Tudósok műholdas technológiát alkalmazva először mutatták ki, hogy a nagy napelemparkok lehűtik a környezetüket.

Ahogy a világ a nettó zéró szénkibocsátás felé halad, egyértelműen egyre fontosabbak lesznek a környezettudatos megoldások az energiatermelés terén is. Ahhoz azonban, hogy a teljes ökológiai súlyukat meg tudjuk becsülni, nem elég, ha az energiatermelésre figyelünk – a nagy napelemparkoknál például jelenleg nagyon keveset tudni arról, hogy milyen hatással vannak a környezetükre.

A Lancaster, Ludong és Kaliforniai Egyetem kutatóinak közös munkájából most kiderül, hogy ezek a szolárparkok gyakorlatilag nemcsak, hogy nem károsak, de bizonyos szempontból biztosan pozitívan is hatnak a környezetükre. Kínai és amerikai napelemparkokat megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az objektumok hűtő hatással vannak a területre, amelyen elhelyezték őket.

A kutatók a Landsat műholdfelvételekből származó földfelszíni hőmérséklet-adatokat használták fel, ezt a megközelítést korábban nem alkalmazták a napelemparkok tanulmányozása során. Ez a megoldás lehetővé tette a kutatócsoport számára, hogy összehasonlítsák a napelemparkok körüli földfelszíni hőmérsékletet a parkok építése előtt és után. A műholdas adatokat kiegészítették a az amerikai Stateline napelempark körüli talajhőmérséklet-mérésekkel.

Az eredményeik azt mutatták, hogy a parkok hűvös szigeteket hoztak létre, amelyek határai nagyjából a napelempark határaitól 700 méterig húzódtak. A környező talaj felszínének hőmérséklete akár 2,3 Celsius-fokkal is csökkent a napelemparktól 100 méterre, a hűtési hatások pedig exponenciálisan halványultak egészen a határtól 700 méterig.

A felfedezés azért is fontos, mert bizonyítja, hogy a napelemparkok közvetlenül hatnak a környezetükre. Az objektumok befolyásolják az ökológiai folyamatokat, többek között a termelékenységet, a lebomlási folyamatokat és a széndioxid-egyensúlyt is. Bár a hűtés alapvetően pozitívumnak tűnhet, helyszíntől függ, hogy milyen hatással van a környezetre: ez lehet természetesen előnyös, de hátrányos, vagy teljesen érdektelen is.

Például korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a Tibeti-fennsík alacsonyabb felszíni hőmérséklete potenciálisan csökkentheti a légkörbe kerülő metán mennyiségét. A Mojave-sivatagban azonban az alacsonyabb hőmérséklet kevesebb magcsírázást is jelent, ami azzal járhat, hogy kevesebb növény sarjad, ez pedig csökkenti a biológiai sokféleséget.

Az új eredmények rávilágítanak arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani rá, hol építenek napelemparkokat szerte a világon, valamint kialakításukra is oda kell figyelni, hogy minimalizálni lehessen a negatív, és fokozni a pozitív hatásokat.