Már zajlik az Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) rendezvénysorozat, mely a fenntartható hulladékgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. Ennek kapcsán a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összegyűjtötte az elmúlt évre vonatkozó legfontosabb hazai hulladékgazdálkodási adatokat.

Magyarországon 2020-ban 402 darab hulladékkezeléssel foglalkozó létesítmény működött: 264 hulladékudvar, 26 átrakó, 62 előkezelő, 29 ártalmatlanító és 21 hasznosító. Az ágazatban zajló integrációs folyamat eredményeként a hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltatók száma 5 év alatt 86-ról 27-re csökkent.

A korábbi években a közszolgáltatás körében begyűjtött hulladék mennyiségének emelkedése 2020-ban megtorpant, amely feltételezhetően a Covid-19 világjárvány gazdasági hatásaira vezethető vissza.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége 3 245 791 tonna volt, melynek meghatározó hányada (2 432 912 tonna) továbbra is vegyes hulladékként került begyűjtésre. A begyűjtött, egy főre eső települési hulladék mennyisége a 2020. évben 331,88 kg volt. A települési hulladék több mint 53%-a hulladéklerakóba került.

A 2020-ban begyűjtött hulladék 75%-a vegyes, 9%-a bio- és zöld, 8 %-a csomagolási, 4%-a lom, 1%-a üveg hulladék volt, 3%-a pedig az egyéb kategóriába tartozott.

A stagnálás ellenére, mind a hasznosításra, mind pedig az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége emelkedett a 2020-ban. A hasznosításra átadott hulladék mennyisége 1 088 291 tonna volt, ami 29,3%-kal több az előző évihez képest; ártalmatlanításra 1 979 662 tonnát, előkezelésre pedig 1 505 756 tonnát adtak át.

Zöldülő hulladékgazdálkodás 2021-től

Magyarország a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervének és az európai uniós irányelvek célkitűzéseivel összhangban 2021-ben módosította hulladéktörvényét, ami új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodási tevékenységet, jelentősen hozzájárulva a természeti környezet megóvásához.

Az új jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli a gyártókat arra ösztönzve, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként.

A szabályozás ezenkívül az italcsomagolások újrahasznosítását is ösztönzi, és 2023-tól kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat. Újdonság, hogy az illegális szemétlerakás megakadályozása és a természeti környezet megóvása érdekében a jogszabály szigorúbb szankciórendszert vezet be.

Forrás: MEKH közlemény