Egy átlagos magyar háztartás évente 10-12 tonna, vagyis havi szinten 1000 kilogramm szén-dioxidot bocsát ki. A „Dobj le 100 kilót!” nevű kampány célja hasznos tanácsokkal, ismeretbővítéssel, tudatformálással segíteni az érdeklődőket, hogy ez a szám 10 tonna alá csökkenjen – írják a szervezők a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.

Szeptember 9-én elindult a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezetvédelmi Betegségekkel Foglakozó Tudományos Egyesület és a füstmentes.hu közös kampánya, a „Dobj le 100 kilót!” A kezdeményezés fő üzenete, hogy a hétköznapokban is olyan döntéseket hozzunk, amelyekkel a lehető legkevésbé ártunk a bolygónak.

Többek között a közlekedés, a fűtés, az áramhasználat és a dohányzás is jelentős mértékben hozzájárul a magyar családok éves szén-dioxid-kibocsátáshoz, hiszen minden fogyasztásnak van szénlábnyoma. A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, valamint a füstmentes.hu kampánya ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy mindegyiknek vannak kisebb kibocsátással járó alternatívái, amelyekkel lényegesen csökkenthető a környezet terhelése.

A gyakorlati tanácsok kitérnek a fűtésre, a hulladékkezelésre vagy a komposztálásra is. A kampány keretében az érdeklődők a tanácsok mellé kézzelfogható segítséget kapnak a mindennapi üvegházgáz-kibocsátás kiszámításához és csökkentéséhez, az egészségesebb és fenntarthatóbb élet kialakításához.

A kampány kulcseleme egy füstmentes kalkulátor, amely egyrészt beazonosítja és számszerűsíti a mindennapok tevékenységeihez tartozó szén-dioxid-kibocsátásokat, másrészt megmutatja a kisebb kibocsátással, kevesebb ártalommal járó alternatívákat is. Ennek az az újdonsága, hogy a dohányzáshoz kapcsolódó – korántsem elhanyagolható – szén-dioxid-termelést is számításba veszi, ösztönözve ezzel a teljesen dohányzásmentes életmódra.

A kezdeményezéshez szakmai partnerként csatlakozó Egyesületen kívül különböző, a saját területükön elismert szakértők – így például Wossala Rozina sztárséf az égés nélküli főzéssel, a Compocity a háztartásban keletkező növényi hulladékok hasznosításával, míg a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban – nyújtanak a kibocsátások csökkentését szolgáló segítséget.

„Azt a gondolatot szeretnénk erősíteni, hogy a tudatos döntések révén a különböző káros hatások csökkenthetőek, vagy akár meg is szüntethetőek, és hogy minden apró lépés fontos a tartós kedvező változás érdekében” – hangsúlyozta dr. Toldy-Schedel Emil, az Egyesület elnöke.