Elemzés

A célzott támogatások ösztönzik leginkább az energiahatékonyságot

NRGreport | 2021.12.15. 10:15

Legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység Magyarországon. Minőségi fűtőanyagok, az épületek energiahatékonyságának növelése és támogatás jelenthetik a kiutat.

Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia teszi ki, ám az energiafogasztás mennyiségén kívül a fűtőanyagok minősége és az épületek energiahatékonysága is meghatározó, sőt az egyik kihat a másikra, más szóval, a lakásminőség és az energiaigény egymást erősítő tényezők –mutat rá a Knauf Insulation közleményében, melyben az energiafogyasztás és a lakhatási viszonyok közötti összefüggést vizsgálja.

A megfelelő fűtési rendszerek és fűtőberendezések hiánya, a rossz vagy nem létező szigetelés, valamint a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése energiaszegénységhez vezethetnek, egy olyan állapothoz, amikor egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy amikor a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki.

Magyarországon a jelenleg nyilvántartott 4 millió háztartás közül 400-800 ezer otthon, vagyis a háztartások 15-20 százaléka energiaszegény. A probléma tehát legalább másfél millió embert érint hazai szinten. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány.

Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él alacsony minőségű lakásban és energiaszegénységben. Egy rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése pedig több energiát igényel.

Egy alacsony minőségű lakás nemcsak az energiakiadásokra, vagy a család kényelmére van hatással, hanem a háztartásban élők egészségi állapotát, teljesítőképességét is befolyásolhatja. A lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány 1,7-szer magasabb, a háztartások mintegy 15 százaléka mindenképpen érintett. Hazánkban a lakosság 8,5 százaléka költi jövedelme több mint 25 százalékát energiára, továbbá, a háztartások több, mint 10 százaléka halmozott fel rezsihátralékot 2020-ban. – áll a Habitat for Humanity éves jelentésében.

Az európai lakóépületek (a magyar épületállományt beleértve) körülbelül fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése, azaz 1970 előtt épült. Ezen épületek több mint fele nincs szigetelve, a legtöbb felújításra szorul, s ez az energiafogyasztást is növeli. Magyarországon az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, az elsődleges energiafelhasználás 40 százalékáért felelősek, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

Az energiafogyasztás csökkentéséhez a Knauf Insulation szerint a lakóépületek energiahatékony felújítására van szükség. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson a részben vissza nem térítendő támogatásokat elérhetővé kell tenni a lakosság számára.  A megfelelő szigetelés szintén sarkalatos pont energiahatékonyság szempontjából, hiszen a magas energiafogyasztás és az energiaszegénység egyik gyakori oka, az, hogy a háztartások nagyon nehezen tudják megfelelően felfűteni otthonukat

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.