Jó ideje mindenki az új akkumulátor technológia eljövetelét várja, amely komoly előrelépést jelent a töltési idő, a hatótáv és sok más téren. De mikor jön el?
A Szent Grál, a középkorban élt Artúr királlyal kapcsolatos mondakörhöz tartozó titokzatos tárgy, amely a birtokosának hatalmas szerencsét és boldogságot biztosít. A szilárdtest akku piacra dobása nagyjából az említetteket okozza.
A pénz nyomda
Aki piacra dobja elsőnek vagy az elsők között az újfajta áramtároló típust, az gyakorlatilag egy pénz nyomdát hoz létre. Ugyanis nem csak az elektromos autókban, hanem a mobiltelefonokban, laptopokban, kéziszerszámokban és számos elektronikai eszközben válthatják le a most használt lítium-ion akkukat. Az előnyök nagyon durvák: a jelenlegi akkuknál kétszer, két és félszer nagyobb hatótávot biztosítanak. Miközben a tömegre vetített áramtárolási képességük jóval jobb. Manapság 1 kWh akku kapacitást 6-7 kilóból hoznak ki, ez szilárdtestes akkunál, 2-3 kilóból megoldható. (Ezért nehezek a mai villanyautók.) A másik előnyük, hogy nem igényelnek hűtést. Ráadásnak ott az újratölthetőségnek az óriási száma és a minimális kapacitásvesztés, az utóbbi a Toyota becslése szerint, 30 év alatt csökkent 90 százalékra. Bónuszként, olcsóbban előállíthatók.
Mi a helyzet most?
A mostanság használt akkumulátorok közös nevezője, hogy elektrolitban úsznak, legyen szó a Teslákban használt, a boltokban kapható elemekhez hasonlító akkuról vagy más formában működő áramtárlókról. Az elektrolitok olyan vegyületek, amelyeknek a vizes oldata vagy olvadéka töltéshordozó. Ennek az akku megoldásnak az egyik hátránya, hogy hűtést igényel, a másik, hogy ha kigyullad, akkor rendkívül nehéz eloltani. Ezért teszik a tűzoltók az erre előkészített vízzel teli medencébe a kigyulladt elektromos autót, mert több nap kell ahhoz, hogy az akkuban égő tűz, teljesen kialudjon.
Működésük
Közel fél évszázada kutatják a tudósok az angolul solid state battery-nek hívott akkufajtát. Az elnevezése onnan ered, hogy nem elektrolit segít átvinni az akku egyik pólusáról a másikra a töltéssel bíró részecséket, hanem szilárd anyag. Ennél részletesebben nem merülünk el a technikában, amelyet egyébként már használnak.
Az egyik szilárdtest akkuval szerelt autó, az Európa több országában autómegosztó hálózatban használt Bolloré BlueCar. A francia összefogással létrejött és az AutoLib autómegosztó hálózatában 2011 óta használt elektromos autók nemrég elárasztották a használt piacot. Mivel sok ezernyi készült belőlük, és kezdtek öregedni, így a magánvásárlókhoz kerültek. Ezekben az autócskákban a szilárdtest akkuk egy kezdetleges fajtája található, amelyek komoly hátránya, hogy 60-80 °C fokon működnek, így a saját energiájukkal kell fűteni őket. Ezért ez a generáció még nem a hatékonyság bajnoka.
Fejlettebb megoldással állt elő a Daimler, a Mercedes-Benz anyagcége. A hazánkban is használt eCitaro elektromos buszokban, a szilárdtest akkuk új verzióját használják.
A jövő
A sokan nyilatkoznak igen merészeket a szilárdtest akkuk piacra dobásával kapcsolatban, ezek között jó pár befektetőre vágyó startup cég is található. A biztosnak látszó dátum 2030. Nagy valószínűséggel előtte már pár évvel utcára kerülnek a sok jóval kecsegtető szilárdtest akkuk, ami az utolsó szög lesz a hagyományos motorú autók koporsójában.
A kőolaj ágazat pár éve keresi a kiutat, hogy a mai pozíciója és hatalma megtartható és növelhető is legyen. A jelek szerint, megtalálták a megoldást. Így az új áramtároló megjelenése az energia szektort is megbolygatja, nem csak az elektronikát és az autóipart.
A bizalomra az ad okot, hogy az óriás vállalatok – az átlagember szemszögéből nézve – felfoghatatlan mennyiségű pénzt és energiát ölnek a téma kutatásába. Egyik példa rá a Toyota, amely a Panasonic-kal és más japán gyárakkal közösen 13,4 milliárd dollárt költ erre a területre, 2030-ig. Ez jól mutatja a nagyságrendet és az elsőségért folytatott harcba tett erőfeszítéseket. És ez csak egy autógyár a sok közül.
Képek forrása: Bosch, BMW