Kis lépés ez Kínának, de nagy lépés az emberiségnek: az ország nem támogat többet a határain kívüli, szénalapú projekteket. Ez rengeteget segíthet a klímaváltozás megfékezésére tett erőfeszítéseinkben.
Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke bejelentette: Kína nem finanszíroz többet a határain kívüli szénalapú projekteket, és nem támogatja azok épülését sem. Az elnök az ENSZ közgyűlésén ismertette az elhatározást, amit sokan a szénalapú energiatermelés korszakának igazi végeként értelmeznek.
Ha ez a lépés tényleg megtörténik, akkor az az utolsó nagy támogatási útvonalat zárná el az új szénalapú projektekkel kapcsolatban. Kína óriási projekteket finanszírozott például Vietnamban és Indonéziában, méghozzá úgy, hogy vonatokat, szénerőműveket, utakat és kikötőket, illetve azok építését is támogatta, jobbára fejlődő régiókban. Az idei évtől azonban az ország valóban nem fektetett több pénzt szénalapú projektekbe.
„Kína többet fogja támogatni a fejlődő országokat abban, hogy zöld és alacsony szénfelhasználású energiát termeljenek, és nem fog újabb szénalapú erőművet építeni külföldön” – mondta Hszi Csin-ping. Ez már csak azért is nagy szó, mert politikai szerepvállalásként tényleg elhozhatja a szénalapú energiatermelés időszakának végét – azon túl persze, hogy gyakorlati, környezetbarát haszna is van.
António Guterres ENSZ-főtitkár is dicsérte Kína elhatározását, kijelentve, hogy „a szén globális kivezetésének felgyorsítása a legfontosabb lépés ahhoz, hogy még mindig elérhessük a párizsi megállapodás 1,5 Celsius-fokos álomhatárát”. Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, Intergovernmental Panel on Climate Change) legfrissebb jelentése szerint a 1,5 Celsius-fok nem elérhetetlen, de azonnali és drasztikus változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk, és 2050-re el kell érnünk a nettó nulla kibocsátást ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen tartani. Ezt a vállalást eddig egyetlen ország sem volt képes reálisan felvázolni.
Hszi Csin-ping nem vázolt fel ütemtervet a fent említett vállalásokra. 2019-ig az ország több mint 300 szénalapú erőművet támogatott és finanszírozott világszerte. 2015 óta azonban a szénprojektjei 75 százalékát elkaszálta, hála a párizsi klímaegyezményben vállalt szerepének. Ez jól hangzik, számokban azonban még mindig nem stimmel: egyelőre a világ szénfelhasználásának feléért felelős, és 2020-ban háromszor annyi szénkapacitást installált, mint a világ többi része összesen. Ezenkívül jelenleg az ország villamos energiájának mintegy 70 százalékát szénből nyeri, tehát ha érdemi változtatásokat tervez, meg kell oldania a hazai és a külföldi infrastruktúrát egyaránt.