A hidrogént a jövő zöld energiahordozójaként szokták emlegetni, egyik fajtája azonban több kárt tehet a bolygóban, mint a fosszilis energiahordozók.

A hidrogén elméletileg egy olyan energiahordozó lehet, ami környezetbarát módon megoldhatja a Föld energiaszükségletének nagy részét. Több különböző típusú hidrogén létezik, méghozzá a gyártási folyamat és az ebből eredő kibocsátás alapján kategorizálva. A tiszta hidrogén („megújuló hidrogén” vagy „zöld hidrogén”) a víz elektrolízisével állítják elő megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásával, és előállítása során nincs üvegházhatású gáz kibocsátás.

A kék hidrogén előállításához ezzel szemben a földgázban található metánt használják fel, ami, egy friss kutatás szerint rosszabb lehet a környezetre nézve, mint maga a kőolaj vagy földgáz. A Cornell és a Stanford Egyetem kutatása szerint a kék hidrogén előállításának szénlábnyoma 20 százalékkal magasabb, mintha csak földgázt vagy szenet használnánk fűtési célokra, és 60 százalékkal rosszabb, mintha ugyanerre a célra dízelolajat használnánk.

A hidrogén – ezek alapján már egyértelmű, hogy – fosszilis üzemanyagokból is előállítható. Ennek legnépszerűbb és legköltséghatékonyabb módja a metán vízgőzös reformálása, melynek alapanyagaként a földgázt alkotó metán szolgál. Az így előállított hidrogént nevezik szürke hidrogénnek. Ha a hidrogén fosszilis tüzelőanyagból áll elő, de nem vezet üvegházhatású-gázkibocsátáshoz, kék hidrogénnek nevezik. A metán vízgőzös reformálását szén-dioxid-megkötéssel és -tárolással (CCS) kombináló módszerek a legígéretesebbek, de más módszereket, mint például a metán pirolízisét is vizsgálják. A kék hidrogén ugyan nem fenntartható, de alacsony karbonkibocsátással jár – legalább is eddig azt hittük, jobb megoldás, mint a földgáz magában.

A kutatók szerint az alapvető probléma abban rejlik, hogy a kék hidrogén előállításához rengeteg energia kell, ami jellemzően fosszilis energiahordozók égetéséből származik. A metán ráadásul kifejezetten veszélyes üvegházhatású gáz, százszor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, igaz, kevesebb ideig marad a levegőben. Az IPCC legfrissebb jelentése szerint a metán az elmúlt században a szén-dioxid által okozott melegedés mennyiségének kétharmadával melegítette a légkört.

A hidrogén az EU energiaforrásainak körülbelül 2% -át teszi ki, melynek azonban 95%-a fosszilis energiahordozók termelik, amelyek évente 70–100 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. Innen látszik azonban, hogy nem mindegy, milyen megújulót választunk, és hogy a kék hidrogén valószínűleg nem fogja elhozni azt az áttörést, amire számítottunk.