Mobilitás   rovat támogatója az Audi

Az elektromos autó jobban szennyez?

Benedek Attila | 2021.11.29. 10:00

Ezt a kérdést már sokan feltették, de a Volvo most már bizonyítja is. Mindezt azért, hogy tisztábbak legyenek a jövő járművei.

Az elektromos autók valódi „zöldségéről” és a környezetre gyakorolt hatásukról, heves vitákat lehet folytatni. A Volvo személyautós részlegének nemrégiben kiadott életciklus elemzése, új megvilágításba helyezi az egész villanyautós témát. A svédek már lenyelték a keserű pirulát és dolgoznak azon, hogy minél többen megtegyék, mert így tényleg kizöldülhet a szakma. Azaz még több zöld energiát használhat az ipar és a beszállítói láncok alapjaiban átalakulhatnak. Ehhez az kellett, hogy zöld autózás eddig takargatott fekete foltjait eltüntessék. 

Megfigyelés és tudományosság

A Volvo most ismertetett kutatásának az alapja az életciklus elemzés, amit az angolban LCA-ként rövidítenek. Az ISO LCA szabványban leírtak alapján végezték a munkát, amelyet az ISO 14044-2006-os környezetvédelmi menedzsment részletez. Az 51 oldalas dokumentum részletes szótárral indít, hogy mindenki megérthesse a mondandójukat. A munka alapját a benzinmotoros XC40-es szabadidő-autó és ennek a négykerekűnek az elektromos megfelelője, a C40 Recharge modell összehasonlítása képezte. A teljes tanulmányt, innen lehet letölteni.                                   

A kezdést a gyártási folyamatok aprólékos elemzése jelentette, a végpontot pedig a 200 ezer kilométeres autó használat. Magyarán kiszámolták az autó egész életciklusa alatt keletkező karbon lábnyomot.

A béka lenyelése

Első pillantásra öngyilkosságnak tűnik a tanulmány publikálása, mert azt mutatja, hogy a hagyományos kivitel bizonyos területeken jobban szerepel vagy alig marad el az elektromostól. A benzines modell az egész életciklusa alatt 59 tonna széndioxidot enged a levegőbe. Ha az elektromos verziót a ma megszokott 60 százalékban „koszos” árammal táplálják, akkor a 200 ezer kilométer végén, az elektromos Volvo mindössze 9 tonnával kevesebb CO2-t enged a levegőbe, mint a benzines kivitel. Ha a használat alatt töltött áram végig teljesen zöld forrásból származik, akkor a szénlábnyom már csak 27 tonnát mutat. Egy másik, igazán fejfájást mutató területre is rávilágít a tanulmány, amely a gyártás.

A villamos verzió előállítása, 70 százalékkal nagyobb szénlábnyommal történik, mint a ma megszokott technikával készülő kivitel. Így azok az ellenérvek, amelyeket felszoktak hozni a villanyautó ellen, igazak és jól mérhetők.   

A megoldás

A Volvo által közöltek, sok, rózsaszín szemüvegen át a világot néző zöld szemléletű villanyautóst és zöld gondolkodású egyént konfrontáltatott a rideg valósággal. Ami megnyugtató, hogy nem csak sokkol az adatokkal, hanem biztatja a többi gyártót, hogy ők is hozzák nyilvánosságra a modelljeiknek a teljes karbon lábnyomát. A svédek szerencsére megoldásokat is felsorakoztattak, így nem zöld PR lufi az egész.

Az első lépést a komoly energia felhasználással járó acél és alumínium gyártás átalakítása jelenti. A svédek biztatására az SSAB acélipari vállalat, gőzerővel dolgozik a nagytömegben előállítható, nulla szén lábnyomú acél előállításán. Náluk, idén júliusban már el is készült az első zöld acél szállítmány. A SSAB mellett, a szintén svéd Ovako is dolgozik a földgáz helyett, a zöld hidrogénnel történő acélgyártás technológiáján. A kibocsátásmentes eljárással készült acéllal nem csak a kínai tulajdonú és nemrég a tőzsdére lépő vállalat élt, hanem a Mercedes-Benz és a Volvo haszongépjárműves üzletága is.

Ez csak egy a sok akció közül, amivel a Volvo dolgozik a klíma céljain, ami áttételesen az egész iparág zöldítését is jelenti. A blokklánc alapon végzett ellenőrzési és nyilvántartási rendszerrel követi nyomon a jövőben az autóiba kerülő akkumulátorokban használt ritka földfémek bányászatát és feldolgozását.

 

Fotók forrása: Volvo

  Benedek Attila
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.