A ruhavásárlás során általában nem jut eszünkbe az, hogy a divat mennyire környezetszennyező, pedig több szempontból is a dobogós helyezettek között van. A fenntartható divat egy környezeti és társadalmi mozgalom, melynek célja egy olyan rendszer létrehozása, amely társadalmi és környezet tudatos szempontból is pozitív hatást gyakorol.
Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk a divatipar szénlábnyoma világszerte jelentős, amit egyre több tanulmány bizonyít. Az elmúlt évek törekvései ellenére a divatipar továbbra is az egyik legszennyezőbb iparág a világon. A vízszennyezés tekintetében az elsők között áll, ugyanis egyetlen pamutpóló előállítása több mint 2700 liter, egy farmernadrág pedig több mint 5000 liter édesvizet igényel. A mérgező kémiai anyagok kibocsátásának negyede pedig szintén a textiliparhoz köthető, hiszen a ruhaipar többségében olyan szintetikus anyagokat használ, melyek aránya az elmúlt 20 évben megduplázódott. Arról nem is beszélve, hogy évente félmillió tonna mikroműanyag kerül az óceánokba a műszálas szövetek mosása révén.
A koronavírus-világjárvány rávilágított arra, hogy környezetkímélőbbé és méltányosabbá kell tennünk a társadalmat és a gazdaságot. Ez a divat- és textiliparra is vonatkozik, hiszen ez az ágazat óriási mennyiségű hulladékot termel minden évben. A fenntarthatóság jelentős a divat szempontjából, mert a textil- és divatipar a vezető iparágak közé tartozik, amelyek negatívan hatnak a környezetre. A globalizáció, a fogyasztás és az újrafeldolgozás egy részét képezik a ruházati életciklusnak. A globalizáció lehetővé tette, hogy a ruházatot egyre alacsonyabb árakon állítsák elő, emiatt pedig sok fogyasztó a ruhát eldobhatónak tartja. A gyors divat azonban növeli a szennyezést, és potenciális környezeti és foglalkozási veszélyeket okoz. A nagymértékű hulladéktermeléssel járó „gyors divat” (fast fashion) napjai leáldozóban vannak. Egyre inkább teret nyer az a gondolat, hogy a ruházkodás és a divat terén is egy fenntarthatóbb modellre kell áttérni, felismerve, hogy a környezet- és az éghajlatvédelem ezen a területen is megkerülhetetlen. A koronavírus-válság is katalizátor szerepet töltötte be: segített ráébreszteni az embereket a fenntarthatóság fontosságára.
Egy kutatás szerint minden harmadik felhasználó hajlandó lenne többet fizetni olyan ruhadarabokért, melyek előállítása kevesebb negatív hatást gyakorol környezetére, valamint a megkérdezettek kétharmada állítja, hogy ruhavásárlási szokását befolyásolja a környezettudatosság. Legyünk nyitottabbak a mindennapokban és próbáljunk meg mi is odafigyelni a tudatos ruhavásárlásra. Ha tehetjük, nézzünk utána, hogy hol és milyen körülmények között állítják elő a ruhákat, milyen összetételből készülnek és érdemes néhanapján nemcsak boltokban, de turkálókban és egyéb secondhand shopokban is vásárolni. A régi ruháinkat, melyekre meg már nincs szükségünk, sose dobjuk ki, inkább adományozzuk el azoknak, akinek szüksége lehet rá.
Szerencsére ezen problémákat már a nagyobb divatügynökségek is kezdik figyelembe venni és próbálnak is tenni ellene. Éppen ezért a magyar divatközösség oszlopos tagja a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) december 1-2. között divatipari konferenciát rendezett Budapest Fashion & Tech Summit (BFTS) címmel A konferenciát negyedik alkalommal szervezték meg és a 2021-es rendezvény a fenntarthatóság, a tudásmegosztás, a kulturális örökség, valamint az e-kereskedelem és a megváltozott fogyasztói szokások szemszögéből közelítette meg és mutatta be a divatipar jövőjét.
Az Ügynökség kiemelte, hogy egy olyan platformot szerettek volna létrehozni, amely a divatipar szemszögéből reflektál a COVID-19 okozta globális kihívásokra és az elkövetkező évek legfontosabb kérdéseire, mint a környezetvédelem, a fenntarthatóság vagy az innováció. A BFTS idei egyik fő célja volt, hogy Budapest felkerüljön a fenntartható divatfővárosok palettájára és iránymutató szerepet töltsön be a közép-európai régió fenntarthatóbbá tételében. Ehhez csatlakozik a konferencia side eventjeként a Fenntarthatósági kerekasztal-beszélgetés.
Az MDDÜ közleménye szerint az online eseményre a világ minden tájáról csaknem 40 szakértő csatlakozott be, akiknek megszólalásait az esemény Facebook-oldalán ingyenesen követhették az érdeklődők. Az angol nyelvű konferencia vezetésében az idén egy világhírű keynote speaker, Suzy Menkes segédkezett. A brit újságíróval és divatkritikussal a nézők egy exkluzív beszélgetést is meghallgathattak.
A szakértők összesen 12 országból, többek között Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Hollandiából, Franciaországból, Olaszországból, Kanadából és az Egyesült Államokból jelentkeztek be élő videós előadásokkal a BFTS hivatalos Facebook-oldalára. Az idei év újdonságaként a konferencia a Decentraland névre hallgató Metaverzum virtuális világában is követhető volt – emelték ki a közleményben. A közleményben Bata-Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatóját idézik, aki elmondta: a BFTS lehetőséget ad arra, hogy egy olyan nemzetközi szakmai párbeszédet hozzanak létre, amely során szakmai tanácsokkal és egyéb eszközökkel támogathatják egymást a szervezetek és a piaci szereplők. Hozzátette: a rendezvény egyik fő célja az volt, hogy elősegítsék a közös gondolkodást, lehetővé tegyék a hatékony információcserét és együtt keressenek választ azokra a kérdésekre, amelyek leginkább hatással vannak ma a divatipar jövőjére.
Kép forrása: unplash.com