Fenntarthatóság

Extra koronavírus-esetekhez és halálozáshoz vezethettek a bozóttüzek

Stuth-Nagy Niki | 2021.09.01. 06:55

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az erdőtüzek, ez pedig nemcsak környezeti, hanem egészségügyi katasztrófát is jelenthet: a légszennyezés ugyanis rengeteg ember halálához vezethet, egy friss kutatás szerint pedig még akár a koronavírus-számokat is megugraszthatta.

Korábban már többször írtunk a légszennyezés káros hatásairól: azokon a területeken, ahol magas a szálló por koncentrációja a levegőben, jellemzően magasabb a halálozás, rosszabb az emberek egészségügyi helyzete, gyakoribb a koraszülés és az időskori elbutulás, a demencia gyakrabban jelentkezik. Azokon a területeken pedig, ahol gyakoriak az erdő- és bozóttüzek, adott időszak alatt extrém magas a légszennyezés – ennek egészségügyi hatásait pedig folyamatosan kutatják. Mivel a klímaváltozás miatt egyre több az ilyen tűzeset, nagyon fontos, hogy megértsük, pontosan hogyan hatnak az emberi egészségre.

A Harvard kutatói most azt mutatták ki, hogy a 2020-ban az Egyesült Államok nyugati területein pusztító bozóttüzek hozzájárulhattak a koronavírusos esetek számához. A Science Advances tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint Oregon, Kalifornia és Washington államban koronavírusos megbetegedések ezrei írhatók a füst okozta légszennyezés számlájára.

„Ebben a kutatásban bizonyítékot mutatunk arra, hogy a klímaváltozás – a bozóttüzek növekvő gyakoriságával és intenzitásával – és a pandémia katasztrófához vezető kombinációt mutatnak” – írja Francesca Dominici, a tanulmány egyik szerzője a Harvard sajtóközleményében.

2020 az Egyesült Államokban különösen kemény év volt: nemcsak a koronavírus-járvánnyal kellett megbirkózniuk, de akkora és olyan intenzitású tüzek tomboltak a nyugati parton, amilyeneket korábban soha nem láttak. Feljegyzések szerint ebben az évben voltak a legnagyobb tüzek Kaliforniában és Washingtonban is. A bozóttüzek okozta füst jelentősen hozzáadott a légszennyezéshez, különösen a finom szálló porhoz (PM 2,5), ami a legjobban károsítja az emberi egészséget – ezeket az apró részecskéket ugyanis az orrunk védelmi rendszere nem tudja felfogni, eljutnak a tüdőbe, és károsítják azt, valamint a légutaknak sem tesznek túl jót. Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy van összefüggés a koronavírus terjedése és a légszennyezés között – akár két úton is rosszabbíthatja a problémát a szálló por, hiszen legyengíti a szervezetet, a vírusrészecskéknek pedig tökéletes terepet biztosít arra, hogy hatékonyabban terjedjenek.

Ahhoz, hogy hipotézisüket igazolják, a kutatók modellezték, mennyivel rontották a levegő minőségét a 2020-ban tomboló bozóttüzek, majd ezt összevetették a terület fertőzöttségével és halálozási rátájával. A szakértők javították az eredményeket aszerint, hogy milyen népsűrűségű területekről beszélünk, milyen volt arrafelé a védekezés, és hogy milyenek voltak az időjárási minták.

A kutatás alapján kiderült, hogy a bozóttüzek rengeteg szmogot adtak a levegőhöz, a megnövekedett szálló por után pedig akár négy hétig is magasabb lehetett a koronavírusos esetek száma. Egy kaliforniai és egy washingtoni megye mutatta a legnagyobb emelkedést: 65,3 és 71,6 százalékos emelkedést a légszennyezéshez köthető koronavírusos esetek számában.

A szakértők megállapították, hogy körülbelül 19700 koronavírusos megbetegedés és 770 extra, koronavírushoz köthető halálozás köthető a bozóttüzekhez a három vizsgált államban.

  Stuth-Nagy Niki
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.