NRGreport
Menü

Kevesebb időt vesznek el a dugók az életünkből az okos városokban

Fenntarthatóság | Major András | 2021-08-30 12:30

Az éghajlatváltozást okozó gázok zömének kibocsátásáért felelős városok klímabaráttá alakítására az egyik legnagyobb lehetőséget a közlekedési szektor kínálja. A megújuló energia és az elektromos járművek terjedésével, valamint a digitális megoldások alkalmazásával ez a potenciál nagyrészt kiaknázható, ráadásul egyéb előnyökkel, például a forgalom gördülékenyebbé válásával jár.

Napjainkban a világ népességének több mint fele városokban él, 2050-re pedig csaknem 70 százalékra emelkedik ez az arány. A városok már ma is a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 70 százalékáért felelősek, ami a jövőben tovább nőhet. A városok kibocsátáscsökkentése ezért globális prioritás, melynek különleges jelentősége van a dekarbonizációs vállalások és célok elérésében is - hangsúlyozza a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a témában megjelent speciális jelentésében.

A 300 ezer főnél népesebb városokban élők számának alakulása:

Új eszközök és adatforrások

A városok fenntarthatósági átmenetét a tiszta megújuló energiaforrások terjedése mellett elsősorban a digitalizáció mozdíthatja elő. A folyamatosan fejlődő technológiák újabb és újabb gazdag adatforrásokat teremtenek a levegőminőség, az energiafogyasztás, a közlekedési mintázatok és egyéb térbeli információk témaköreiben, amelyeket új eszközök kezelnek és elemeznek. Az új megoldások lehetővé teszik a városok okosabbá és fenntarthatóbbá válását, elősegítve a zöld tervezést és üzemeltetést szolgáló megalapozott döntések meghozatalát.

A városi épületek, hulladék- és szállítási szektor, illetve anyaghatékonyság területén végrehajtható fejlesztésekkel 2050-ig összességében közel 90 százalékkal lehet csökkenteni az ezen kulcsszektorokból származó emissziót (Coalition for Urban Transition). E megtakarítás körülbelül ötöde (21%) a szállítás-közlekedésben realizálható, vagyis a városok dekarbonizációja szempontjából az egyik legnagyobb lehetőséget ez a szektor kínálja, amely évi 4 milliárd tonna kibocsátott szén-dioxid egyenértékkel a teljes globális szállítás-közlekedési szektor teljes emissziójának több mint 40 százalékát adja.

A közlekedés elektrifikációján túl a digitális technológiák alkalmazása egyebek mellett jelentősen képes javítani a szektor energiahatékonyságát, elősegíteni a járműmegosztáson alapuló közlekedési módokra való áttérést, vagy éppen fokozva a közösségi közlekedés kényelmét és megbízhatóságát. A szektor villamosítása, illetve az elektromos járművek terjedése lehetővé teszi a megújuló energia és a járművek növekvő bevonását az okos töltésbe, ami egyúttal a villamosenergia-rendszer rugalmasságát is növeli, a töltési időt optimalizáló megoldások pedig képesek jelentősen "kisimítani", és mérsékelni az elektromos járművek csúcsidei rendszerterhelését.

Tisztább, halkabb, gyorsabb

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása mellett az egyéb lég- és zajszennyezés csökkentése is jókora lehetőséget rejt. A torlódások, dugók mérséklésével pedig nem csak a közlekedők nyernek időt, de konkrét gazdasági haszonnal is jár: a torlódások gazdasági költségei becslések szerint a GDP 4 százalékát is kiteheti.

 

Az okos szállítási-közlekedési rendszerek számos megoldást magukba foglalnak, a forgalmat optimalizáló eszközöktől a járműmegosztási alkalmazásokig, ezzel energiahatékonyabbá és élhetőbbé téve a városokat. Szerepük kulcsfontosságú a szektor kibocsátásának csökkentésében, különösen a torlódások csökkentése által - ez egyben a forgalom sebességét is képes akár közel harmadával növelni, javítva a tömegközlekedési járatok menetrendtartását is. Az okos forgalomirányítási rendszerek Londonban körülbelül 8 százalékkal mérsékelték a torlódásokat, Szöulban pedig átlagosan 30 százalékkal növelték az utazási sebességet.

Az intelligens közlekedési rendszerek fő tartópilléreit digitalizált adatközpontok adják; az adatok forrása lehet a privát és közösségi közlekedés, az infrastruktúra vagy akár az üzemeltetői szint egyaránt. Alkalmazásuk gyakorlatilag minden közlekedési módra kedvező hatást gyakorol. Az autósoknak kevesebb időt kell a forgalomban tölteniük; a közösségi közlekedést használók életét valós idejű információkkal, járműmegoldási alkalmazásokkal és készpénzmentes fizetési megoldásokkal teszi könnyebbé; a kerékpárosok számára pedig egyebek mellett optimalizált online térképeket és kölcsönzési lehetőségeket kínálhat. A fenntartható közlekedési módok vonzóbbá tétele jelentős kibocsátáscsökkentési potenciállal bír; az IEA szerint önmagában a közlekedési szokásokon való változtatással évi több mint 320 millió tonnával lehetne csökkenteni az autók városi emisszióját a 2030-as évek közepére.

Kifizetődő klímabarátság

Az okos mobilitási alkalmazások képesek javítani az alacsony karbonkibocsátású közlekedési módok hozzáférhetőségét, például az integrált mobil jegyvásárlási és egyéb, valós idejű szolgáltatások révén, beleértve az autókölcsönzést, a tömegközlekedést és a mikromobilitási járműmegosztási sémákat is. A megfelelő politikai döntésekkel a járműmegosztó szolgáltatók képesek lennének a tömegközlekedés 10 százalékát is lebonyolítani 2025-ben, ami tízszeres növekedés 2014-hez képest.

Követendő példából már ma is akad: Szöulban az éjszakai buszjárat útvonalát az aktuális adatoktól függően alakítják, a valós idejű információk pedig a rendszerbe vetett bizalmat is növelték. A busszal való utazás költsége a szolgáltatás mellett is kevesebb, mint negyede a taxiénak, és a számítások szerint a rendszer által négy év alatt elért gazdasági haszon elérte a 12 millió dollárt. Lahti városában olyan mobilalkalmazást vezettek be, amely az egy bizonyos útra elérhető különböző közlekedési módok emisszióját is vizualizálja. Az applikáció virtuális kreditekkel jutalmazza a közlekedési karbonlábnyomukat bizonyos szint alatt tartó utasokat, amelyek számos szolgáltatás és termék kedvezményes megvásárlását teszik lehetővé. Berlinben az utcai lámpákra telepített radar szenzorokkal derítik fel a hosszabb ideje üres parkolóhelyeket, és ez alapján tájékoztatják a felhasználókat a rendelkezésre álló parkolóhelyekről.

Lépést tartani az elektromobilizációval

A villanyautók 2020-ban a globális újautópiac 4,6 százalékát tették ki, más kategóriákban (például kétkerekűek, buszok) pedig még nagyobb az elektromos járművek piaci penetrációja. Ezzel együtt a nyilvánosan elérhető (tehát az otthoni és egyéb, belső használatú egységeket nem beleszámítva) töltők száma 2020-ban 1,3 millióra emelkedett. A gyors ütemű folyamat fokozza a villamosenergia-hálózatra nehezedő nyomást, jelentősen növelve a csúcsidei rendszerterhelést: az IEA előrejelzése szerint 2030-ra az elektromobilizációban élenjáró országokban az esti csúcsidei rendszerterhelés 10 százalékára emelkedhet az elektromos autók töltésének súlya. A használati idő optimalizálásával azonban a villanyautók töltési igénye által okozott csúcsidei rendszerterhelés 60 százalékkal mérsékelhető, illetve más idősávokba áthelyezhető.

A digitalizáció - például az árjelzésekre reagáló okos töltők tömeges telepítése - további olyan rugalmassági szolgáltatásokat biztosíthat, amelyek segíthetnek kiegyenlíteni a hálózati terhelést. A digitális aggregátor platformok képesek több ezer elektromos jármű reakcióit kombinálni a városban, ezáltal egy virtuális rugalmas terhelést létrehozva. Az intelligens töltőinfrastruktúra nem csak az autók töltésének optimalizálásával, de akár a V2G - vagyis az autó akkumulátorából a hálózatba való visszatöltés - alkalmazásával és a járművek V2G-töltőkhöz irányításával is fokozhatják a rendszer rugalmasságát. Ez a lehetőség azonban egyelőre inkább csak modellezésekben szerepel, a ma működő infrastruktúra zöme nem rendelkezik ilyen funkciókkal.

Más mobilalkalmazások képesek a villanyautósok útvonaltervezését a töltési pontok figyelembevételével optimalizálni, ezzel megoldást kínálva a villanyautók elterjedésének egyik legjelentősebb akadályát képező hatótávolsági problémákra. A töltőpontok valós idejű elérhetőségét és a töltés árát mutató adatok felhasználókhoz való eljuttatása kritikus fontosságú az elektromos autók elterjedésében is.

Kihívások és akadályok

A számos kapcsolódó megoldás között szerepel az okos elektromos töltőinfrastruktúra kialakítási szempontjainak várostervezésbe történő integrálása, illetve az építési szabályzat módosítása a fejlesztések ösztönzése érdekében. Az okos töltőinfrastruktúra kiépítésének feltétele az új szabványok létrehozása és az átláthatóság megteremtése is. A városi és országos politikai döntéshozók fokozatosan engedik teret nyerni az elektromos töltőinfrastruktúrát, azonban az intelligens funkciókkal és alkalmazásokkal való kompatibilitásukat nem mindig követelik meg.

A hatóságoknak ösztönözniük kell azt is, hogy a töltőberendezések és az elektromos járművek tulajdonosai, valamint a közművek hajlandóak és érdekeltek is legyenek az adatok megosztásában. A döntéshozói szándék és cselekvés egyébként nem csak az elektromobilitás, hanem általában az okos városok kialakításának is alapkövetelménye, egyebek mellet a finanszírozási feltételek megteremtésével.

A pozitívumok mellett azonban azt is meg kell említeni, az okos mobilitási alkalmazások a meglévő egyenlőtlenségeket is növelhetik, akadályokat képezve az alacsony jövedelmű és/vagy a technofób felhasználók számára. Egy 2021-es kutatás szerint Olaszországban minden harmadik ember korlátozva érzi magát mobilitásában, például azért, mert a digitális készségek hiánya miatt nem képes hozzáférni bizonyos utazási információkhoz. A felmérés arra is rávilágított, hogy a 65 évnél idősebb olaszok kevesebb, mint 20 százaléka érzi magát magabiztosnak a digitális eszközök használatakor. Az intelligens mobilitási megoldások egyéb, társadalmi, illetve szabályozási kihívásokat és zavarokat is okozhatnak a városoknak, elég csak az utazásmegosztó alkalmazások által a taxisokra gyakorolt hatásokra gondolni. Ezzel együtt bevezetésük és használatuk várható előnyei messze meghaladják a lehetséges kedvezőtlen következményeket, ezért a jövő városai elképzelhetetlenek nélkülük.

Major András