NRGreport
Menü

Megkönnyebbülés a gáz- és árampiacon, de a neheze még hátravan

Elemzés | Major András | 2021-11-02 06:00

Az októberi földgáz- és villamosenergia-piaci áresés ellenére valószínűleg még nem vagyunk túl az energiakrízis nehezén. Tartósabb enyhülés várhatóan csak a mostani fűtési szezon végén következhet be, nem érdemes a korábbi alacsony árak visszatérésében reménykedni.

Október végére jelentősen csökkentek az európai áramtőzsdei árak, és bár továbbra is az év kezdetén látott szintek 2-3-szorosára rúgnak, az október eleji csúcsokhoz képest már látványos a visszaesés. A 2022-es éves zsinóráram termék ára a magyar derivatív energiatőzsdén, a HUDEX-en az október 5-én elért 166 euró/MWh-ról 118 euróra esett a hónap utolsó kereskedési napjára, miután lényegében a hónap nagy részében csökkent az árfolyam. Ez még így is több mint kétszerese az első negyedév 50 és 60 euró közötti árainak, de érdemi megkönnyebbülést jelenthet számos piaci szereplőnek.

A meghatározó német és az egyéb európai piacokon ugyanilyen trend figyelhető meg a jövő évi termék árának alakulásában. Lényegében hasonló folyamat látható az európai azonnali villamosenergia-piacokon is, így a magyar áramtőzsde (HUPX) másnapi piacán is, ahol a napi átlagár október eleje óta először esett be 150 MWh/euró alá, miután a hónap első hetében még a 270 eurót is elérte az ár.

Az európai villamosenergia-árak emelkedése az év második felében, különösen ősztől gyorsult fel jelentősen. A drágulásban több tényező szerepet játszott, a gazdasági növekedés miatt megugró kereslettől a fosszilis és nukleáris kapacitás csökkenésén át az uniós szén-dioxid-kibocsátási egységek áremelkedéséig, valamint a vártnál kisebb megújulóenergia-termelésig, de a fő okot a földgáz-beszerzési költségek elszállása jelentette. Ez azzal együtt is igaz, hogy az EU teljes villamosenergia-termelésének csak valamivel több mint ötödét adják a gázerőművek. Az egyes országok árammixeiben jókora különbségek láthatók, de sok ország ellátása még erősen függ a széntől és a földgáztól, az európai árampiacok fokozatos integrálódása miatt pedig a villamosenergia-ártrendek konvergálnak egymáshoz.

A gáztőzsdei árak szintén számos tényezőre visszavezethető emelkedése a villamosenergia-árakhoz hasonlóan ugyancsak az őszi hónapokban kapcsolt magasabb fokozatba, és október első napjaiban érte el eddigi rekordját a spot és a határidős piacon egyaránt. Azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy az áramárak szorosan követiek a gázárakat, de feltűnő párhuzam az is, hogy mindkét termék árazásában masszív visszaesés következett be október utolsó hetében. Az alábbi grafikon a decemberi szállítású havi zsinór földgáz termék árazásának alakulását mutatja.

A gázárak hó végi esése egyértelműen összefügg azzal, hogy Oroszország több, arra vonatkozó jelzést is adott, hogy növelni fogja az Európába irányuló gázexportot. Az európai gázpiacon 2021-ben kialakult gázpiaci kínálati szűkület egyik oka az volt, hogy a Gazprom gyakorlatilag a szerződései által lehetővé tett legalacsonyabb szintre fogta vissza európai szállításait. Bár Moszkva visszatérően azt állította, hogy közel maximális kapacitással exportál, nem kizárható, hogy kereskedelmi stratégiája mögött részben a sokat vitatott, már elkészült, de a németországi végső engedélyre váró Északi Áramlat 2 gázvezeték beüzemelésének meggyorsítási szándéka áll. Ez akár még hónapokig csúszhat, a gázpiaci kereskedők pedig óvatosságra intenek és arra figyelmeztetnek, hogy az árak gyorsan ismét emelkedhetnek, ha novemberben nem emelkedik az orosz szállítmány mennyisége. Márpedig sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az év vége előtt várható-e érdemi növekedés az orosz gázexportban.

További áremelkedés sem kizárt

Mindez a villamosenergia-piaci kilátásokat is befolyásolja. A fűtési szezon még csak most kezdődött, és a kínálati viszonyok alakulása mellett sok fog múlni azon is, hogy mennyire lesz hideg az előttünk álló tél. Amennyiben az elmúlt évek enyhe teleihez mérten szokatlanul kemény hideghullámok törnek Európára, az a gáz- és áramigény, ezzel együtt pedig az árak újult lendületű emelkedését is eredményezheti – különösen, ha a termelésben nem tervezett kiesések párosulnak ezekhez. Nem véletlen, hogy vannak országok, amelyek akár már leállított szenes és nukleáris kapacitásaik üzemidejének meghosszabbítását fontolgatják. Azt is figyelembe kell venni, hogy az energiakrízis következtében mind a gáz-, mind az áramtőzsdéken alaposan megnőtt a volatilitás, az árfolyam rövid idő alatt hatalmas ugrásokra képes, jelezve a piaci hangulat szélsőségesebbé válását is.

Ezzel együtt a következő hónapos, negyedéves és éves határidős termékek árának hazai alakulása már most is némi támpontot adhat arra nézve, hogy jelenleg milyen folytatásra számít a piac.

A 2022 első negyedéves zsinóráram árában a fentiekhez hasonló csökkenés volt megfigyelhető október második részében, de az elszámolóár így is közel 160 euró/MWh-n zárta a hónapot. A következő havi (november, december, január) termékeknél is tapasztalt októberi esés mellett is 150 és 200 euró közötti havi záró elszámolóárak alakultak ki, minél közelebbi leszállításról van szó, annál magasabbak. Jelentősebb árcsökkenés a határidős piac alapján a jövő év második negyedévében várható: a termék elszámolóára október végén már 100 euró alá süllyedt, majd a harmadik és negyedik negyedéves termékre már ismét 100, illetve 110 euró feletti elszámolóárak vonatkoznak. Ugyanekkor a 2023-as éves termék ára 87 eurón, a 2024-esé pedig 74 euró alatt állt október végén a HUDEX honlapján található adatok szerint (a német árampiaci futures-ekkel összhangban).

A fenti számok a jövőbeli bizonytalanságok miatt természetesen óvatosan kezelendők, és csupán a piac jelenlegi várakozásairól, az azok alapján aktuálisan valószínűsíthető trendekről mondanak valamit. Mindenesetre arra utalnak, hogy 2022-ben ugyan valamelyest enyhülhet a fogyasztókra és kereskedőkre nehezedő nyomás, de az árak jóval magasabban stabilizálódhatnak a korábban megszokottakhoz képest. A ma még nagyon távoli 2023-ban és '24-ben tovább csökkenhet az ár, legalábbis a határidős termékek árazása alapján, de ezek továbbra is messze meghaladják az idei év első felének átlagát. Vagyis, jó időre elbúcsúzhatunk az alacsony piaci áramáraktól.

Elutasítják a piaci reformot

Az európai energiapiaci szabályok - az úgynevezett marginális árképzési módszer - miatt a villamos energia árát a legdrágábban termelő gáz-, illetve szénerőművek befolyásolják leginkább. Ez azért van így, mert bár a megújuló alapú villamosenergia-termelés ára a krízis alatt is alacsony maradt, a csúcsigény jelentkezésekor a szén- és gázerőműveket is be kell kapcsolni, hogy betáplálhassanak a rendszerbe. Mivel ezek rövid időn belül beindíthatók, fel- vagy leszabályozhatók, képesek rugalmasan reagálni a kereslet és kínálat változásaira, ezáltal még mindig a legjobb megoldást jelentik a rendszer kiegyensúlyozására. Ez, az ellátásbiztonság biztosításához elengedhetetlen flexibilitás (lásd energiatárolás) ugyanakkor ma még nincs meg az megújuló technológiákban.

Ha tehát drágul a gáz, akkor elkerülhetetlenül emelkedik a piaci áramár is, akkor is, ha a gyakorlatilag változatlanul olcsón termelő tiszta, megújuló források vagy atomerőművek is hozzájárulnak az ellátáshoz. Az áram- és gázárak ilyen módon való összekapcsolását több tagállam, köztük Franciaország és Spanyolország is bírálta, valamint a két termék árazásának szétválasztását szorgalmazta azzal érvelve, hogy a végső villanyszámlát aránytalanul befolyásolják a gázárak, így az "elavult" árazás nem tükrözi a zöld átállás hasznát. A tagállamok nagy része azonban az Európai Bizottsággal együtt nem osztja ezt az álláspontot, és továbbra is úgy véli, a jelenlegi árazási módszer a leghatékonyabb, legátláthatóbb és legversenyképesebb, amely ösztönzi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra való átállást és a beruházásokat, miközben csökkenti az állami támogatások szükségességét.

A Bizottság szerint a szóba jöhető alternatív modellben az energiatermelők árajánlatait a termelési költségek helyett inkább a nyereségmaximalizálási szempont határozná meg, így ez a módszer csökkentené az átláthatóságot és magasabb összegű számlákhoz vezetne. Az ügyben kilenc tagállam közös közleményt is kiadott melyben nagyjából a Bizottság érveit megismételve kifejezik, "nagyon óvatosnak kell lennünk, mielőtt beleavatkoznánk a belső energiapiacok kialakításába", egyúttal elutasítják a nagykereskedelmi villamosenergia-piac "ad hoc" reformját. Az európai villamosenergia-piac „húsz éve jól működik igazán versenyképes árak mellett (...) A beavatkozás rendkívül veszélyes lehet, és lerombolhatja a piacba vetett bizalmat - fogalmazott Claude Turmes luxemburgi energiaügyi miniszter korábban.

 

 

 

 

Major András