A klímaváltozás szempontjából a Szent Grál a maximum másfél fokos emelkedés – egy friss kutatás szerint azonban még ez is drasztikus változásokkal jár lokális szinten.

A klímaváltozás, mint ahogyan már most is látjuk, nem egyformán érinti a különböző területeket. Mi itt, a Kárpát-medencében a legdrasztikusabb, leghamarabb bekövetkező változásoktól védve vagyunk, de hosszú távon komoly problémáink lehetnek az időjárási mintázatok megváltozása és a folyóink vízmennyisége miatt. Máshol azonban már most komoly változásokat hoz az az egyetlen foknyi emelkedés, ami az iparosodás előtti időszakhoz képest már most jelentkezik.

A párizsi klímaegyezményben az iparosodás előtti 1,5 Celsius-fokban maximalizálták a globális melegedést, ez az a szint, amin még képesek lehetünk alkalmazkodni a változásokhoz. Ausztrál kutatók szerint azonban már ennél az „álomhatárnál” (vagy nevezzük inkább álomplafonnak) is radikálisan változik majd a helyi klíma, ezt pedig jelenleg nem igazán kutatják a szakmában.

Ausztrália déli részén például az éghajlatváltozás már a kevesebb esőt, valamint a gyakoribb és elhúzódó aszályos tendenciát idézett elő. Ha a globális éghajlat stabilizálódik, akkor ez a kiszáradási folyamat megfordulhat, ami enyhítheti a vízellátás jövőbeni feszültségét ebben a régióban. Ez viszont hatással lenne a várostervezésre, a mezőgazdaságra és a vízpolitikára. Minden mindennel összefügg tehát, a kutatók szerint pedig erre kiemelten kellene figyelni – most berendezkedünk egyfajta klímahelyzetre, ami mindkét irányba változhat.

Ha sikerül stabilizálni a globális hőmérsékletet, a Föld éghajlatának más vonatkozásai ennek ellenére is tovább változnának. Hosszú modellkísérleteken alapuló tanulmányok azt sugallják, hogy a globális felmelegedés lelassulását követően az óceánok és a szárazföldek hőmérséklete még évszázadokig változik. Ennek az az oka, hogy az óceán lassabban melegszik fel, mint a szárazföld, és a felmelegedő víznek több száz, sőt több ezer évig is eltarthat, mire az óceán mélyébe jut, és már nem szól bele a klímába. Még azután is, hogy a globális hőmérséklet a párizsi megállapodásban meghatározott szinteken stabilizálódik, sok óceáni terület valószínűleg további 0,5 Celsius-fokkal melegszik még. Eközben egyes szárazföldi területek legalább 0,5 Celsius-fokkal lehűlhetnek.

A kutatók által megálmodott új modellek hasznosabb éghajlati előrejelzéseket tesznek lehetővé a párizsi megállapodás céljaihoz igazodva, és jobban felkészíthetik a társadalmat a melegebb, de stabilabb globális hőmérsékletre.