NRGreport
Menü

A légkör is tele van mikroműanyaggal, egyelőre nem tudni, ez mekkora baj

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-11-19 11:31

Ha mikroműanyag-szennyezésről beszélünk, általában a vizeinket említjük, pedig friss kutatások szerint a légkörben is van belőlük bőven – és senki nem tudja, mennyire veszélyesek.

A mikroműanyagok a környezetvédelem fekete bárányai: pontosan senki nem tudja, mennyi kárt okoznak, de az biztos, hogy mindenhol ott vannak, és az is, hogy nem jelentenek túl jót sem a környezet, sem a természet, de a mi egészségünkre sem. Köztudott, hogy a mikroműanyagok lassan megfojtják az óceánokat, de kevésbé ismert, hogy a Föld légkörében is kavarognak – és még hatást is gyakorolhatnak a bolygó éghajlatára.

A levegőben szálló apró részecskék, a vulkáni hamutól az ember által okozott szmogig, különböző hatást gyakorolnak a klímára azáltal, hogy visszaverik vagy elnyelik a napsugárzást. Erre alapul az egész globális felmelegedés: az emberek által légkörbe juttatott szennyezőanyagok benn tartják a hőt. Az is ismert, hogy a mikroműanyag-részecskék a légkörben sodródhatnak, és hatalmas távolságokat tehetnek meg a szél segítségével. Most először vizsgálták meg ausztrál és új-zélandi tudósok, hogy ezek a levegőben szálló mikroműanyagok hatással vannak-e az éghajlatunkra csakúgy, mint a többi részecske.

A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Föld légkörében keringő mikroműanyagok jelenlegi mennyisége, eloszlása és típusai, bár viszonylag csekély mértékben, melegíthetik és hűthetik is az éghajlatunkat.

„Megvizsgáltuk, hogyan viselkednek a levegőben szálló mikroműanyagok: felmelegítik vagy lehűtik a Föld légkörét? Kiderült, hogy mindkettőt teszik. Összességében a levegőben szálló mikroműanyagok hatékonyan szórják szét a napfényt, ami hűsítő hatást jelent. Ugyanakkor elnyelhetik a légkör által kibocsátott sugárzást is, ami viszont azt jelenti, hogy nagyon kis mértékben hozzájárulnak az üvegházhatáshoz” – mondta Dr. Laura Revell, a tanulmány vezető szerzője, a Canterbury Egyetem légkörkémikusa.

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a modellezett változások nagyon szerteágazóak, egyszerűen azért, mert nem tudni pontosan, hogy mennyi mikroműanyag van a légkörben, és hogy ezek hogyan oszlanak el.

„Kutatásaink azt mutatják, hogy a mikroműanyagok globális klímára gyakorolt hatása jelenleg nagyon kicsi. A jövőben azonban várhatóan növekedni fog: a becslések szerint eddig ötmilliárd tonna műanyaghulladék halmozódott fel a szemétlerakókban és a környezetben, és ez a szám az előrejelzések szerint meg fog duplázódni a következő három évtizedben” – tette hozzá Dr. Revell. A probléma tehát egyelőre nem nagy, de ha nem teszünk semmit, azzá válhat.

Ma már alig van olyan hely a bolygónkon, ahol ne mutattak volna ki mikroműanyagokat, az Antarktisz jegétől az ember szervezetéig mindenhol megtalálhatók. Általánosságban elmondható, hogy a mikroműanyagok egészségre gyakorolt hatásairól nincs széles körű egyetértés. Ez többek között azért van így, mert ez a kutatási terület még viszonylag fiatal, és sok az ismeretlen tényező. Jelenleg úgy tűnik: egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az emberi mikroműanyag-kitettség összefüggésben állhat az anyagcserezavarokkal és a neurotoxicitással, valamint karcinogén hatásokkal. Ez azt jelenti, hogy a mikroműanyagok jelenléte a szervezetben elősegítheti a rák kialakulását, illetve az idegrendszert okozó betegségek megjelenését is.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: IFL Science