Három nap alatt képesek elfogyasztani egy átlagos szöget azok a baktériumok, amelyeket chilei kutatók az elhagyott bányák tisztítása érdekében módosítottak. A mikroorganizmusoknak később is lehet még fontos hasznuk.

Érdekes szuperképessége van a Leptospirillum nevű baktériumnak: a mikroorganizmusról tudjuk, hogy egyike a savas bányák vízelvezetéséért felelős fajoknak, most pedig chilei kutatók kiderítették, hogy az elhagyott bányákat is nagyon jól ki lehet velük tisztíttatni. A baktériumok ugyanis szívesen esznek meg egyes fémeket akkor, ha az általuk preferált egyéb táplálék nem elérhető.

Nadac Reales chilei tudós azon dolgozik, hogy kihasználja a baktériumok ezen képességét az egykori bányaterületek megtisztítására. Úgy mértékben génmanipulálta a mikrobát, hogy az három napon belül elfogyasszon egy egész szöget.

Chile a világ legnagyobb réztermelője. Számos alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, a jövő szerves részét képező technológia, mint például az elektromos autók, sok rezet igényel, így a kereslet valószínűleg már a közeljövőben növekedni fog. Reales azon dolgozott, hogy a baktériumokkal javítson a réz kinyerésén, amikor rájött, hogy ügyesebbek a szennyező bányaműveletek környezeti terhelésének csökkentésében. A bányászatban például máig megoldatlan probléma a fémhulladék kezelése.

A fémek oxidálásával energiát nyerni nehezebb, mint a napfényből nyerni, vagy bármi olyat enni, amiből energiát lehet generálni, ezért az ebből életmódot kialakító szervezetek általában a megszokottnál extrémebb körülmények között élnek, kiérdemelve az extremofil nevet.

Az extremofil olyan élőlény, mely olyan, szélsőséges fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal bíró élőhelyekhez alkalmazkodott (vagy egyenesen képtelen más környezetben élni), melyben az élőlények többsége azonnal elpusztulna. Léteznek élőlények, melyek magas vagy alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson élnek, eltűrik a radioaktív sugárzást, vagy az extrém szárazságot, a savas vagy lúgos környezetet. Az extremofilek nagy része mikroorganizmus. Meglepő módon olyan helyeken fordulnak elő, ahol senki se számítana biológiai aktivitásra.

Reales éppen ezért felkerekedett, és megpróbált olyan helyszíneket keresni, ahol nagyon mostohák az életkörülmények. Az Atacama-sivatagban a Tatio gejzíreknél, a világ legmagasabban fekvő gejzírmezejénél, a világ talán legzordabb sivatagában, rábukkant a Leptospirillumra, amely savas környezetben is eléldegél, és elviseli a fémek magas koncentrációját. A kutató elkezdte próbálgatni, mit tudhat a baktérium.

Amikor először megtalálta, még két hónapra volt szüksége, hogy lebontson egy szöget – a tudós éppen ezért génszerkesztéshez nyúlt, és úgy módosította a baktériumot, hogy az gyorsabban falja a fémeket. Ma már három nap alatt elfogyasztja azt a szöget. A kutatónak két évébe telt, hogy eljusson idáig.

A Leptospirillum nem jelent veszélyt sem az emberekre, sem a környezetre, és a Reales azt állítja, hogy kapacitása meghaladja a bányák tisztítását. A vas elfogyasztása után visszamaradt vöröses folyadék ugyanis felhasználható a rézmunkálatok javítására, helyettesítve a meglévő mérgező, lúgos, emberre és környezetre egyaránt káros vegyszereket.