Ha azt mondjuk: károsanyag-kibocsátás, valószínűleg elsőre nem a mobiltelefon ugrik be – pedig valójában az otthon használt elektronikai eszközei rosszabbak a bolygónak, mint például a kereskedelmi repülés.

Furcsa eredményre jutottak kutatásuk során a Lancaster Egyetem szakértői: azt találták, hogy az otthoni elektronikai eszközök, mint a tévé, a számítógép vagy akár az okostelefon, most már több károsanyag-kibocsátásért felelnek, mint a repülés. A szakértők korábbi kutatásokat vizsgáltak meg, amelyek megbecsülték, mennyi kibocsátás írható az elektronikai eszközök számlájára, és azt találták, hogy 1,8-2,8 százalékra becsülték eddig a teljes ember okozta kibocsátásból. A friss adatok azonban mást mutatnak: a brit kutatók eredményei szerint ez az érték 2,1 és 3,9 százalék között ingadozik, ez pedig több, mint a repülési ágazat hozzájárulása átlagosan 2 százalékkal.

Hogyan jön ki ilyen magas arány? Az információs és kommunikációs eszközök, ahová a telefon, a tévé és a laptop is tartozik, nemcsak ezeket vonják magukba, hanem az olyan, nagy energiát elemésztő, és sok kibocsátásért felelős szektorokat is, mint például az adatközpontok. Ezek is szükségesek ahhoz, hogy az otthoni elektronikai eszközeink működhessenek. A kutatók ezen túl olyan modern dolgokat is beleszámoltak a kutatás során, mint a dolgok internete, ami ugyan ma még nem elég kifejlett hálózat, de egyre inkább tör be a piacra, vagy a blockchain, ami egy átlagembernek nagyon bonyolult hálózatot jelent, de borzasztó sok energiát is felemészt.

Sok népszerű elektromos készülékkel továbbá az a probléma, hogy folyadékkristályos kijelzővel (LCD) rendelkeznek. Ez az oka annak, hogy ezek az eszközök akkor is magas kibocsátásért felelnek, ha az adatközpontokat vagy a blockchaint nem is számoljuk hozzájuk. Minden ilyen eszköz gyártásakor ugyanis fluortartalmú üvegházhatású gázok vagy FÜHG-k kerülnek a légkörbe. Ezenkívül, amint a kommunális hulladékba, és onnan a szeméttelepekre kerülnek, az eldobott elektronikus eszközöket néha elégetik, ez pedig szén -dioxidot és mérgező vegyi anyagokat bocsát a levegőbe.

Sőt, az olyan tevékenységek, mint a streaming és a magas mennyiségű adatátvitel negatív hatással vannak a környezetre az adatátvitelhez szükséges energia miatt, ennek az energiának pedig nagy részét üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó energiaforrások, például gáz- és szénerőművek állítják elő.

A kutatás azért nagyon fontos, mert a legfrissebb IPCC-jelentés szerint 2050-re a nettó zéró kibocsátást kellene elérnünk ahhoz, hogy ne legyen ránk katasztrofális hatással a klímaváltozás, ezt pedig az elektronikus eszközök miatti kibocsátás megakadályozhatja – hiszen ha alábecsüljük az ilyen készülékek, az adatközpontok, a blockchain és a különböző információs hálózatok kibocsátását, akaratunk nélkül is szabotálhatjuk a nettó nulla kibocsátás elérését.