NRGreport
Menü

Még a tél kezdete előtt 70 százalék alá esett az európai gáztárolók töltöttsége

Elemzés | Major András | 2021-12-02 14:00

Az elmúlt időszak megszokottnál hidegebb időjárása miatt az európai gáztárolók készletei ütemesen fogynak, de azért vannak pozitív jelek is a gázpiacon. Viszont az elmúlt évekhez képest idén egész télen jóval nagyobb figyelem irányulhat az időjárás alakulására.

 

Az október második felében látott reménykeltő esés után novemberben ismét jelentősen emelkedtek az európai földgázpiaci árak, a tél kezdetén megint az októberben elért rekord szinteket közelítve. A legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF gáztőzsde másnapi piacán valamivel 60 euró feletti szintekről november végére ismét 90 euró fölé nőtt az árfolyam, de hasonló folyamat volt tapasztalható a hazai azonnali és derivatív piacokon is. A várakozásoknak megfelelően a gáztőzsdéken továbbra is jókora a volatilitás; a TTF azonnali piacán előfordult közel 15 eurós ugrás is az árfolyamban (MWh).

A piacot mozgató fő tényezők között élre kívánkozó kínálati szűkösség nem oldódott meg gyorsan (ahogyan arra számítani is lehetett), miközben a kereslet továbbra is masszív volt, amiben az utóbbi években megszokottnál hidegebb időjárásnak is volt szerepe.

 

Gyorsan csökkenő tartalékok

Az erőteljes kereslethez mérten szűkös kínálattal kapcsolatos aggályokat tovább mélyítette, hogy a hónap közepén a német hatóság felfüggesztette az elkészült, beüzemelésre váró Északi Áramlat 2 gázvezeték jóváhagyási folyamatát - a hírre az árfolyam a fent említett rekord mértékű emelkedéssel reagált. Közben az európai gáztárolókban elraktározott gáz mennyisége jelentősen apadt, és a hónap végére jóval 70 százalék alá süllyedt a töltöttség, messze elmaradva az elmúlt évtizedben ilyenkor átlagosan 85 százalékos értéktől a Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint. A magyarországi töltöttségi szint még gyorsabban csökkent, és míg korábban meghaladta az európai átlagot, november végére már 2-3 százalékponttal az alatt alakult.

A várakozások szerint a piaci szűkület és a magas árak a mostani fűtési szezon végéig megmaradhatnak, de hogy ez pontosan milyen árszinteket jelenthet, az számos, a keresletet és a kínálatot meghatározó tényezőtől függ. A kínálat bővítésére a legnagyobb potenciállal Oroszország rendelkezik, amely azonban a Kreml megnyilatkozásai szerint elsősorban az Északi Áramlat 2 engedélyezéséhez kötné az extra szállítmányok útnak indítását. Pusztán az európai gázellátás rövid és közép távú alakulása szempontjából kedvező hír, hogy elemzői várakozások szerint Németország - tekintettel a rendkívüli körülményekre - néhány héten belül újraindítja az új gázvezeték engedélyeztetését.

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték 55 milliárd köbméterrel növeli meg az európai importkapacitást, ami szinte pontosan megfelel az európai belső termelés volumenével. Összehasonlításul, 2020-ban az Európai Unió a megelőző évhez képest 3 százalékkal kevesebb, összesen 394 milliárd köbméter földgázt fogyasztott, melynek tehát 86 százalékát importálta. Az orosz gáz aránya az elmúlt években tovább emelkedett az európai exporton belül, és tavaly immár 50 százalék körül alakult.

 

Várva várt jelzés a piacnak

Az árakat felfelé hajtó nyomást mérsékelheti az is, hogy a Gazprom extra csővezetéki kapacitást kötött le a németországi Mallnow kompresszorállomásra meghirdetett másnapi piaci aukción. A piac szoros figyelemmel követte a november 30-i eseményt, azt az energiakrízis enyhítésével kapcsolatos orosz szándékok egyfajta tesztjének tartva. Miután az ICIS elemzője szerint az aukció kimenetele az egész hónapra megadhatja az alaphangot a gázpiacon, felhasználói szempontból reménykeltő, hogy a hír hatására a nap végére fordulat állt be a gázárak alakulásában, és a 100 euró feletti szintről 91 euróra esett a TTF-ár.

A jelenlegi piaci környezetben a spekulatív pozíciók hatása is erőteljesebben érvényesül az árak alakulásában, amit a volatilitás erősödése is alátámaszt. A piac a korábbinál jóval idegesebben reagál a fizikai gázáramlás vagy éppen a várható időjárással kapcsolatos egyes hírekre is, ami vélhetően az egész idei fűtési szezonra jellemző lesz. Ilyen sztori a fehérorosz-lengyel határon kialakult, a gyanú szerint orosz segítséggel fehérorosz részről mesterségesen szított menekültválság, illetve ezzel összefüggésben Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök visszatérő fenyegetőzése a gázszállítások leállításával.

A Fehéroroszországon áthaladó, európai és orosz szempontból is méretes, évi 33 milliárd köbméteres szállítási kapacitású Jamal-gázvezeték esetleges elzárása a jelenlegi helyzetben rendkívül érzékenyen érintené az európai gázellátást, valószínűleg újabb lendületet adva az áremelkedésnek. A szállítások leállítása vélhetően Moszkva tetszését sem nyerné el, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is figyelmeztette Lukasenkát arra, hogy egy ilyen lépés a kétoldalú tranzitszerződés megsértését is jelentené. (Fehéroroszország egyébként idén is változatlan áron, az európai árak töredékéért kapja az orosz gázt a két ország közötti különleges viszonynak köszönhetően.)

 

Enyhébb lehet a tél?

A mindig is geopolitikai feszültségforrásként is szolgáló gázvezeték-ügyek mellett az elmúlt évekhez képest idén jóval élesebb figyelemmel kíséri a piac az időjárás és a fűtési igények alakulását is, mivel egy átlagnál keményebb tél gyorsabban apaszthatja a gáztartalékokat, egyúttal tovább hajtva felfelé az árakat, ráadásul a megújulóenergia-termelést is befolyásolhatja. A téli hideg időszakokban hagyományosan a villamosenergia-felhasználás is csúcsra jár, így az áramfogyasztás és a piaci árak emelkedése a gázárakat is felfelé húzhatja. Sőt, egyes hangok már arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet miatt az idei télen akár a villamosenergia-ellátás korlátozására is sor kerülhet Európában. Bár az európai áramtermelési mixben a földgáz szerepe csak átlagosan 20 százalék körül alakul, a piaci árképzési sajátságok miatt a gázerőműveknek és a gázáraknak döntő szerepük van a villamosenergia-árak alakításában is.

November második felében a hőmérséklet Európa nagy részén jócskán elmaradt a megszokottól, fokozva a gáztárolókból való kitárolást, egyben támaszt adva az áraknak is. A legutóbbi közép és hosszú távú - ezért számos bizonytalansággal terhelt - előrejelzések szerint az idei tél Európában valamivel enyhébb lehet a szokásosnál. A Weather Company szerint azonban a december hidegebb lehet a megszokottnál, mielőtt januárban és februárban valamivel a szezonális norma fölé emelkedne a hőmérséklet. A Severe Weather Europe (SWE) szintén az átlagnál enyhébb télre számít Európában, különösen a kontinens keleti területein. Hasonló prognózist tett közzé a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy egyöntetűen enyhe időjárásra számíthatunk a következő három hónapban, hidegebb, akár szélsőségesen hideg időszakok előfordulása ezúttal sem kizárt. A több hetes és hónapos időtávra előre tekintő prognózisok pontossága azonban erősen korlátozott, vagyis ma még nem lehet megmondani, pontosan milyen időnk lesz januárban vagy februárban, amikor a gáztárolói készletszint jócskán a mostani alatt lesz már. De nem csak Európa, hanem Ázsia északabbi területeinek idén téli időjárása is befolyásolhatja az itteni piaci helyzetet és árakat, miután a két nagy régióban kialakult hasonló körülmények - energiapiaci kínálati szűkület - kölcsönösen alakították és alakítják most is a másikat.

 

Most jól jöhet a hosszú távú megállapodás

Az egyes országokat nem egyenlő mértékben viseli meg a gázpiaci helyzet. A tőzsdei árazástól jobban függő nyugat-európai országokkal szemben Kelet-Európában még mindig elég gyakori, hogy az országok hosszú távú kétoldali szerződésekkel biztosítják be évekre előre gázellátásuk jókora részét, amelyek részben az olajárakhoz kötik az ár alakulását - és ami jelenleg egyértelműen jól jön az érintett országoknak. A Gazprom közlése szerint 2021 harmadik negyedévében átlagosan 313,4 dollár/1000 köbméter áron értékesítette a gázt a hosszú távú megállapodással rendelkező országok számára, miután 2020-ban 143, 2019-ben pedig 201,6 dollár volt az ár. A jelenlegi 90 euró feletti (/MWh) TTF-ár jóval 1100 dollár/1000 köbméter feletti árat jelent. Mint ismert, Magyarország szeptemberben, az októberben kezdődő gázév előtt nem sokkal kötötte meg új, 10+5 éves hosszú távú gázszerződését a Gazprommal.

A magas gázárak a gazdaságra gyakorolt széles körű negatív következményeik mellett a kibocsátáscsökkentést is kedvezőtlenül befolyásolják, többéves csökkenés után a szén felhasználásában is növekedést idézve elő, ami egyúttal az európai emisszió és a CO2-kibocsátási kvóták árának újabb rekord szintekre emelkedését is eredményezi.

A terv szerint az Európai Bizottság december 14-én ismerteti a gázpiac megreformálását célzó elképzeléseit, azonban az eddigi megnyilatkozások és a reformmal kapcsolatban nyilvánosságra került részletek alapján egyelőre nem fontolgatja a jelenlegi piaci keretek drasztikus megváltoztatását. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) értékelése támogatni látszik a Bizottság óvatos álláspontját; e szerint, bár a kínálati problémák miatt az európai gázpiac liberalizálása jelenleg fájdalmasan érinti a legtöbb szereplőt, az elmúlt évtizedben pénzügyi nyereséget hozott, összességében 70 milliárd euróval csökkentve az importszámlákat. A 2021-es áremelkedés viszont az orosz állami gázmonopólium számára jött igencsak jól; jelentése szerint a Gazprom a harmadik negyedévben történelmi rekord pénzügyi eredményeket ért el.

 

Kép forrása: Pixabay.com

Major András