Fenntarthatóság

Tíz EU-s ország kéri Brüsszelt, hogy a nukleáris energiát nyilvánítsák zölddé

Stuth-Nagy Niki | 2021.10.23. 04:00

Franciaország vezeti azt a tíz EU-s országot, amely azért lobbizik az Európai Bizottságnál, hogy az atomenergiát fogadja el környezetbarát energiaforrásként.

A nukleáris energia mindig egy kicsit mostohája az energiatermelésnek: nem feltétlenül környezetszennyező olyan értelemben, mint a szén- vagy földgázfelhasználású erőművek, sok szempontból veszélyesebb, sok szempontból biztonságosabb, mint a hagyományos energiatermelési módszerek, és körbe lengi egyfajta félelem a korábbi atomerőmű-balesetek miatt. Azt azonban kár lenne tagadni, hogy alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrásról van szó, Franciaország és kilenc másik európai uniós állam pedig most azért lobbizik az Európai Bizottságnál, hogy ezt elismerje, és azt is, hogy az atomerőműveknek fontos szerepük van az EU károsanyag-kibocsátásának csökkentésében.

Az országok szerint az atomenergia egy „kulcsfontosságú, megfizethető, stabil és független energiaforrás, amely megvédi az uniós fogyasztókat attól, hogy ki legyenek szolgáltatva az áramárak ingadozásának”.

A Franciaország által kezdeményezett levelet kilenc másik ország, többek között természetesen hazánk is aláírta – mindegyik aláírónál egyébként már szerves része az atomenergia az energiamixnek. Magyarország és Franciaország mellett Bulgária, Horvátország, Csehország, Finnország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Románia állt még ki a nukleáris energia mellett.

Egyébként fontos tudni, hogy atomerőművek termelik az Európai Unióban megtermelt villamosenergia több mint 26 százalékát. A levél szerint az energiaárak mostanában tapasztalt emelkedése azt is megmutatta, mennyire fontos a harmadik országoktól való energiafüggőségünk minél gyorsabb megszüntetése, vagy legalább is csökkentése.

Az EU földgázfelhasználásának több mint 90 százaléka külföldi importőröktől származik, a fő termelő pedig Oroszország. Ez a függőség áll szakértők szerint az energia árának drasztikus emelkedése mögött.

Az aláíró felek sürgetik az Európai Bizottságot, hogy az atomenergiát foglalja bele az EU zöld taxonómiájába, azaz egy olyan műszaki útmutatóba, amely segít a kormányoknak és a befektetőknek azonosítani, hogy mely projektek egyeztethetők össze a párizsi megállapodással, és melyek sértik meg annak céljait. A taxonómia hatálya alá tartozó tevékenységeknek „jelentősen hozzá kell járulniuk” az EU klímapolitikájának legalább egy környezetvédelmi céljához, miközben el kell kerülniük, hogy a többinek jelentős károkat okozzanak. Ezenkívül a taxonómiához igazodó projekteknek meg kell felelniük a minimális szociális biztosítékoknak.

Brüsszel már számos más ágazatot belefoglalt a taxonómiába: ilyen a napenergia, a geotermikus energia, a hidrogén, a szélenergia, a vízenergia és a bioenergia. Áprilisban azonban, amikor ezt az összefoglalót a Bizottság bemutatta, egyvalami feltűnően hiányzott belőle: az atomenergia.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgőssége ellenére a tagállamok még mindig nem tudnak konszenzusra jutni abban, hogy az atomenergia zöld energiaforrás-e tulajdonképpen. A Bizottság elhalasztotta a döntést, és hagyja, hogy az országok rendezzék le a vitát először egymás között.

  Stuth-Nagy Niki
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.