NRGreport
Menü

Mennyit nyerhetünk a benzin- és dízelár befagyasztásán?

Elemzés | Major András | 2021-11-17 07:59

Az autósok és fuvarozók kiadásai, valamint az infláció szempontjából kisebb-nagyobb pozitív hatása van az üzemanyagárak befagyasztásának, a benzinkutasok számára viszont egyértelműen kedvezőtlen az intézkedés, ami különösen a kisebb piaci szereplőket érinti érzékenyen. Legalábbis jelenleg így fest a helyzet, de minden azon múlik, hogy a következő hónapokban hogy alakulnak a nagykereskedelmi üzemanyagárak és a dollár/forint-árfolyam.

A kormány november 11-én csütörtökön jelentette be, hogy november 15. hétfőtől a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzíti - vagyis, hogy a benzinkutak 480 forintnál drágábban nem, olcsóbban viszont elméletileg árusíthatják az említett üzemanyagfajtákat.

Egyelőre van némi értelmezési bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy pontosan mely termékek is tartoznak az árszabályozás hatálya alá, mivel nem teljesen világos, hogy az árplafon a prémiumdízelekre is vonatkozik-e. Már az első, árplafont rögzítő jogszabályváltoztatással kapcsolatban is adódnak a végrehajtásra vonatkozólag kérdések, ami a szabályozás második, lehetséges szankciókat előíró részére  még inkább igaz: mindenekelőtt, hogy miképpen lehet egy tulajdonjogot érintő kérdésben egy kormányrendeletre hivatkozva miniszter által kijelölni akár átmenetileg is új üzemeltetőket - fogalmazott Grád Ottó, a hazai benzinkutak többségét üzemeltető vállalatokat tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára az NRG Reportnak, aki szerint ezért mindenképpen egyeztetéseket kell folytatni a témában.

Európában egyébként nem jellemző, hogy a kormányok a kiskereskedelmi ár befagyasztásával védenék a gazdaságot, de Horvátország ilyen ország. A zágrábi kabinet október közepén döntött úgy, hogy a benzinnél 11,10 (540 forint), a gázolajnál pedig 11 kunás (535 forint) árplafont jelöl ki, ami az akkori aktuális áraknak felelt meg. A döntés eredetileg egy hónapra szólt, amit novemberben egy hónappal meghosszabbítottak.

Megfékezni az inflációt

Az indoklás szerint a kabinet abban bízik, az ár felső határának az 500 forintos lélektani határ alatti rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez. Az üzemanyagárak meglódulása és magyarországi rekord szintre emelkedése érdemi szerepet játszott abban, hogy a hazai (éves) infláció októberben közel egy évtizedes rekord magasságba, 6,5 százalékra emelkedett. A KSH adatai szerint a járműüzemanyagok ára egy év alatt 30,7 százalékkal nőtt, de még az előző hónaphoz képest is 7,3 százalékkal emelkedett, ami a vizsgált főcsoportok közül a legmagasabb.

Az üzemanyag ára a benzin és a gázolaj alapvető szerepe, széles körű használata miatt gyakorlatilag minden termék árába beépül, a magas energiaárak és infláció pedig több szinten is negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt. A hatást a piaci gáz- és áramárak ezzel egy időben bekövetkezett elszállása is súlyosbítja, ami minden, nem rezsicsökkentett tarifán fogyasztó vállalkozást fájdalmasan érint.

Az elemzői értékelések megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy az üzemanyagár-befagyasztás milyen mértékben lassíthatja az inflációt. Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője a 24.hu-nak azt mondta, már novemberben érezhető lesz a lépés inflációmérséklő hatása, decemberben és januárban pedig szerinte 0,5, de akár 1,5 százalékpont körüli inflációt mérséklő hatása is lehet önmagában az üzemanyagár rögzítésének. Az emelkedő inflációra tekintettel november 16-án ismét alapkamatot emelő Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára viszont nincs hatással az üzemanyagárak befagyasztása Virág Barnabás, az MNB alelnökének szavai szerint.

Pozitív hatás a fogyasztásra

Az autósok szempontjából a literenkénti átlagosan 26-32 forintos, 5-6 százalékos azonnali árcsökkenést eredményező kormányzati intézkedés ugyan tetszetős, de a személyautók teletankolásakor is nagyságrendileg mindössze 1000 forint körüli "nyereség" azért nem tűnik olyan jelentősnek. A közel egy évtizeddel ezelőtti 450 forint körüli benzin- és gázolajárak jóval fájdalmasabban hatottak az érintettekre, mivel azóta jelentősen emelkedett az átlagkereset benzinárhoz viszonyított reálértéke, vagyis az azt jelző szám, hogy hány liter üzemanyagot lehet vásárolni a havi átlagkeresetből.

Míg 2012-ben mindössze 338 liter benzint lehetett kifizetni egyhavi átlagos keresetből (éves átlag üzemanyagárral számolva, addig 2021 novemberében az árbefagyasztást megelőzően, tehát 500 forint körüli üzemanyagárral számolva is 560 liter volt ez az érték a KSH kereseti statisztikája alapján. Igaz, az elmúlt bő másfél évben jelentősen csökkent ez a szám, mióta a 2020 tavaszán látott sokéves mélypontról (benzin: 291, gázolaj: 320 forint) kilőttek az üzemanyagárak.

A gazdasági szereplők jelentős része számára közvetlenül és közvetve is pozitív hatása van az üzemanyagárak csökkentésének és befagyasztásának, de a kép itt sem egységes. A közúti fuvarozók szempontjából sem lehet egyelőre megmondani, hogy az intézkedésnek milyen hatása lesz a hazai szállítmányozási piacra – mondta az Indexnek Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) főtitkára. Szerinte ettől az év végén még várhatóan megjelenik az elmúlt hónapok költségnövekedéseinek - munkaerőköltségek, az AdBlue-hiány miatt elszállt adalékanyagárak - hatása a fuvardíjak emelkedésében, így közvetve a termékárakban is

A lépés várhatóan pozitívan befolyásolja a hazai üzemanyagfogyasztást is, ennek mértéke azonban egyelőre nem egyértelmű. A hazai üzemanyagforgalom a drágulás ellenére nőtt 2021 első három negyedévében, meghaladva a 2020-as és megközelítve a 2019-es szintet. Az ősszel begyorsult áremelkedés miatt viszont a negyedik negyedévre már ismét valamekkora keresletcsökkenést prognosztizálnak a MÁSZ-nál - mondja Grád Ottó, aki szerint a visszaesés mértékét ugyan mérsékelheti az árplafon bevezetése, de az nem lesz igazán nagy hatással a forgalomra.

Egyébként a Holtankoljak.hu árkörképe szerint jelenleg a Magyarországgal szomszédos országok közül csak Ukrajnában és Romániában alacsonyabbak az üzemanyagárak, mint nálunk. Bár nem valószínű, hogy mindössze pár forinttal alacsonyabb árakáért tömegesen jönnének át hozzánk a határ túlsó oldaláról, de az itteninél kisebb életszínvonalú Szerbiában már valószínűleg sokan megfontolják, hogy a több mint 40, illetve 60 forinttal olcsóbb benzinért és gázolajért átránduljanak-e Magyarországra.

Nehéz lesz kigazdálkodni

A lehetséges következményeket leíró kormányrendelet csak hétvégén jelent meg, az üzemanyag-forgalmazóknak tehát nem volt sok idejük az alkalmazkodásra. A szabályozás által teremtett új helyzetben a legfontosabb feladat a zökkenőmentes átállás megoldása volt, vagyis hogy a fogyasztók ne érzékeljenek változást a töltőállomások működésében – mondja a MÁSZ főtitkára. Az első tapasztalatok alapján ez sikerült, de mivel az árbefagyasztás február 15-ig tart, a következő hónapokban sok benzinkút-üzemeltető kisvállalkozás helyzete válhat még nehezebbé.

Miután az árbefagyasztást a kiskereskedelmi ár szabályozásával oldja meg a kormányrendelet, a szabályozás gyakorlatilag minden ódiuma a kiskereskedelmi tevékenységben csapódik le, azzal együtt, hogy ezáltal a rárakodó áfa nagysága is csökken. Ez főleg a kisvállalkozások számára jelenthet komoly gondot, akik közülük sokan nem hosszú távú szerződés alapján, hanem a nagykereskedelmi ár változásait kiaknázva az azonnali piacról szerzi be az üzemanyagot. Mindkét konstrukciónak megvannak az előnyei és hátrányai; normál piaci működés mellett a kisebb szereplők stratégiája nagyobb rugalmasságot és eredményességet biztosíthat számukra, viszont nem biztos, hogy a hatóságilag meghatározott árplafon lehetővé tesz akkora árrést, amely mellett a kutak működtethetők.

Az árstop a benzinkút-üzemeltetők működtetéshez elengedhetetlen tervezett beruházásait is kedvezőtlenül érintheti, miközben például a szigorodó energiahatékonysági és környezetvédelmi kötelezettségeik mind olyan egyéb járulékos beruházásokat igényelnek, amelyeket szintén meg kell finanszírozniuk.

A benzinkút-üzemeltető cégek költségszerkezete jelentősen eltérhet egymástól, ezért nehéz általánosan érvényes megállapításokat tenni eredményességük várható alakulásáról. Az üzemeltetés alapköltségei nagyon különböznek attól függően, hogy időszakosan nyitva tartó kis kútról, vagy az autópályán 0-tól 24 óráig működő töltőállomásról van szó, ahol folyamatosan fenn kell tartani az alkalmazotti létszámot, fizetni kell a bérleti díjat, a kamionparkolóhoz tartozó infrastruktúra üzemeltetését vagy az alkalmazottak szállítását is. Egy egykutas kisvállalkozás helyzete önmagában is nehezen összevethető egy, az átmeneti nehézségeket könnyebben kezelő, tőkeerős és méretgazdaságos nagyvállalatéval. A rendkívül erős harmadik negyedévről beszámoló MOL-t például nyilván az árbefagyasztást követő átmeneti részvényárfolyam-csökkenéssel együtt sem rázza meg az intézkedés.

Mindenesetre a vasárnapról hétfőre életbe léptetett 25-30 forintos árcsökkentés negatív hatását a vállalkozásoknak gyakorlatilag azonnal ki kell gazdálkodniuk, akkor is, ha ez nagyon nehéz feladat; arról is lehet hallani, hogy a kisebb cégeknél kénytelenek lesznek alkalmazottakat elküldeni. Kaptam ma már olyan telefonokat kisvállalkozásoktól, hogy azt mondták, ezen az árszinten gyakorlatilag nem jutnak hozzá üzemanyaghoz, tehát minden egyes literrel veszteséget termelnek - mondja Grád Ottó, aki ugyanakkor bízik benne, hogy nem lesz emiatt átrendeződés a hazai üzemanyag-kiskereskedelmi piacon.

Izgalmas hónapok jönnek

Bár a hatósági árszabályozás bevezetése önmagában is rendkívülinek mondható, az igazi izgalmakat a következő hónapok tartogathatják. Leginkább a nemzetközi üzemanyagpiaci árakat, illetve a dollár/forint-árfolyamot lesz érdemes figyelni, ha ugyanis ott drágulás, illetve további forintgyengülés jön, az a kisvállalkozások szempontjából felgyorsíthatja a fenyegető eseményeket, míg ellenkező esetben elviselhetőbbé teheti az árplafont. A fogyasztói árakat a befagyasztás miatt ez nem fogja befolyásolni, de két szempontból a vásárlóknak is érdekes lehet, mi történik majd. A piaci szereplők számának esetleges csökkenése elvileg a fogyasztóknak sem kedvez, és az sem mindegy, hogy a fogyasztók mennyit takarítanak meg az árplafonnal ahhoz képest, mint ha piaci alapon meghatározott árakat kellene fizetniük.

A kilátások mérlegeléséhez érdemes egy futó pillantást vetni a hazai kiskereskedelmi üzemanyagárak szerkezetére. A 480 forintos befagyasztott benzinúti árból 102 forintot az áfa, 110,35 (dízel), illetve 120 forintot pedig a jövedéki adó tesz ki. A fennmaradó rész zömét a megközelítőleg 200 forintos, az olajárakat nagyjából követő (de egyéb tényezők, például finomítói kapacitások és speciális kereslet által is befolyásolt) finomított termékár teszi ki, melyre egy néhány tízforintos nagykereskedelmi és egy ehhez hasonló nagyságú kiskereskedelmi árrés rakódik, kiegészülve egy pár forintos üzemanyag-készletezési díjjal is.

A nehéz helyzetbe került benzinkút-üzemeltetők számára kedvező, hogy a meghatározó Brent nyersolaj árának emelkedése októberben megtört, és a hónap második felétől stagnálást, sőt kisebb gyengülést mutat. Az elemzői várakozások ez ügyben is megoszlanak, mindenesetre a Reuters elemzői körképe szerint az év végéig a jelenlegi 80 dollár fölötti szint közelében maradhat az ár nem utolsó sorban a magas gázárak miatt a fűtési célú olajfelhasználási igényben várható növekedés miatt, de más prognózisok szerint egy igazán hideg tél akár további áremelkedést is indíthat.

A finomított termékár jelenleg a kiskereskedelmi ár hozzávetőleg 40 százalékát teszi ki, vagyis elméletben 1 százalékos emelkedése körülbelül 0,4 százalékos emelkedést tenne indokolttá a kiskereskedelmi árban. Mivel az olajipar nagyrészt dollár alapú elszámolással működik, ezért a dollár/forint-árfolyamnak hasonló jelentősége van a beszerzési árak alakításában. A forint az elmúlt időszakban történelmi mélypont közelébe gyengült a zöldhasúval (és az euróval) szemben - részben ez is magyarázta a rekordmagas hazai benzinkúti árakat –, és a kilátások sem túl biztatóak. Csak az üzemanyagár-plafon bejelentésének hetében 3 százalékot veszített erejéből a magyar fizetőeszköz, ami önmagában további mintegy 6 forintos üzemanyagdrágulást indokolna, azonban mivel közben a Brent több mint 1 százalékkal gyengült, így csak körülbelül 4 forintos kiskerár-emelés lenne megalapozott - normál körülmények között.

Az árstop életbe lépését követően pár napon belül, szerdán máris további bruttó 5 forinttal emelkedik a 95-ös benzin nagykereskedelmi listaára, míg a gázolaj beszerzési ára ezúttal nem változik.

Major András