NRGreport
Menü

3 billió dolláros bányászati kincs kerülhetett a tálibok kontrollja alá Afganisztánban

Elemzés | NRGreport | 2021-08-21 02:07

A tálibok 20 év után újra hatalomra kerültek Afganisztánban, s ezzel visszaszerezték az ellenőrzést a természeti erőforrások felett is, amelyek az ország egy korábbi bányászati minisztere szerint akár 3 billió dollárt is érhetnek.

Ez a becslés a legutóbbi, 2010-es ciklus vége felé született, és talán most még többet érhet, miután a koronavírus okozta sokkból felálló globális gazdaság idén a réz és a lítium árát is az egekbe repítette.

Afganisztán olyan nyersanyagokban gazdag, mint a réz, arany, kőolaj, földgáz, urán, bauxit, szén, vasérc, ritkaföldfémek, lítium, króm, ólom, cink, drágakövek, talkum, kén, travertin, gipsz és márvány.

Az alábbiakban az ország bányászati minisztériuma és az Egyesült Államok kormánya által becsült afganisztáni kulcsfontosságú nyersanyagokat, valamint a háború sújtotta afgán gazdaság számára potenciális pénzbeli értéküket mutatjuk be, amennyiben a biztonsági kihívásokat sikerül leküzdeni.

RÉZ

Az afgán bánya- és kőolajminisztérium 2019-es jelentése az ország rézkészletét közel 30 millió tonnára becsülte.

A minisztérium által ugyanebben az évben közzétett afgán bányászati ágazati útiterv szerint további 28,5 millió tonna réz van felfedezetlen porfír lelőhelyeken. Ezzel a teljes mennyiség megközelítené a 60 millió tonnát, ami a jelenlegi árak mellett több százmilliárd dollárt érne, mivel a fém iránti kereslet növekszik.

A Metallurgical Corp of China (MCC) és a Jiangxi Copper konzorciuma 2008-ban 30 évre bérbe vette az ország legnagyobb rézprojektjét, Mes Aynakot, amely az MCC becslései szerint 11,08 millió tonna rézkészletet jelent és mindez a jelenlegi londoni fémtőzsdei árakon több mint 100 milliárd dollárt érne.

A 2019-es jelentés szerint Afganisztán több mint 2,2 milliárd tonna acélgyártási nyersanyaggal, vasérccel rendelkezik, ami a jelenlegi piaci árakon több mint 350 milliárd dollárt ér.

Az aranykészletek sokkal szerényebbek, becslések szerint 2700 kg, közel 170 millió dollár értékűek, míg az afgán minisztérium szerint a nem nemesfémek közül az alumínium, az ón, az ólom és a cink "az ország több területén is megtalálható".

forrás: pinterest

LÍTIUM ÉS RITKAFÖLDFÉMEK

Egy 2010-es belső védelmi minisztériumi feljegyzés szerint Afganisztán "a lítium Szaúd-Arábiája", vagyis az ország ugyanolyan fontos lehet az akkumulátorok globális fémellátása szempontjából, mint a közel-keleti ország a nyersolajé.

Az összehasonlítást akkor tették, amikor a lítiumot már széles körben használták az elektronikai eszközök akkumulátoraiban, de még azelőtt, hogy nyilvánvalóvá vált volna, hogy mennyi lítiumra lesz szükség az elektromos járművek akkumulátoraihoz és a világ alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átállásához.

A 2019-es bányászati minisztériumi jelentés szerint azonban Afganisztán 1,4 millió tonna ritkaföldfém ásványi anyaggal rendelkezik, amely egy 17 elemből álló csoport, amelyet a szórakoztató elektronikában, valamint a katonai felszerelésekben való alkalmazásuk miatt tartanak számon.

A szénhidrogénben gazdag Iránnal és Türkmenisztánnal nyugatra Afganisztán mintegy 1,6 milliárd hordó nyersolajat, 16 billió köbláb földgázt és további 500 millió hordó földgáz-folyadékot rejt.

Ez a 2019-es afgán jelentés szerint, amely egy közös amerikai-afgán értékelést idézett, és csak a nyersolaj értéke a jelenlegi piaci árak mellett 107 milliárd dollárra tehető.

DRÁGAKÖVEK

Afganisztán történelmileg a lapis lazuli, egy mélykék, féldrágakő egyik fő forrása, amelyet az ország északi Badakhshan tartományában évezredek óta bányásznak, valamint más drágakövek, például rubin és smaragd.

A 2019-es afgán jelentés szerint a legfinomabb minőségű lapis lazuli akár 150 dollárt is elérhet karátonként, amely azonban megjegyzi, hogy az országban bányászott drágakövek többsége illegálisan hagyja el az országot, többnyire a pakisztáni Pesavarba, ami létfontosságú bevételtől fosztja meg Afganisztánt.

 

 

 

NRGreport | Forrás: reuters