NRGreport
Menü

Elon Musk számtalan vállalkozása közül talán a Hyperloop kapja a legkevesebb figyelmet, pedig ez lehet a vasúti közlekedés zöld jövője

Mobilitás | Benedek Attila | 2021-08-28 07:12

Egész jól alakul a megvalósítása Elon Musk 2012-ben bejelentett közlekedési terveinek, mely szerint föld alatt és felett futó, légritkított csőrendszerben közlekedő kapszulákban utazhatunk majd akár 1200 km/óra sebességgel. A projektben nem csak ötletadóként segíti a megvalósításban a fejlesztőket, hanem tesztpályával és alagút fúró cégével is.

Az Amerikai Egyesült Államok nagysebességű vasúti közlekedése még mindig évekkel van elmaradva Ázsiától – ahol ma a nagy sebességű vonathálózatok kétharmada található – vagy akár Európától. A keleti parton, Boston és Washington D.C. között az Amtrak közlekedtet nagysebességű járatot, azonban ennek is a maximális sebessége csupán 240 km/h, bizonyos szakaszokon, szemben egy TGV 300–360 km/órás képességével. San Fransisco-ból Los Angeles-ig eljutni pedig ma még mindig 6 órás autóutat jelent, de ha valaki a repülést választja, akkor sem tudja sokkal hamarabb megtenni.

Épp itt lenne szerepe egy modern, csak személyszállítás céljait szolgáló, nagysebeségű vasúthálózatnak, amire Kalifornia állam már régóta vágyik: 1100 km hosszúságban.  2013-ban ugyan el is fogadták rá a terveket, de az építkezés körül a mai napig komoly vita folyik. A 33 milliárd dollárról induló beruházás már 100 milliárdnál tart a tervasztalon, állandó csúszással épülget évek óta - legutoljára már 2029-es határidőt kommunikálva - és tele számos egyéb kérdőjellel. Egyrészt a résztvevő alvállalkozók és azok kiválasztása körül merültek folyton aggályok, másfelől az is nagy kérdés, mi van, ha az amerikaiakat mégsem lehet kirángatni személyautóikból. De közben azt is tudjuk, hogy Biden 50 százalékos a széndioxid-kibocsátás csökkentést ígért 2030-ra.

Elon Musk akkor jelentette be, hogy ő és cége ennél jóval olcsóbban tudna ilyet építeni - a költségeket a tervezéssel és az építkezéssel együtt 7,5 milliárd dollárra becsülték - ráadásul az ő vasútja még gyorsabb is lenne. És még zéró közvetlen kibocsátást is ígért. Így született meg a kapszulás csőrendszer ötlete. A kivitelezésről akkor egyelőre lemondott, de a terveket 2013-ban közkinccsé nyilvánította, hogy más cégek továbbfejleszthessék és megépíthessék Kalifornia számára. A projekt nagy érdeklődést keltett és megalakult néhány új cég, hogy a tervek alapján és azokat tovább fejlesztve építhesse meg a saját Hyperloopját.

Elemek

A terv szerencsére nem csak elméleti fejtegetés, hanem egész jól alakul a megvalósulása is. Három fő alkotó elemből áll a Hyperloop, az egyik az alagút vagy cső, a másik a kabin, a harmadik részt az állomások képviselik. A kulcsa rendszernek az az elv, amelyet már 1799-ben is megemlítenek.

A Hyperloopnak a lényege, hogy az utaskabinok a ritkított, szinte levegő nélküli csőben futnak. Így a légellenállásuk minimális, a trükk nem csak ez, hanem az, hogy száguldás közben kb. 0,5 és 1,3 milliméterrel magasabban futnak a talajtól.

Ez hasonló működés elv, mint amit a mágneses levitációt (lebegést) használó vonatoknál alkalmaznak. Itt a kisebb ellenállás segít abban, hogy a sebesség a nyílt pályán futó maglev vonatoknál jóval nagyobb legyen.

A nagy sebesség, azaz az utazási idő lecsökkentése a döntő tényező a Hyperloopnál. Első példák között emlegették a Los Angeles-t és San Francisco öböl körzetét összekötő 560 kilométeres távot. Ezen a szakaszon a Hyperloop 35 perces menetidőt tud produkálni… Ezzel még a belföldi repülő járatoknak is nehéz versenyezniük.

A megvalósulás

Musk az ötletének a megvalósítását rábízta startup cégekre és egyetemi kutatóintézetekre. 2015 júniusában hirdette meg a Space X azt a versenyt, amelyet a kabinokra, azaz a podokra írtak ki. Az első alkalommal 700-nál több jelentkező terve landolt, ez a szám a tényleges megmérettetésen 120 körülire csökkent. Ekkor csak a kabinok formájával foglalkoztak.

Az apropója a viadaloknak, hogy Kaliforniában megépítettek egy 1,6 kilométeres tesztpályát, ahol a gyakorlatban ki lehet próbálni a kabinokat. A második teszten a tempót vizsgálták, ekkor 324 km/órás sebességet értek el. A 2021-ben végrehajtott negyedik teszten, ismét a Müncheni Műszaki Egyetem csapata győzött, a TUM kabinja ekkor már 460 km/órás sebességgel száguldott.     

        

Nem unalmas cég

Az újfajta közlekedési megoldás alaposan megmozgatta a mérnökök, közlekedési társaságok, országok, tartományok és a nagyobb városok polgármesterinek a fantáziáját. Az új közlekedési formánál, a csövekre telepített napelemek biztosítják az elektromos ellátást. Így válik szuper zölddé a Hyperloop.

A Hyperloopok iránt komoly az érdeklődés, ahol az építésüknél talán kulcs elem lehet az alagútfúró berendezés. Ez az ágazat – Musk cégének a megjelenéséig – nem fejlődött olyan tempóban, mint lehetett volna. A 2016 decemberében alapított The Boring Company hozta el a sebességet, mert a Las Vegas-i fúrásnál már elérték a 15 méter/napos tempót. A cél, ennek a sebességnek a duplázása. 2020-ra készült el a negyedik fúróberendezésük, amely már dupla akkora tempóval dolgozik, mint az első.

Musk ezzel a vállalkozásával, későbbiekben tud egy halom pénzt keresni, mert a világ számos táján elinduló Hyperloopok, a föld alatti részek kialakításánál, valószínűleg az ő a cégét fogják megbízni.               

A Las Vegas-i kaland

A The Boring Company szaktudása jól jött a Las Vegas-i Konferencia központ bővítésekor is. A számtalan világhírű kiállításnak otthont adó rendezvény központot és a McCarran Nemzetközi repülőteret már összeköti két 4,3 átmérőjű alagút.

Ezekben nem nagy sebességű kabinok száguldoznak, hanem Tesla Model 3, Model Y és a testes Model X szabadidő-autó. A háromszáznál több önkéntes segítségével végrehajtott, nyár óta tartó próbaüzemben, óránként 4400 utast szállítanak a csövekben. Ez autónként három főt jelent, később válik a rendszer hatékonyabbá, mikor az alagútra tervezett elektromos kisbuszok is munkába állnak. Ez a projekt előjátéka a Hyperloopnak és előremutató eleme a városi közlekedésnek.

Fotók: Virgin Hyperloop

 

OLVASSA EL KAPCSOLÓDÓ CIKKEINKET IS:

Dubajban épülhet meg az első HyperLoop vonat

- Richard Benson is beszáll a HyperLoopba

Benedek Attila