NRGreport
Menü

A régióban a magyar gazdaság profitálhat a legtöbbet, ha időben kezdi el a kibocsátáscsökkentést

Elemzés | NRGreport | 2021-11-01 06:00

A fenntarthatóság és a kibocsátáscsökkentés nem lassítja a gazdaságot, sőt, a klímaváltozás okozta károk csökkentése mellett még lökést is adhat a kelet-közép-európai országoknak – derül ki a brit Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodájának legutóbbi elemzéséből.

A visegrádi négyeket és Romániát vizsgáló elemzés szerint, amelyet az ENSZ hétvégén, Glasgow-ban kezdődő éghajlatváltozási konferenciája (COP26) előtt adtak ki, a régió országai közül Magyarország gazdasága növekedhet legjobban, ha időben elindulnak a kibocsátáscsökkentést és dekarbonizációt célzó programok.

„Modellszámításaink szerint a következő évtizedekben egyértelműen pozitív gazdasági hatása lehet annak, ha ezek az országok most kezdik meg az áttérést az alacsonyabb kibocsátásra. Ahol ezt aktívan és időben elkezdik, sokat nyerhetnek, a fosszilis tüzelőanyagok exportjára támaszkodó országok viszont a globális átalakulások vesztesei lesznek – összegzi a kutatás tanulságait Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti ügyvezetője.

Ha az országok elmulasztják vagy késlekednek a zöldebb megoldások alkalmazását, 2050-ig évente átlagosan akár 2,8 százalékos gazdasági növekedéstől eshetnek el.

Míg nemzetközi szervezetek és az Európai Unió a klímaváltozás elleni lépések felgyorsítását sürgetik, az egyes országok kormányai gyakran hezitálnak. A Cambridge Econometrics  modellje azonban megmutatja, a  fokozatos dekarbonizáció elősegíti az energiabiztonságot, segít elkerülni a növekvő és gyakran változó energiaárak okozta negatív hatásokat, és mérsékelik a manapság az égbe szökő gázárak kapcsán is tapasztalható sokkot.

A modellszámítások során a Cambridge Econometrics szakemberei két gyakran használt forgatókönyvvel dolgoztak. Az egyik a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseinek elérésével számol, mely szerint a globális felmelegedést sikerül 2°C fok alatt tartani (ez a 2°C fokos forgatókönyv). A másik a jelenlegi tevékenységek és struktúrák fennmaradása mellett 4°C fokos globális felmelegedést vesz alapul 2100-ig (4°C fokos forgatókönyv). A 2°C fokos forgatókönyv modellezésének eredményei szerint a befektetések a tőkeigényes zöld gazdaság kialakításába jelentős gazdasági növekedést generálnak. Ezek jelentős része származhat a magánszférából, amihez kiszámítható nemzeti szakpolitikákra és a pénzügyi szektor részvételére is szükség lesz.

A visegrádi négyeket és Romániát magába foglaló térség magasabb gazdasági növekedést érhet el, ha az országok támogatják a befektetéseket az alacsony kibocsátású technológiákba és ha csökkentik függésüket a fosszilis tüzelőanyagoktól azzal, hogy helyben előállítható, nem fosszilis alapú technológiákra térnek át. A régióban kifejezetten magas az átmenetből származó növekedési potenciál, mivel ezek a gazdaságok még jelentős mértékben támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra, tehát egyszerűbb lépésekkel - például az energiatermelés, a szállítás, a közlekedés és az épületek fűtése terén - is gyors sikereket lehet elérni.

A dekarbonizációs lépések, a zöld befektetések a térségben Magyarország, Románia és Szlovákia gazdaságának adhatják a legnagyobb lökést. Az építőipar jelentős bővülésre számíthat az alacsony kibocsátású infrastruktúrák kiépítése révén, az autóipar pedig az elektromos járművekre történő áttérésből profitálhat jelentősen. A 2°C fokos forgatókönyv esetén, az elektromos autók terjedésével Magyarország például megőrizheti vezető szerepét a járműgyártásban. A dekarbonizáció pedig csökkenő fosszilis tüzelőanyag- és üzemanyagimportot, valamint növekvő gépipari és elektronikai exportot eredményez, ami együtt az ország kereskedelmi mérlegének további javulását hozhatja.

Csehország és Lengyelország kisebb mértékű, de még mindig jellemzően pozitív hatásokkal számolhat. Mivel e két ország energiatermelése nagymértékben a szénre támaszkodik, gyorsabb átalakulásra van szükség, amelynek nagyobb a beruházásigénye és jobban növeli az árakat, így a gazdasági növekedés itt mérsékeltebb lesz, mint a többi régiós országban.

Mi történik, ha régió országai nem vesznek részt a klímaváltozás elleni küzdelemben?

A Cambridge Econometrics számításai szerint a 4°C fokos forgatókönyv esetén a V4 országok és Románia a régiós GDP akár 3,3 százalékát kitevő fizikai károkkal számolhatnak 2050-re, míg a 2°C fokos szcenárió esetén ez mindössze átlagosan 1,7% lehet.

A térség országai szerencsésebbek az Egyenlítőhöz közelebb fekvő államoknál, de nekik is számítaniuk kell a klímaváltozás okozta károkra.

A régióban Magyarországon kell a legnagyobb károkra számítani, ahol a jelenlegi átlagos középhőmérséklet a legmagasabb az öt vizsgált ország közül. A száraz és forró nyarak, valamint a szélsőséges csapadékeloszlás a mezőgazdasági termelésben okoz komoly károkat. A nyári hőhullámok megnehezítik a szabadtéri munkavégzést, így az termelékenység csökkenni fog. A régió többi országában a hegyvidéki és északabbra fekvő területek hűvösebb klímájának köszönhetően kisebbek lesznek a klímaváltozás miatt várható fizikai károk.

Az említett klímaváltozás elleni harc, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezését, a megújuló energiatermelés fokozását és a fenntarthatóságot növelő új technológiákba való beruházásokat célzó lépések fontossága, ahogy a tanulmány is rámutat rendkívüli. Főként emiatt, az a 2015-ös pkéárizsi csúcstalálkozó óta sokan az idei COP26 konferenciát tartják a legfontosabbnak. 

Az esemény előkészületei azonban enyhén szólva is kaotikusan alakultak – írja a CES high-tech iparra specializálódott magazin. A beszámoló szerint, a világjárvány fokozta a feszültséget a két legnagyobb nemzet, az Egyesült Államok és Kína között. Ezenkívül, az is fokozhatja a feszültséget, hogy több magas rangú nemzeti vezető sem tud részt venni az eseményen, köztük a kínai Hszi Csin-ping és az orosz Vlagyimir Putyin sem.

Mindezek ellenére remélhetőleg sikerül konszenzusra jutni, s ez a a nagyobb beruházások és reformok előtt is megnyitja az utat.
A magazin több iparági szakembert is megkérdezett, szerintük melyek lennének a COP26 legfőbb eredményei. Ezzel kapcsolatban, Christian Hürlimann, a MET Csoport megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vezérigazgatója elmondta:
"Az energia- és a villamosenergia-ágazat jelentős mértékben hozzájárul a globális CO2-kibocsátáshoz, a kibocsátás 75, illetve 40 százalékáért felelős. Ezért kétségtelenül sürgősen szükség van a megújuló energiaforrásokra való összehangolt átállás megvalósítására. A MET Csoport például jó úton halad, hogy 2023-ra teljesítse az 500 MW megújuló kapacitással kapcsolatos célkitűzését. A COP26 közeledtével az az energiavállalatokat is érintő reményem a megújuló projektek nagyobb támogatást kapnak. Nem kell visszatérjünk a támogatások "régi világbeli" útjára. Ehelyett globális szintű, kedvező szabályozásra van szükségünk a versenyképes megújuló technológiák minden típusára vonatkozóan. Például azáltal, hogy több megújuló kapacitás telepítését engedélyezzük az ipar és a közösségek önfogyasztása céljából."

 

Kép forrása: pixabay.com

NRGreport