A megújulókkal szemben általában az a legfontosabb érv, hogy nem kiszámítható a működésük – egy amerikai kutatás most viszont bebizonyította, hogy a fejlődő országok jó részét majdnem folyamatosan el tudnák látni árammal.
Kétségtelen, hogy a megújuló energia segítségével tudjuk csak elérni azt a nettó nulla kibocsátást, amire szükség van a klímaváltozás lelassításához. A megújulók kritikusai azonban megkérdőjelezik az időszakos erőforrásokra támaszkodó rendszerek megbízhatóságát. A Kaliforniai Egyetem kutatói által végzett friss tanulmány a megbízhatóság kérdésével foglalkozik – és bebizonyítja, hogy elméletben nincs probléma a rendszerrel.
A Nature Communications szaklapban megjelent tanulmány szerint a fejlett, iparosodott országok jelenlegi villamosenergia-igényének nagy részét a szél- és a napenergia valamilyen kombinációjával lehet kielégíteni. Felhívták azonban a figyelmet, hogy marad még fenn olyan igény, amit máshogy kell majd fedezni, vagy pedig csökkenteni az összfelhasználást.
A tanulmány szerint a legtöbb megbízható rendszerben a szélenergia dominál, a vizsgált országokban az esetek 72-91 százalékában ezek képesek kielégíteni a villamosenergia-szükségletet, még energiatárolás nélkül is. Ha beiktatunk 12 órás energiatároló-kapacitást, a napenergiás rendszerek válnak dominánssá, és az energiaszükséglet 83-94 százalékát képesek kielégíteni.
„A szél- és napenergia sok helyen kielégítheti az áramkereslet több mint 80 százalékát anélkül, hogy őrült mennyiségű tárolókapacitást vagy túlzott termelőkapacitást kellene felszámítani, ami a kritikus pont” – mondta Steve Davis, az egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. Megjegyezte azt is, hogy országoktól függően akadhat olyan kereslet, amit a megújulók nem tudnak kielégíteni, ilyenkor a nettó nulla kibocsátáshoz tárolókapacitás-növelésre és más, nem fosszilis energiahordozók támogatására lesz szükség.
A kutatók 42 nagy ország 39 évnyi órára lebontott energiaigényi adatait elemezte, hogy felmérje a szél- és napenergia-forrásokat a szükségleteik kielégítésére. Azt találták, hogy a fenntartható energiaforrásokra való teljes átállás könnyebb lehet a nagyobb, alacsonyabb szélességi fokon fekvő országok számára, amelyek egész évben támaszkodhatnak a napenergia rendelkezésre állására.
A kutatók Németországot emelték ki, mint földterület alapján kisebb országot, és olyat, amely magasabb szélességi fokon fekszik, így nehezebb a megújulókból fedeznie az energiaszükségletét. „A történelmi adatok azt mutatják, hogy az Egyenlítőtől távolabb eső országokban időnként előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek során nagyon korlátozott a nap- és szélenergia rendelkezésre állása” – mondta Dan Tong, a kutatás másik vezető szerzője. „A jelenség a közelmúltban Németországban fordult elő, és két hétig tartott, és arra kényszerítette a németeket, hogy sok esetben fosszilis tüzelőanyaggal égető erőművekből érkező áramot használjanak.”
A probléma enyhítésére a kutatók által javasolt megközelítések között szerepel az éves keresletet meghaladó termelőkapacitás kiépítése, a hosszú távú tárolási képességek fejlesztése és több ország erőforrásainak összevonása, ahol lehetséges.