Gyorsan terjed az elektromobilitás Magyarországon: a tisztán elektromos és egyéb zöld rendszámos autók, valamint a nyilvános töltők száma is jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, a kimutatásokban nem szereplő otthoni töltők száma pedig az engedélyköteles töltőberendezésekének is a többszöröse lehet.

A tisztán elektromos meghajtású autók száma az idei első negyedév végén megközelítette a 14 ezret, ami ugyan még mindig csak néhány tized százaléka az összességében közel 4 milliós hazai személyautó-állománynak, de a bővülés igencsak lendületes. 2020 végéhez képest több mint 10, 2020 első negyedévéhez viszonyítva pedig több mint 64 százalékkal nőtt a villanyautók száma. A zöld rendszámmal ellátott gépkocsik teljes száma (tehát az elektromos üzemben 25-50 kilométert megtenni képes hibrideket is beleértve) 2021 márciusának végén közel 30 ezer volt, ami a megelőző negyedévhez képest szintén több mint 10, míg éves szinten körülbelül 58 százalékos növekedést takar – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett belügyminisztériumi adatokból.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a tisztán elektromos meghajtású autók száma a hibridekénél is gyorsabban emelkedik Magyarországon. Abban az elméleti esetben, ha a növekedés a következő években is a jelenlegi ütemben folytatódna – amire természetesen kicsi az esély -, a villanyautók száma kevesebb mint 12 év alatt elérné és meghaladná a jelenlegi teljes személygépjármű-állományt.

Az elektromos autók terjedésének alapvető feltétele a töltőinfrastruktúra fejlesztése, és a MEKH adatai szerint ez a folyamat a járműveknél láthatóhoz hasonlóan lendületes – legalábbis a nyilvánosan elérhető, engedélyköteles elektromos töltőberendezések számát tekintve. A hivatal nyilvántartásai és az engedélyesek adatszolgáltatása alapján 2021 első negyedévének végén 1471 darab nyilvános, engedélyköteles tevékenység keretében üzemeltetett töltőberendezés üzemelt Magyarországon. Ez negyedév alatt több mint 5, míg az egy évvel korábbihoz képest 58 százalékos növekedés.

A nyilvános töltőberendezések darabszámának egyértelmű bővülésével szemben ugyanakkor mind az egyenáramú (DC), mind a váltóáramú (AC) töltések száma, mind a töltésre fordított energia jelentős csökkenést mutat: az AC töltési energia a megelőző időszakhoz képest 16, a DC töltési energia pedig 18,6 százalékkal esett vissza. Ezen töltési energiához tartozó darabszámok is csökkenést mutatnak: az AC töltések esetében a darabszámok 5,6, a DC töltések számai 25,3 százalékkal mérséklődtek.

A statisztikát ugyanakkor több olyan hatás is torzítja, melyeket mindenképpen figyelembe kell venni a reális helyzetértékeléshez. Ahogyan azt is, hogy a beszámoló nem tartalmazza a nem nyilvános, nem engedélyköteles töltőberendezések adatait, így az országban található töltőberendezések száma jóval magasabb a fentieknél.

Az elektromos töltők számának megugrása nem kizárólag az adott időszakban ténylegesen megvalósult új telepítéseknek köszönhető – mondja Balogh Szabolcs, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakértője. A jelentős növekedést részben az okozza, hogy több olyan töltő került a Hivatal látókörébe, amelyeket vagy már korábban telepítettek, vagy a későbbiekben terveznek létrehozni. A már korábban – vagyis az engedélyeztetési kötelezettséget előíró jogszabály és végrehajtási rendelet megjelenése előtt – telepített, de annak idején a vonatkozó kötelezettség hiányában értelemszerűen nem engedélyeztetett töltőket ugyanis sok üzemeltető az elmúlt időszakban jelentette be.

Mindemellett a szakember szerint az is lehetséges, hogy a számok az első negyedévben az engedélykérelmekben bejelentett tervezett, de az időszak végéig még nem megvalósított töltők adatait is tartalmazzák. Az első negyedéves statisztika értelmezésekor érdemes figyelembe venni, hogy a téli időszak nem kedvez a külső helyszínen történő telepítéseknek, mivel +5 Celsius-fok alatt a kábelek rideggé, alig hajlíthatóvá válnak, ami alaposan megnehezíti a velük való munkát.

Felfutóban a privát töltők száma is

A nyilvános töltőkön megvalósuló töltések számában és a töltésre fordított energiában 2020 első negyedévéhez képest látható jelentős csökkenést nagyrészt az indokolja, hogy 2021 első negyedévében már minden nyilvános töltő fizetős szolgáltatást nyújt, a felhasználói igény jó részét átterelve az otthoni és egyéb privát töltőkhöz. Az adatokat alapvetően befolyásolták a koronavírus-járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések is, illetve a naptári hatás is. Ezzel együtt van persze egy jókora, dinamikus természetes növekedés is, vagyis a bővülő igényt kiszolgálandó folyamatosan települnek az újabb e-töltők Magyarországon.

A nem engedélyköteles, nem nyilvános e-töltőberendezések telepítéseiről nem készül kimutatás, ezzel kapcsolatban nem rendelkezünk adatokkal. Nagyságrendi becsléseket ugyanakkor lehet tenni. A teljesen elektromos autókkal rendelkező, kertes házban lakó tulajdonosok nagy részének valószínűleg van valamilyen töltőberendezése az otthonában. A nem nyilvános töltők másik nagy csoportját az irodaházakban, cégek telephelyein, parkolóiban, zárt térben működő berendezések alkothatják. 2021 első negyedévének végén közel 14 ezer tisztán elektromos autó volt Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint, ezek alapján Balogh Szabolcs szerint óvatos becsléssel valószínűleg legalább 8-10 ezer, privát használatban üzemelő töltő üzemelhet itthon.

A trend nem csak Magyarországon, de a fejlettebb e-mobilitási piaccal rendelkező nyugat-európai országokban is az, hogy egyre kevésbé jellemző a díjmentesen használható töltők jelenléte. A piac érthető módon afelé halad, hogy minden nyilvános töltőberendezés fizetős szolgáltatást fog nyújtani. Ezzel párhuzamos fokozatosan nő a privát, elsősorban az otthoni töltők jelentősége. A nyilvános töltőknek továbbra is nagyon fontos szerepük lesz a nagyobb úton levő villanyautósok kiszolgálásában, de a töltések legalább 80 százalékban otthoni és egyéb privát töltőkön valósulnak meg.

Változó töltési szokások

Ami a nyilvános töltők teljesítményét illeti, a MEKH nem közölt adatokat, noha elvileg rendelkezik erre vonatkozó kimutatással. A munkahelyi, az otthoni vagy éppen egy bevásárlóközpontban a vásárlás alatt való töltés esetén a töltés gyorsasága nem annyira elvárás, mint a hosszabb utak közben. Az igényekhez igazodva az elektromos autók technológiája egyre gyorsabb tölthetőséget tesz lehetővé, a trend egyre inkább az, hogy 20-30 perc alatt 200-300 kilométer megtételét lehetővé tevő töltés lehetséges legyen.

Mivel az otthoni töltések zömmel az esti, éjszakai órákban valósulnak meg, és az elektromos autókat nem is feltétlen kell minden nap tölteni, ezért az általuk jelentett igény rendszerszinten egyelőre nem okoz extra kihívást. Viszont már napjainkban is problémát jelenthet, ha a villanyautósok nagy számban egy időben kezdik el tölteni az autót a délutáni, kora esti csúcsidőszakban. Amennyiben a valamikor délután 5 és este 9 közötti csúcsidőszakban érdemi felhasználói igénnyel lépnek be, ez az extra terhelés bizonyos trafókörzetekben már most is gondot okozhat.

A jövőben egyre erőteljesebb jelenséget valamilyen módon kezelni kell majd, ami nem tűnik egyszerűnek. Erre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakértője szerint két fő megoldás kínálkozik: a hatósági előírással való szabályozás nem tűnik életszerűnek, viszont a villanyautósok önkéntes együttműködésre való motiválásával minden érintett számára előnyös helyzet teremthető. Ez leegyszerűsítve azt jelentené, hogy az otthoni töltővel rendelkező villanyautósokat a hálózatot lehető legkevésbé megterhelő, vagyis a csúcsidőszakon kívüli használatra ösztönöznék. "Cserébe" az elektromos autós például villanyszámla-kedvezményben részesülhetne.

Ez komoly segítséget jelentene a hazai villamosenergia-rendszernek. Egyrészt, így jókora költséges hálózati kapacitás bővítési igényt lehetne kiváltani, de nem csak az elosztó társaságok számára lenne kedvező egy ilyen konstrukció, amely a villamosenergia-kereskedők, illetve erőművek – különösen az arányaiban jelentős, optimális esetben egyenletesen termelő hazai nukleáris kapacitás szempontjából is pozitív következményekkel járna. A villanyautó-töltések jó részének átirányítása a gyakran előforduló éjszakai túltermelésre is egyfajta megoldást kínál a fogyasztás éjszakai, hajnali völgyidőszakba történő átcsoportosításával, feleslegessé téve az erőművek egyébként szükséges leszabályozását, illetve az áron aluli értékesítést – fogalmazott Balogh Szabolcs.