NRGreport
Menü

Új módszereket dolgoznának ki az amerikaiak a nukleáris reaktorok leszerelésére

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-12-01 06:00

Egy nukleáris erőmű leszerelése soha nem kis feladat, és nem is túl olcsó – az amerikaiak most erre dolgoznak ki új, olcsóbb és hatékonyabb módszereket.

Egy atomerőmű leszerelése soha nem olcsó mulatság – így van ez az Egyesült Államokban is, ahol Washingtonban több évtizednyi munkára és több százmilliárd dollárra becsülik a folyamatot. A Hanford Nukleáris Rezervátum területén azonban most más módszert próbálnak ki.

A szövetségi kormány a nyolc hanfordi plutónium-előállító reaktor „begubózása” felé hajlik, ez azt jelenti, hogy hosszú távú tárolási állapotba helyezik őket, így a bennük lévő sugárzás több évtizeden keresztül magától eloszlik. Ezután olcsóbban és gyorsabban lehet őket szétszedni, majd eltemetni.

„Viszonylag olcsó a módszer” – mondta Mark French, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának munkatársa a begubózásról. „A reaktor szétszerelésének és a reaktormag lebontásának költsége egyébként rendkívül drága lenne, és veszélybe is sodorhatná a dolgozókat.”

A szövetségi kormány kilenc atomreaktort épített Hanfordban, hogy plutóniumot állítsanak elő atombombákhoz a második világháború és a hidegháború idején. A Columbia folyó mentén található telephelyen gyűlik össze Amerika legnagyobb mennyiségű radioaktív hulladéka.

A reaktorokat már leállították, cementerődként állnak a Washington délkeleti részén fekvő Richland város közelében. Hatot már begubóztak hosszú távú tárolásra, és további kettőre is ez a jövő vár. A kilencedik reaktort múzeummá alakították a Manhattan Projekt Nemzeti Történelmi Park részeként.

Bár a második világháború 1945-ben, a hidegháború pedig 1989-ben ért véget, az Egyesült Államok még mindig dollármilliárdokat fizet évente a konfliktusok lezárásában nagy szerepet játszó atomfegyverek által termelt nukleáris hulladék ártalmatlanításáért. A legnagyobb költséget a plutónium, a nukleáris fegyverek egyik kulcsfontosságú összetevőjének gyártásából származó, hatalmas mennyiségű folyékony hulladék kezelése jelenti. Míg a 177 földalatti tartályban tárolt folyékony hulladék megtisztítása több évtizedes munkába és több százmilliárd dollárba kerül, a kilenc plutóniumreaktor biztosítására tett erőfeszítések sokkal közelebb állnak a befejezéshez – nagy részben hála a begubózást használó technológiának. Az utolsó két reaktor, amelyeket 1970-ben és 1971-ben állítottak le, hamarosan a gubózási szakaszba lép, ekkor acéllal és cementtel borítják be őket, hogy megakadályozzák a radioaktivitás kijutását a környezetbe.

A Magyarországon jelenleg üzemelő nukleáris létesítmények leszerelése az Atomtörvény 40. §-a alapján a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. feladata. A Paksi Atomerőművel kapcsolatos jövőbeli leszerelés és a nukleáris hulladék kezelésének költségét a feladattal megbízott Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft-nél (RHK) legutóbb 1650 milliárd forintra becsülték. A költségek jelentős része értelemszerűen nem most, hanem évtizedek múlva merül majd fel, amikor az atomerőművet le kell majd szerelni.

Főkép: Flickr / Linda, Fortuna future

Stuth-Nagy Niki | Forrás: Techxplore