NRGreport
Menü

Erdővédelemmel és a metánkibocsátás visszaszorításával mentenék a bolygót

Az immár 26. alkalommal megrendezett, két hétig tartó ENSZ-klímakonferencián, röviden COP26-on a vezetők vállalták, hogy az évtized végéig leállítják az erdőirtást, és csökkentik a második legfontosabb üvegházhatású gáz, a metán kibocsátását.

Miközben a nagyhatalmak egymást okolják azért, hogy nem születik nemzetközi megállapodás a fosszilis tüzelőanyagok csökkentéséről, mellyel a globális felmelegedést enyhíteni tudnák, az erdőirtás és az üvegházhatású gázok terén legalább már az elhatározás jelei mutatkoznak  - írja a Reuters.

Több mint 100 nemzet vezetője tett hétfőn ígéretet: az évtized végéig megállítják és visszafordítják az erdőirtást és a földterületek degradációját, és ehhez együttesen 19 milliárd dollárnyi köz- és magánforrást biztosítanak az erdők védelmére és helyreállítására fordítandó befektetéshez.

"Vessünk véget ennek a nagy globális láncfűrészes mészárlásnak azzal, hogy a természetvédelem teszi azt, amiről tudjuk, hogy képes rá, és hosszú távon fenntartható munkahelyeket és növekedést is biztosít" - mondta Boris Johnson brit miniszterelnök.

Az erdőirtás megállítása fontos célkitűzés, hiszen 2020-ban a világ 258 000 négyzetkilométernyi erdőt veszített, ami nagyobb, mint például az Egyesült Királyság területe - derül ki a WRI Global Forest Watch jelentéséből.

Az erdőirtás elleni új kötelezettségvállalás a 2014-es New York-i erdőkről szóló nyilatkozatot idézi, amelyben számos ország, vállalat és őslakos nép vállalta, hogy 2020-ig felére csökkenti, 2030-ig pedig megszünteti az erdőirtást. Több a Greenpeace-hez hasonló civilszervezet szerint azonban a kedden kiemelt 2030-as cél még mindig túl messze van, és zöld utat ad "az erdőirtás újabb évtizedének" – közölte a francia hetilap a l’Express. Dr. Nigel Sizer ökológus, az Esőerdő Szövetség (RFA) korábbi elnöke üdvözölte a lépést, ugyanakkor megjegyezte: a klímavészhelyzettel nem összeegyeztethető, hogy további tíz évet kelljen várni a megoldásra. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben mégis ez tűnik a realitásnak és a legtöbbnek, amit el lehetett érni – írja a BBC.

Szintén fontos vállalás, hogy a globális metánkibocsátás több mint 40%-áért felelős mintegy 100 ország vállalta, hogy 2030-ig a 2020-as szinthez képest legalább 30%-kal csökkentik a metánkibocsátást. Az Európai Unió országai és az Egyesült Államok is az aláírók között szerepelnek, s az is külön jó hír, hogy a legutóbbi aláírók között Brazília - a világ öt legnagyobb metánkibocsátójának egyike - szintén megtalálható. Több nagy szennyező, csakúgy, mint Kína, Oroszország és India viszont hiányoznak a listáról. 

A metán, annak ellenére, hogy rövidebb ideig marad a légkörben, mint a legtöbbször emlegetett, szén-dioxid, 20 évvel a légkörbe jutása után több mint 80-szor erősebb légkörmelegítő erővel rendelkezik, mint a CO2. Ezért a metánkibocsátás csökkentése - amely a becslések szerint az iparosodás előtti idők óta a globális felmelegedés 30%-áért felelős - az egyik leghatékonyabb módja az éghajlatváltozás lassításának.

A COP26 klímakonferencián a vezetők arról tanácskoznak, hogyan lehetne 1,5 fok alatt tartani a globális felmelegedés mértékét és visszatérni a 2015-ben Párizsban megfogalmazott célokhoz.

A megállapodás értelmében 12 ország vállalta, hogy 2021 és 2025 között 12 milliárd dollár közpénzből finanszírozza a fejlődő országokat a leromlott állapotú földterületek helyreállítása és az erdőtüzek elleni küzdelem érdekében. Ebből 7,2 milliárd dollárt a magánszektor befektetőitől kapnak, akik 8,7 billió dollárnyi kezelt vagyont képviselnek, és akik vállalták, hogy nem fektetnek be többé az erdőirtással összefüggő tevékenységekbe, például a szarvasmarha-, pálmaolaj- és szójatermesztésbe, valamint a cellulózgyártásba.

Brazília, amely hatalmas területeket irtott ki az amazóniai esőerdőkből, hétfőn új kötelezettségvállalást tett, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, szemben a korábbi 43%-os vállalással.

Narendra Modi miniszterelnök pedig első ízben tűzött ki céldátumot a nagymértékben szénre támaszkodó India számára, hogy szén-dioxid-kibocsátását elfogadható szintre csökkentse, bár mindezt csak 2070-re - 20 évvel az ENSZ globális ajánlása után.

Lehetetlen megállapodni

A világ két legnagyobb szén-dioxid-szennyezője, Kína és az Egyesült Államok - amelyek együttesen a globális kibocsátás több mint 40%-áért felelősek - számos kérdésben ellentétes álláspontot képviselnek és közös elhatározásnak eddig alig van jele. És hogyan is lehet alkut kötni, ha nincs ott Glasgowban a szénerőművek tekintetében fő széndioxid-kibocsájtó Kína és negyedik helyen álló, fosszilis tüzelőanyag-exportőr Oroszország?

Joe Biden amerikai elnök szemére vetette Kínának és a vezető olajtermelő Oroszországnak, hogy Glasgowban nem sikerült javítaniuk éghajlatvédelmi céljaikon, míg Peking visszautasította Washington szándékait, hogy az éghajlati kérdéseket elválasszák a két ország között fennálló nézeteltéréseiktől.

A kommunista párt által vezetett Global Times hétfői vezércikkében azt írta, hogy Washington hozzáállása miatt "Kína számára lehetetlenné vált, hogy a feszültségek közepette tisztességes tárgyalásokat folytasson". Kína kedden közölte, hogy Hszi Csin-ping elnök, aki úgy döntött, hogy nem vesz részt személyesen, nem kapott lehetőséget videóbeszédre, és helyette írásbeli választ kellett küldenie - amelyben nem tett további vállalásokat.

A brit kormány közölte, hogy szerette volna, ha az emberek személyesen vesznek részt a konferencián, és felajánlotta a távolmaradóknak, hogy hangfelvételen vagy írásban nyilatkozhatnak.

Áder János is felszólalt a Glasgow-i klímacsúcson

Glasgow nemcsak az ambíciók emeléséről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a mielőbbi látható eredményekről is szól - mondta Áder János köztársasági elnök az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülésén (Conference of the Parties, COP26) – számolt be hétfőn a Portfolió.

Felszólalásában az államfő kijelentette: a helyzet kritikus mivoltára figyelmeztető drámai hangütésű mondatok elhangzottak már korábban is, márpedig "nehéz a választókkal elhitetni, hogy már 26 éve mindig, folyamatosan a 24. órában vagyunk".

Leszögezte: nehéz sikeres tanácskozásról beszélni, hogyha a helyzet - jelen esetben a légkör szén-dioxid-koncentrációja - folyamatosan romlik. Márpedig a légkör szén-dioxid-koncentrációja nőtt az elmúlt 25 évben, és sajnos a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta is - fűzte hozzá Áder János.

A 12 napos, informális rendezvényekkel már október 31. óta zajló konferencián - amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre - csaknem kétszáz ország képviselői vannak vagy lesznek jelen.

Fotók: Unsplash

NRGreport | Forrás: Reuters, BBC