A hazai villamosenergia- termelés 2,3%-kal bővült a tavalyi évben és a megújuló technológiák térnyerése is folytatódott – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as évet összegző villamos energia piacmonitoring riportjából.
A 2018-as stagnálás és a 2019-es 1,1%-os visszaesés után az Európai Unió 27 tagállamának villamosenergia-fogyasztása 4,4%-kal csökkent 2020-ban. Év elején elsősorban az enyhe időjárás mérsékelte a keresletet, majd a pandémia miatt egyre szélesebb körben bevezetett korlátozások miatt április és május hónapban a fogyasztás több mint 10%-kal volt alacsonyabb. A korlátozások enyhítésével a kereslet fokozatosan közeledett a 2019-es szinthez.
A villamosenergia-fogyasztás, bár csökkent, az azonban pozitív, hogy a visszaesés jellemzően kisebb volt, mint a GDP csökkenése. A 27 EU-tagállam 6%-os GDP visszaeséséhez 4,4%-os villamosenergia-fogyasztáscsökkenés társult, mivel Európa-szerte az alacsonyabb energiaigényű szolgáltató szektorokban csökkent a legnagyobb mértékben az aktivitás.
Az EU-s eredményekhez képest, a magyar GDP visszaesésének nagyságrendje megfelelt a régiós országokra jellemzőnek, a villamosenergia-keresletcsökkenés viszont számottevően kisebb volt az uniósnál.
Mivel az ipari termelés hasonlóan alakult, a szolgáltató szektor villamosenergia-fogyasztásban betöltött aránya pedig kisebb, valószínű, hogy az otthoni munkavégzés miatt megemelkedő lakossági fogyasztás támasztotta meg a hazai villamosenergia-keresletet.
Az év során eltérően alakult a hazai lakossági és nem lakossági célú villamosenergia-felhasználás. A piaci áraknál lényegesen alacsonyabb egyetemes szolgáltatási árak, a munkahelyek megtartását segítő támogatások, a kikapcsolási moratórium és a fizetési könnyítések együttes hatására a lakossági villamosenergia-fogyasztás 4%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Különösen az utolsó negyedévben nőtt dinamikusan a lakossági felhasználás, ami összefüggésben állhat azzal, hogy a Koronavírus járvány miatti intézkedések következtében a lakosság sokkal több időt töltött otthon, részben a közoktatási intézményekre vonatkozó korlátozások, részben pedig az otthoni munkavégzés terjedése miatt.
Az ipari villamosenergia-fogyasztás a GDP-hez hasonló mértékben esett vissza, a második negyedévben például 14%-kal volt alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában. A korlátozások enyhítését követő időszak sajátossága, hogy a villamosenergia-kereslet növekedése meghaladta a GDP növekedésének ütemét. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy az energiaintenzívebb ipari ágazatok fellendülése a tavaszi korlátozások feloldása után szinte azonnal megindult, míg a kevésbé energiaigényes szolgáltató szektorokban (vendéglátás, szórakoztatóipar) tartósan alacsony maradt az aktivitás.
A hazai termelés 2,3%-kal bővült tavaly, a megújuló technológiák térnyerése szintén nőtt. 2020 végén már több mint 1400 MW kereskedelmi célú naperőmű és 700 MW-t meghaladó háztartási méretű kiserőművi kapacitás járult hozzá a termeléshez. A hálózatra csatlakozó naperőművek termelése 1 TWh-val emelkedett az előző évhez viszonyítva.
A növekvő megújuló termelés jelentős hatást gyakorol a hazai villamosenergia-ellátás szerkezetére. A kihívás jelenleg az, hogy a naperőművi termelés egy napon belül is ingadozik, a termelés szintje pedig függ az időjárás alakulásától, és sokkal nehezebben jelezhető előre, mint a hagyományos technológiák esetében. A megújuló termelésingadozásaihoz való alkalmazkodás alapvetően az import változásán keresztül történt.
Kép forrása: unsplash.com