetunió örökségétől. A balti államok egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy csatlakozzanak az EU villamosenergia-hálózatához, hogy megszüntessék az orosz hálózattól való függőségüket. Egy új, a határhoz közeli atomerőmű miatt Litvánia úgy döntött, hogy leállítja villamosenergia-kereskedelmét Fehéroroszországgal. Észtország meg akar szabadulni a környezetszennyező olajpala villamosenergia-termelésétől, amely az ország villamosenergia-termelésének több mint 70%-át teszi ki. Ezek az országok hatalmas szélenergia-potenciáljuk felé fordulnak, és biztosan hallhatunk még hidrogénnel kapcsolatos híreket majd onnan.

Forrás: LinkedIn

NRGreport