Az ENSZ skóciai klímatárgyalásai szombaton olyan globális megállapodással értek véget, Glasgow Climate Pact) amelynek célja, hogy legalább a reményt életben tartsa a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban történő korlátozására – írja a Reuters.

Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, a kalapácsával jelezte, hogy a Glasgow-ban jelen lévő közel 200 nemzet küldöttei nem emelt határozott ellenvetést. Azonban a határozat elfogadásának többórás, éjszakába nyúló szombati procedúráján számos ország – főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget, de az európai országok közül például Svájc képviselője is – súlyos fenntartásainak adott hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.

A megállapodás a két hétig tartó, kínkeserves glasgow-i tárgyalások eredménye, amelyet egy nappal meghosszabbítottak, hogy egyensúlyt teremtsenek az éghajlatra érzékeny nemzetek, az ipari nagyhatalmak és azok között, amelyeknek a fosszilis tüzelőanyagok létfontosságúak a gazdasági fejlődésükhöz. Alok Sharma, könnyek között kért elnézést az utolsó pillanatban eszközölt szövegbeli változtatások miatt.

A mostani megállapodás érdekessége, hogy olyan fosszilis anyagnak nevezi a szenet, amelynek hosszú távon csökkenteni kell a használatát az energiatermelésben. Azonban ez is kompromisszumos megoldásnak tekinthető, az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került.

A konferencia házigazdája, Nagy-Britannia által kitűzött átfogó célt az éghajlat-pártiak és a sebezhető országok túlságosan szerénynek találták – nevezetesen, hogy a 2015-ös Párizsi Megállapodásban foglalt célt, miszerint a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokban (2,7 Fahrenheit) kell korlátozni, elérhető közelségben tartsák.

A szombaton kora délután kiosztott megállapodás-tervezet gyakorlatilag elismerte, hogy a bolygót felmelegítő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett eddigi kötelezettségvállalások közel sem elégségesek, és arra kérte a nemzeteket, hogy a jelenleg előírt ötévenkénti helyett jövőre határozzanak meg szigorúbb éghajlati vállalásokat.

A tudósok szerint a 1,5 Celsius-fokos emelkedés meghaladása szélsőséges tengerszint-emelkedést és katasztrófákat idézne elő, beleértve a bénító aszályokat, a szörnyű viharokat és az erdőtüzeket, amelyek sokkal súlyosabbak lennének, mint amilyeneket a világ már most is elszenved.

Az üvegházhatást okozó gáz-, szén-, olaj- és gázégetésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett eddigi nemzeti vállalások azonban csak 2,4 Celsius-foknál korlátoznák a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.

Az ENSZ által szombaton közzétett tervezet azonban felszólított a szénfelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítésekre, valamint arra, hogy a kormányok világszerte hatalmas támogatásokat nyújtanak a gyárak energiaellátását és az otthonok fűtését szolgáló olaj-, szén- és gázkitermelésnek – ez az, amiről egyetlen korábbi éghajlat-változási konferencián sem sikerült megállapodni.

India – amelynek energiaszükséglete nagymértékben függ a széntől – az utolsó pillanatban kifogást emelt a megállapodás ezen része ellen. Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére-tudósított a BBC.

A fejlődő országok azzal érvelnek, hogy a gazdag országoknak, amelyeknek eddigi kibocsátásai nagyrészt felelősek a bolygó felmelegedéséért, többet kellene fizetniük, hogy segítsenek nekik alkalmazkodni a következményekhez, valamint csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat.

KLÍMAFINANSZÍROZÁS

Nagy-Britannia megpróbálta feloldani az egyik legkényesebb kérdés, az éghajlatváltozás finanszírozásának problémáját, és olyan mechanizmusokat javasolt, amelyek biztosítják, hogy a legszegényebb országok végre nagyobb mértékben részesüljenek az ígért pénzügyi segítségből.

A tervezet sürgette a gazdag országokat, hogy a 2019-es szintről 2025-re duplázzák meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó finanszírozást, és ezzel olyan támogatást ajánlottak fel, amely a konferencián a kis szigetországok egyik fő követelése volt.

Az alkalmazkodás finanszírozásához szükséges pénzeszközök elsősorban a legszegényebb országoknak jutnak, és jelenleg az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásnak csak kis hányadát teszik ki.

Nagy-Britannia azt is elmondta, hogy egy ENSZ-bizottságnak jövőre jelentést kell készítenie arról, hogy milyen előrelépés történt a gazdag országok által 2020-ra ígért, de nem teljesített évi 100 milliárd dolláros teljes éves éghajlat-politikai finanszírozás megvalósítása terén. A kormányoknak 2022-ben, 2024-ben és 2026-ban is össze kellene ülniük, hogy megvitassák az éghajlat-politika finanszírozásának kérdését.

Még az évi 100 milliárd dollár is messze elmarad a szegényebb országok tényleges szükségleteitől, amelyek az ENSZ szerint 2030-ra elérhetik a 300 milliárd dollárt csak az alkalmazkodási költségek miatt, a terméskiesésből vagy az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákból eredő gazdasági veszteségeken felül.

A Glasgow-i klímacsúcson Áder János, köztársasági elnök is felszólalt, véleménye szerint kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Áder szerint Magyarország a világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, de az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz.

Fotó: Unsplash