NRGreport
Menü

Olyan baktériumot találtak, ami le tudja bontani az olajat az Északi-sarkkörön

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-09-09 10:37

Az olajszennyezéssel járó balesetek óriási problémát jelentenek a környezet számára, állatok és növények millióinak halálát tudják okozni. Ezen a problémán segíthet néhány baktériumfaj, amit az Északi-sarkkörön találtak meg, és ami képes lehet lebontani az olajat.

Érdekes tanulmány jelent meg az Applied and Environmental Microbiology szakfolyóiratban: olyan baktériumot fedeztek fel kutatók az Arktisz kanadai területeinél, amely képes mind a kőolajat, mind a dízel üzemanyagot lebontani. A Calgary-i Egyetem kutatóinak felfedezése segíthet az olyan baleseteknél, amelyek olajkiömléssel járnak – ilyenekből pedig volt néhány az elmúlt években.

A kanadai kutatók a Labrador-tengerben bukkantak rá a furcsa mikrobákra. Laboratóriumban olajszennyezést szimuláltak, és a vizet összekeverték a tengerfenéken talált üledékkel. Hogy a tenger környezeti körülményeit minél inkább utánozni tudják, a sós vizet 4 Celsius-fokra hűtötték.

Az elemzések több olyan baktériumot találtak a tengerfenékből vett mintában, amelyek segítenek lebontani az olajat és a dízelüzemanyagot is. A Paraperlucidibaca, Cycloclasticus, és Zhongshania mind segíthetnek az olajszennyezések idején, amikor kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb, és minél alaposabban eltakarítsák a mérgező anyagokat. A kutatók azt találták, hogy nagyobb mennyiségű szennyezőanyagnál a baktériumok már csak a dízelt fogyasztották, ebből az következik, hogy előbb-utóbb mérgezővé vált számukra a kőolaj. Ez azonban nem jelentett nagy meglepetést a szakértőknek.

Fontos, hogy a szénhidrogén-fogyasztó képességük javult, ha a baktériumokat számukra szükséges tápanyagokkal, például nitrogénnel és foszforral „táplálták” – ez az ötlet potenciálisan elősegítheti az olajszennyezés megszüntetésére irányuló jövőbeni erőfeszítéseket.

A szakértők nagyon bizakodnak, és úgy gondolják, hogy ezek a baktériumok megoldást jelenthetnek a jövő olajkatasztrófáira. A probléma ugyanis az, hogy például a Labrador-tenger is egyre kevesebb jégtakaróval rendelkezik, a klímaváltozás hatására pedig ez a helyzet már csak romlani fog. Az évszázad végére akár teljesen jégmentes éveket is zárhat a terület. A kevesebb jég pedig több lehetőséget ad a kereskedelmi hajózásra, ez pedig egyértelműen magával vonja a nagyobb balesetveszélyt is.

Az olajszennyezés hatalmas károkat tud okozni. A vízbe kerülő olaj 1 - 0,2 mm vastag hártyát alakít ki – írja a BME weboldala. A felszínen úszó olajréteg akadályozza a vizek természetes oxigénforgalmát és így a légzésre és a fotoszintézisre egyaránt káros hatást fejt ki. Rárakódik a halak kopoltyújára és bőrére, fulladást és bőrelváltozást okozva. Csökkentik a vízbe jutó napfény mennyiségét, valamint a tangeri madarak tolla közé jutva megszüntetik annak vízállóságát. Végül a tengerbe kerülő üledékszemcsékhez tapad és lesüllyed a tengerfenékre, ahol szintén nagy pusztítást visz végbe az ottani törékeny növény és állatvilágban.

Sajnos mindig fennáll a veszélye, hogy egy tankhajó zátonyra fut. Egy-egy ilyen baleset alkalmával rengeteg olaj ömlik egyszerre a tengerbe, hatalmas ökológiai katasztrófát okozva.

A világon az első dokumentált legnagyobb olajszennyezés 1984-ben volt. Egy Puerto Ricó-i tanker San Francisco előtt elsüllyed és 2 millió gallon olaj ömlött a tengerbe.

A Mexikói-öbölben 2010. április 21-én kigyulladt Deepwater Horizon fúrótoronyból folyamatosan szivárog az olaj az öböl vizébe. A kiterjedt szennyeződés több helyen már a partok közelébe ért.

Főkép: Flickr / SkyTruth

Stuth-Nagy Niki | Forrás: IFL Science