A rekordmagas áramárak kialakulásához is hozzájáruló karbonkvóta-rali az utóbbi hetekben extra lendületet vett, és ma már olyan szinteken tart, ahová még néhány hónapja is csak az évtized végére várták.
Miután az ENSZ idei klímakonferenciájának kezdete óta hegymenetbe kapcsolt, az elmúlt napokban már a 80 eurós szintet is áttörte az európai uniós szén-dioxid-kibocsátási kvóta zárórára, de napon belül 90 euró fölött is járt a jegyzés. Elemzők most már úgy vélik, az év végéig meglehet a 100, sőt a 110 euró is, amihez elegendő lenne a november eleje óta kialakult trendet követni. A gázpiaci fejlemények mellett az új német kormány elődjénél is ambiciózusabb klímapolitikai elköteleződése, valamint technikai okok egyaránt felfelé hajtják az karbonkvóta árát.
2021 eleje óta körülbelül két és félszeresére emelkedett 1 tonna szén-dioxid kibocsátásának ára az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (EU ETS) részt vevő vállalatok számára, és a prognózisok szerint még az idei évre sincs vége a ralinak. A kibocsátási kvóta (EUA) árfolyama 33 euró körüli szinten kezdte 2021-et, de a nagy ingadozásokkal tűzdelt emelkedés már legalább a koronavírus-világjárvány első hullámának elülése óta tart (2020. március, 16 euró). Sőt, nagyrészt a kibocsátáskereskedelmi rendszer kimondottan az árfolyam emelését célzó sorozatos reformjainak hatására már 2017 tavasza óta tapasztalható a pandémia által csak időlegesen megszakított drágulás (2017. május, 4,4 euró).
A 2005-ben az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének céljával alapított, élesben 2008 tavaszán indult ETS rendszer keretében az uniós feldolgozó- és villamosenergia-ipari vállalatok mellett a légitársaságoknak is karbonkvóták vásárlásával kell fizetniük minden tonna szén-dioxid kibocsátása után. A cégek aukciókon jutnak a kvóták zöméhez, de a másodlagos piacon egymással is kereskedhetnek, míg a leginkább energiaintenzív ágazatok egyelőre ingyen kapják az engedélyeket. A kibocsátáskereskedelmi rendszer az Európai Unió egyik legfontosabb eszköze az egyre ambiciózusabb klímavédelmi célok, így a 2030-ig kijelölt legalább 55 százalékos emisszióscsökkentés eléréséhez (az 1990-es szinthez képest), és az Európai Bizottság ennek érdekében a rendszert a közösség szállítási és ingatlanszektorára is kiterjesztené.
Rekord kvótaárak mellett is vígan elvannak a szénerőművek
Ahogy az Európát és Ázsiát több szempontból fájdalmasan érintő energiaválság más tüneteinek, úgy a kvótaárak kilövésének is a földgázpiaci történések képezik a fő okát. A rendkívül magas gázpiaci árak miatt a szén és a szénerőművek energiatermelése iránti igény nőtt Európában, a gázhoz képest nagyobb emissziójú szenes erőművek termelésének fokozódása pedig a kibocsátási kvóták keresletét is felfelé hajtotta. Az erőteljes villamosenergia-kereslet és jelentős részben a szárnyaló gázárak miatt szintén példátlanul nagy áramárak miatt azonban a szénerőművek a rekord CO2-kvótaárak és a szén árának sokéves csúcsra növekedése mellett is évek óta nem látott nyereségességgel üzemelnek.
Ez egyben az európai CO2-kibocsátás emelkedését is jelenti, amit rövid távon a 90 euró körüli kvótaár sem tud megakadályozni. Ezzel együtt ez már egyértelműen az az árszint, amely energiafelhasználásuk energiahatékonysági beruházásokkal is való csökkentésére, valamint a tisztább energiaforrásokra történő átállásra ösztönzi a gazdaság szereplőit, ezáltal a jelenlegi kvótapiaci fejlemények hosszabb távon érdemben előmozdíthatják a klímacélok elérését. Az általános várakozások szerint a gázpiaci szűkület több ok (például Északi Áramlat 2 ügye, az átlagnál hidegebb idő által is növelt kereslet) miatt az egész mostani fűtési szezon végéig kitarthat, ami a következő hónapokban is támaszt adhat a CO2-kvótaárnak is.
Bár egyelőre nem született olyan döntés az EU-ban, amely rövid távon visszafoghatja a drágulást, nem kizárt, hogy a további áremelkedés miatt várhatóan egyre nagyobb tagállami nyomás miatt a Bizottság mégis lépni kényszerül. Ennek esélye mérlegeléséhez érdemes egy pillantást vetni az Egyesült Királyság kvótapiacára, amely 2021-ben létrehozta a saját ETS-ét, miután a Brexit miatt elhagyta az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert.
A brit kvótaár szeptember végére jelentősen meghaladta az uniós kibocsátási engedély árfolyamát, de az utóbbi időszakban az EUA visszaelőzte az UKA árát. A brit rendszerbe (UK ETS) ugyanis beépítettek egy költségkorlátozó mechanizmust, mely akkor lép működésbe, ha az ár három egymást követő hónapban egy bizonyos szint felett alakul. Ez decemberben meg is történt, emellett a piac arra is számít, hogy a rendszert felügyelő hatóság e hónapban más módon is interveniál az árcsökkentés céljából, például újabb engedélyek piacra vitelével. A beavatkozás azonban nem garantált, és az Egyesült Királyság kormányának honlapja szerint csak a „piaci fundamentumoknak nem megfelelő tartós ármozgások kezeléséről” fognak dönteni.
Felerősödhetnek a beavatkozást követelő hangok
Amennyiben a szigetországban ilyen döntés születik december 14-én, az várhatóan felerősíti azt, az uniós tagállamok részéről máris érzékelhető igényt, hogy az Európai Bizottság is lépjen fel hasonló módon az árak korlátozása érdekében. Az emelkedő energiaárakra tekintettel Spanyolország és Lengyelország már korábban kereskedési korlátok bevezetését szorgalmazta az ETS-ben, mivel szerintük a spekuláció hatására egy árbuborék képződött a piacon. Piaci elemzők szerint ugyanakkor a spekulatív pozíciók aránya jelenleg túl kicsi ahhoz, hogy statisztikailag jelentős hatást gyakoroljanak a kvóta- és energiaárakra. Ez utóbbival összhangban az Európai Bizottság alelnöke, egyben klímaügyi vezetője, Frans Timmermans szerint a magas villamosenergia-árakért a karbonkvóták csak körülbelül egyötödrészt tehetők felelőssé, a fő okot a gázpiaci kínálat szűkössége és a magas gázárak jelentik.
Ezzel együtt az elmúlt időszak karbonkvóta-piaci történései arra utalnak, hogy az éles áremelkedés mögött nem kis részben valóban az EU ETS lehetséges közeljövőbeli reformjaival kapcsolatos spekulációk állhatnak. Közvetlenül az után ugyanis, hogy az új német kormány koalíciós megállapodásából kiderült: amennyiben az EU ezt nem teszi meg, úgy a berlini kabinet nemzeti hatáskörben maga vezet be egy 60 eurós, a CO2-kvótákra vonatkozó küszöbértéket, a kvóta árfolyama több mint 5 százalékkal ugrott. A terv azt jelenti, hogy a kormány belföldön akkor sem engedné 60 euró alá esni a kibocsátási egység árát, ha az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben e szint alá süllyedne. (Egyébként Németország a szállítási és fűtési szektorban saját kibocsátáskereskedelmi rendszert is indít még a Merkel-kabinet 2019-es döntése értelmében, amelyben 2026-tól osztja majd ki az engedélyeket egy meghatározott, 55-65 euró/tonna árfolyosót alkalmazva.)
Az árfolyam megugrását nehéz lenne mással magyarázni, mint a napvilágot látott tervekre adott piaci reakció, ezzel együtt elemzők szerint nem valószínű, hogy a német tervek nagy hatással lennének az uniós kvótapiacra. Németország ugyan az EU teljes kibocsátásának több mint negyedéért felelős, így bármilyen újabb fejlemény az ügyben további rövid távú piaci spekulációk alapjául szolgálhat, de hosszabb távon nem várható, hogy a piaci magatartást jelentősen befolyásolják majd. Már csak azért sem, mert a jelenlegi árszint már jócskán meghaladja a tervezett 60 eurós küszöbértéket, 2022-től pedig a korábbi előrejelzések szerint is tartósan e fölött alakulhat majd.
Alaposan át kell írni a prognózisokat
Az EU ETS-be jelenleg nincs beépítve ilyen árpadló, és a magas árak teremtette helyzet kezelésére kidolgozott eszközrendszer részeként a Bizottság nem csak hasonló, de semmilyen egyéb, a rendszer átalakítását célzó tervet nem ismertetett – legalábbis eddig. Ami érthető is azon álláspontja ismeretében, mely szerint a kvótaárak csak kisebb részben felelősek a magas áramárak kialakulásáért. Az ETS piaci stabilitását, illetve az árak esetleges befolyásolását egyébként az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (Market Stability Reserve, MSR) végzi, a forgalomban lévő kibocsátási egységek – ezáltal a kínálat – szabályozásával.
Ahogyan azonban a korábbi években végrehajtott piaci reformok nagyrészt arról szóltak, hogy a kvóták számának csökkentésével garantálják az árak emelkedését, úgy a lehetőség elméletileg adott egy ellenkező előjelű kínálatnövelő lépésre is, amely megálljt parancsolhatna az esetleges további áremelkedésnek. Az elemzőknek a közeljövőben mindenképpen felül kell vizsgálniuk a karbonkvóta árára vonatkozó prognózisaikat, de a további árnövekedés lehetősége már korlátozottnak tűnik a szénerőművi kapacitások jelenlegi kihasználtsága, illetve a koronavírus új, omikron-variánsával kapcsolatos gazdasági aggályok miatt. Persze, a jelenlegi árakra sem számított senki még nem sokkal ezelőtt sem. A drágulás váratlanul jelentős mértékére nézve jellemző, hogy ezt a szinten az elemzők még pár hónappal ezelőtt is egyöntetűen inkább csak az évtized végére tartották reálisnak.
Kép forrása: unplash.hu