Elemzés

Radikális tervekkel adna lendületet energiarendszere megújításának Németország

Major András | 2021.11.30. 04:00

Németország új kormánya tovább gyorsítaná a fenntartható gazdaságra való átállást, a korábbinál ambiciózusabb célokat kijelölve a szén kivezetésére, az elektromos autók számának növelésére és a megújulóenergia-kapacitás bővítésére. A koalíciós szerződésből körvonalazódó tervek helyenként igencsak ambiciózusak.

A 16 év után távozó Angela Merkel nevéhez fűződő Energiawende, vagyis energiaátmenet folytatása egyáltalán nem könnyű örökség, főleg, miután a főleg első éveiben klímakancellárnak is nevezett Merkel energiapolitikája az utóbbi években kifulladni látszott. A megújulók részarányának növelésében jelentős eredményeket felmutató politikája ellenére ugyanis a német gazdaság karbonintenzitása továbbra is meglehetősen magas, az orosz gáztól való függése nem látszik gyengülni, a helyi fogyasztói villamosenergia-árak pedig az EU legnagyobbjai között vannak, hogy csak néhány fő problémát említsünk.

Az energiakrízis, illetve a klímaügy egyre hangsúlyosabbá válása Németországban is felerősítette a tiszta energiarendszerre való átállás optimális ütemezéséről szóló vitát. Míg egyesek szerint túl gyors az időjárásfüggő megújulókra való átállás, addig mások szerint éppen, hogy gyorsítani kellene a jelentős hálózatbővítést is szükségessé tevő folyamatot. Ilyen körülmények között (nem beszélve az ismét súlyos járványhelyzetről) lép hivatalba az Olof Scholz kancellár december 6-i megválasztásával felálló új szocdem-zöldek-szabaddemokrata koalíció, amely a jelek szerint az előre menekülés stratégiáját követve fokozni kívánja az energiaátmenet tempóját.

Szövetség a fenntarthatóságért

A három kormányalakító párt november végére dolgozta ki a következő négy év szempontjából meghatározó koalíciós szerződést ("Merészebb haladás – Szövetség a szabadságért, az igazságosságért és a fenntarthatóságért"), melynek a klíma- és energiapolitika az egyik fókuszterülete. Az intézkedések fő célja az ígéret szerint az, hogy Németországot egy olyan fejlődési pályán tartsa, amely lehetővé teszi a globális felmelegedés legfeljebb 1,5 Celsius-fokon való korlátozásáról szóló nemzetközi klímacél elérését. Valójában az ország eddig úttörő szakpolitikája ellenére sem volt ezen a pályán, ezért az új program "forradalmi" változásokat is tartalmaz a korábbiakhoz képest: a szén kivezetését 2038-ról "ideális esetben" 2030-ra hozná előre, egy évtizeden belül megduplázná, 80 százalékra emelné a megújulók arányát a villamosenergia-ellátásban, és elősegítené, hogy 2030-ban a teljes német autópark körülbelül 30 százalékát elektromos autók adják.

Megújulók

A koalíciós szerződés szerint az általános elektrifikáció miatt Németország villamosenergia-fogyasztása a jelenlegi 500 TWh-ról 2030-ig 680-750 TWh-ra is bővülhet, a megújulók arányának 80 százalékra növelése pedig olyan erős közérdek, hogy a klímasemlegesség eléréséig elsőbbséget kell kapnia a környezetvédelem más területeivel szemben.

Ez utóbbi egyértelműen arra utalhat, hogy az utóbbi években az országban lassult a szárazföldi szélerőművek terjedése nagyrészt a környezetvédők ellenállása miatt. Az új kormány a németországi földek két százalékát jelölné ki szélerőművek telepítésére, e területek átfogó megtervezésére 2022 első felét kijelölve a szövetségi, nemzeti és helyi hatóságok bevonásával. Emellett a terv szerint jelentősen egyszerűsítenék a régi szélturbinák újakkal való pótlásának engedélyeztetési folyamatát. Az új német kormány a tengeri (offshore) szélenergiára vonatkozó célszámokat is emelné, a jelenlegi 7,8 GW-os kapacitást 2030-ig 30 GW-ra, 2035-ig 40, 2045-ig pedig 70 GW-ra bővítve.

A koalíciós szerződés a naperőművek telepítéseit is felpörgetné: a 2020-as 54 GW-ről 2030-ig körülbelül 200 GW-ra növelnék a beépített fotovoltaikus teljesítőképességet. Ezt a célt részben a tetőre telepíthető napelemes rendszerek terjedésének gyorsításával érnék el, ugyanis a terv szerint az új kereskedelmi, illetve privát épületeknél kötelezővé tennék a napelemek telepítését. A megújuló kapacitások masszív bővüléséhez gyakorlatilag minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kívánnak venni a törvényi, engedélyeztetési keretek tökéletesítésével, támogatva például a hosszú távú (zöld)áram-beszerzési megállapodások (PPA-k) térnyerését is. A megújulók kormányzati támogatását pedig a szén kivezetéséig fenntartanák.

Szén, földgáz

A szén németországi kivezetésének céldátuma mindeddig 2038 volt, vagyis a 2030-as új cél az ambíció jelentős növekedését jelzi, igaz, az "ideális esetben" kitétel jókora mozgásteret ad a kormánynak. A szenes termelésről való áttérést is leghatékonyabban támogató eszköz az európai szén-dioxid-kibocsátási rendszer (ETS), ezért a német kormány azt tervezi, hogy például nemzeti árpadló bevezetésével akkor sem engedné 60 euró alá süllyedni 1 tonna CO2 kibocsátásának árát, ha a piacon e szintnél mélyebbre kerülne az árfolyam.

A koalíciós szerződés egyértelműen kiáll a földgáz mellett is, amikor úgy fogalmaz, "a földgáz egy átmeneti időszakban nélkülözhetetlen lesz". E szerint a gáztüzelésű erőművekre mindaddig szükség lesz, amíg a megújuló energiaforrásokkal nem biztosítható az ellátás biztonsága, ezért a meglévő erőművi telephelyeken új, hidrogénkompatibilis termelő egységeket is kell építeni. Hogy ez az átmeneti korszak körülbelül meddig tarthat, arra nézve sokatmondó, hogy a német kormány annak lehetőségét is vizsgálja, hogy a gázvezetékekre és erőművekre miként adhatók ki olyan működési engedélyek – a beruházási hajlandóság csökkentése nélkül -, melyek alapján a működés 2045 után csak nem fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával folytatódhasson. Elemzői vélemény szerint a földgáz 2040 körüli kivezetése a német áramtermelésből nagyon is elérhető cél lenne.

CO2-árazás

Az ipar és a háztartások terheinek csökkentése érdekében a megújuló energia támogatását finanszírozó, a villanyszámlában fizetett felárat 2023. január 1-től megszüntetik, és akkortól a szövetségi költségvetésből, illetve a szén-dioxid-kvótapiaci bevételekből finanszírozzák a kapcsolódó kiadásokat. A lépés nem nevezhető igazán váratlannak, miután októberben a kormányzati energiahivatal (Bundesnetzagentur) úgy döntött, 2022. január elsejétől több mint 40 százalékkal vágja vissza a díjtételt.

A felár, amelynek 2020-ban már több mint 30 milliárd eurós összbevételéből a megújulóenergia-termelők számára biztosított garantált átvételi ár kifizetését fedezték, igen jelentős tétel az ipari és lakossági fogyasztók számára is. Előbbiek esetében a nagykereskedelmi áraknál mintegy 30 százalékkal magasabb árakat eredményezett, de a lakossági villanyszámláknak is akár több mint 20 százalékára rúgott a 2021 nyári adatok alapján. Az azóta végbement brutális áramár-emelkedés miatt ugyan a tétel relatíve kisebb lett, de a piaci drágulás hatásaihoz adódva továbbra is jelentősen hozzájárul a német fogyasztók anyagi terheihez. Pontosan e terhek enyhítése volt a célja a megújulóenergia-díj jelentős csökkentésének és a kivezetésről szóló terveknek, különös tekintettel a villamosenergia-árak emelkedésére.

A kibocsátási kvóták árának várható további növekedéséből eredő terheket erőteljes szociálpolitikai lépésekkel, illetve az alacsony jövedelmű háztartások támogatásával mérsékelnék. Emellett, a jelenlegi magas energiaárakra, illetve szociálpolitikai megfontolásokra tekintettel a kabinet egyelőre befagyasztaná a fűtési és szállítási szektorra kivetendő CO2-kvótarendszer vonatkozó árát. A terv szerint 2022 júniusától életbe lépő új modell az épületek energetikai besorolása alapján szabályozná a vonatkozó CO2-árat, és rendezné például a bérbeadók és bérlők fizetési kötelezettségének megoszlását is.

Klímacselekvési törvény és negatív emisszió

Az új német kormány szándékában áll 2022-ben megreformálni a szövetségi klímatörvényt, illetve azonnali klímavédelmi cselekvési programot megvalósítani. Minden minisztériumnak ellenőriznie kell majd törvényjavaslatait a várható klímahatások és a nemzeti klímacélokkal való összeegyeztethetőség tekintetében, a klímacélok betartását pedig ágazatokon átívelő többéves átfogó értékelés alapján fogják ellenőrizni.

EU- és egyéb nemzetközi ügyek

A koalíciós szerződés értelmében a kabinet elő kívánja segíteni, hogy az egész EU szintjére kiterjesszék a minimum kvótaár intézményét, emellett az ingatlan- és szállítási szektorra vonatkozó uniós CO2-ár megállapítását is ösztönözné. A német kormány 2030-ra a zöldhidrogén és a kapcsolódó technológiák vezető piacává tenné az EU-t, valamint létrehozna egy olyan nemzetközi klímaklubot, amely egységes CO2-minimumárat és karbonvámot fogad el magára nézve érvényesnek. A koalíciós szerződés kerüli az Északi Áramlat 2 és az orosz gáztól való függés érzékeny témáit, ugyanakkor rögzíti az Oroszországgal való együttműködésre vonatkozó szándékot a hidrogén és a klímavédelem területén, miközben az ukrán-német energetikai partnerségét is erősíteni kívánja, különös tekintettel a zöldhidrogénre és a megújulókra.

Villamosenergia-hálózatok és árampiac

A koalíciós szerződés szerint a német villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságának fenntartása érdekében egy rendszerstabilitási ütemterv kidolgozására van szükség. Az ellátásbiztonságnak a nukleáris energia és a szén kivezetése idején történő biztosítása érdekében fel kell mérni a rendelkezésre álló, a rendszer rugalmasságát adó lehetőségeket – fogalmaz. A tervek között szerepel a hálózatbővítési eljárások felgyorsítása, az energiatárolás szerepének pontos definiálása, új árampiaci dizájn kialakítása, valamint az európai belső energiapiac további integrációjának támogatása is.

Ipar

A német kormány egy, az emisszió kiszervezését megakadályozó iparstratégiát, illetve a klímacélok elérését elősegítő eszközöket is ki kíván dolgozni. Az új kabinet támogatja egy, az egész EU-ra kiterjedő karbonvám bevezetését is, amelynek nem csak a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez, de a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaihoz is illeszkednie kell. (Ez azt is jelentheti, hogy a karbonkvótát jelenleg unió-szerte ingyen kapó iparvállalatok díjmentessége is megszűnhet.) A tervek között szerepel a versenyképes áramárak biztosítása az ipar számára, ahogyan az is, hogy Németországot az akkumulátorcellák kutatásának, gyártásának és újrahasznosításának központjává tennék.

Hidrogén

A zöldhidrogén előállítására alkalmas elektrolízis kapacitást Berlin 2030-ig 10 GW-ra bővítené, már most előre vetítve a vonatkozó célok későbbi emelését az infrastruktúra bővítésével. A hidrogéngazdaság fejlesztését egyebek mellett a zöldhidrogénre vonatkozó kvóták közbeszerzésekben történő bevezetésével, de a megújulókkal történő termelés közvetlen támogatásával is elősegítenék. A dokumentum szerint cél az innováció előmozdítása és új technológiai szabványok felállítása is, amely ugyanakkor azt is rögzíti: bár a hidrogén használata nem korlátozódik bizonyos alkalmazásokra, de elsősorban olyan ágazatokban, folyamatokban kell használni, amelyeket villamosítással nem lehet karbonsemlegessé tenni (például nehézipar, távolsági szállítási formák).

Szállítás, közlekedés

Az új német kormány tervei között szerepel egy olyan fenntartható mobilitásai átmenet megvalósítása, amely Németországot az elektromobilitás vezető piacává teszi. Az egyik fő cél az, hogy 2030-ra a német utakon legalább 15 millió teljesen elektromos személyautó közlekedjen. A koalíciós szerződés szerint az, hogy az Európai Bizottság 2035-től az újautópiacon csak karbonsemleges járműveket engedne értékesíteni, azt jelenti, hogy Németországnak előbb el kell érnie azt az állapotot. Ennek érdekében további intézkedéseket tartanak szükségesnek, például jelentősen felgyorsítanák az e-töltő infrastruktúra kialakítását, de egyéb, célzott támogatásokkal és eszközökkel is támogatnák az autóipart az e-mobilitás felé történő átmenetben.

Fűtés és épületek

Az új tervek szerint Németországban 2025-től minden új fűtési rendszert 65 százalékban megújuló energiával kell üzemeltetni. Az energiahatékonyság növelése érdekében ugyanettől az évtől jelentősen növelnék az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó elvárást. A megújulók épületfűtésben betölthető szerepének növelése érdekében egyebek mellett a távfűtő rendszerek bővítését is szükségesnek tartják. A cél 2030-ra a fűtés 50 százalékban klímasemlegessé tétele, amit a vonatkozó közös uniós tervek (Fit for 55 csomag) támogatásával, az épületek erőforrás-felhasználását igazoló digitális rendszer létrehozásával, valamint például a fából történő és a könnyűszerkezetes építkezést ösztönző, a nyersanyagellátás biztonságát szavatoló nemzeti stratégia kidolgozásával is elő kívánnak segíteni.

Agrárium, természetvédelem

Miután az üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátásának jókora része az erdő- és mezőgazdaságban, illetve talajkezelés során realizálódik, a környezetvédelem pedig a karbon megkötésében is kulcsfontosságú, a német klímapolitika érthető módon e szektorokkal kapcsolatban is nagy terveket sző. Fontos cél egy olyan koncepció kidolgozása, mely a jelenlegi közvetlen agrártámogatások kifizetését a környezet- és klímavédelmi szolgáltatásokat figyelembe vevő rendszer felé mozdítaná el. A növénytermesztés és állattenyésztés klímabarát átalakítása érdekében számos intézkedést terveznek, szövetségi programok, kutatások, támogatások formájában. Például az állattartásban az állatok számát összhangba kell hozni a klíma- és vízvédelmi célokkal, a rendelkezésre álló földterülettel, jelentősen csökkentve az állatállomány ammónia- és metánkibocsátását, természetesen az állatjóléti szempontok figyelembevételével – fogalmaznak.

Nő az áramszünetek kockázata

Mindeddig Németországnak a zöld szemlélet általánossá válása és az óriási támogatások ellenére sem sikerült elegendő mennyiségű megújuló energia kapacitást kiépítenie a jövőre teljesen kivezetendő nukleáris energia, valamint a legkésőbb 2038-ben bezárandó szénerőművek pótlására.

Az utolsó ma még működő németországi atomerőművek 2022-es bezárásával egy körülbelül 4,5 GW-os hiány jöhet létre a zsinóráram-termelésben, ami egy német szövetségi számvevőszéki jelentés szerint 2022 és 2025 között jelentősen növeli az áramszünetek kockázatát. A hálózat instabilizálódásán túl, egyebek mellett további kedvezőtlen következmény az orosz gázimporttól való függés erősödése is, ahogyan erre már egy 2007-es Deutsche Bank jelentés is figyelmeztetett. Nem véletlenül ragaszkodik Németország olyan erősen az Északi Áramlat 2 gázvezetékhez, még ha átmenetileg fel is függesztette az új vezetékpár engedélyezési folyamatát.

Egy hideg tél bekavarhat

Egyébként az idei évben kifejlődött európai energiakrízissel kapcsolatban egyelőre nem esik sok szó az esetleges ellátásbiztonsági következményekről, azonban már néhány erre vonatkozó figyelmeztetés is elhangzott, igaz, nem kifejezetten Németországgal kapcsolatban. A Goldman Sachs szerint a gáztárolók sokéves átlag alatti töltöttségére, illetve az általános gázpiaci kínálati szűkösségre tekintettel nem kizárható, hogy különösen az átlagnál hidegebb időjárás mellett idén télen olyan magasságokba emelkedhetnek az energiaárak, ahol már az ipari fogyasztók ellátásának áramszünetekkel való korlátozása is felvetülhet.

A Trafigura árupiaci kereskedő vállalat vezérigazgatója, Jeremy Weir arra figyelmeztetett november végén, hogy a jelenlegi gáztartalékok nem feltétlenül lesznek elegendőek az egyötödrészt a földgázra támaszkodó európai villamosenergia-ellátás szinten tartásához, ezért az embereknek a tartós áramkimaradásokra, illetve a szavai szerint "gördülő" áramszünetekre is fel kell készülniük. Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter pedig már októberben arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy az alacsony energiaellátás miatt a télen kialudhatnak a lámpák. A miniszter országos plakátkampányt is indított, amelyben arra buzdította az osztrákokat, hogy készüljenek fel az áramkimaradásokra és tartsanak 15 napnyi élelmiszerkészletet. „Nem az a kérdés, hogy jön-e az áramszünet, hanem az, hogy mikor” – fogalmazott.

Az európai villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltetőket tömörítő ENTSO-E azonban nyugalomra int. A nagyobb áramszünetek szélsőséges és nagyon ritka eseménynek számítanak Európában – fogalmazott az ENTSO-E szóvivője, hozzátéve, hogy az utolsó nagyobb hálózati kiesés közel két évtizede történt Európában. Azóta a kontinens hálózatainak összeköttetései jelentősen javultak, lehetővé téve a villamos energia és a gáz áramlását az országok között. Ezzel együtt szélsőséges helyzet kialakulása esetén minden ország továbbra is saját fogyasztóinak ellátását tekinti elsődlegesnek. Bár Európában még egyetlen kormány sem mondta ki, hogy leállítja az exportot, a kockázat az energiaárak növekedésével nő, több országban pedig már a mostani helyzettel kapcsolatban is felvetült a villamosenergia-export korlátozásának lehetősége.

 

Fotók forrása: Pixabay.com

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.