Tovább nőtt a hazai erőművek bruttó beépített teljesítőképessége 2021-ben, főleg a fotovoltaikus kapacitás bővülésének köszönhetően, melynek részaránya már a háztartási méretű rendszerek nélkül is több mint 17 százalék. Közben a fosszilis erőműveknél folytatódott a csökkenés; pár év alatt közel 5 százalékkal lett kisebb a gázerőművek teljesítőképessége.

Közel 4 százalékkal 10 ezer MW fölé emelkedett a hazai erőművek bruttó beépített teljesítőképessége (10 270,2 MW) 2021-ben, míg az erőművi önfogyasztást levonva megkapott nettó beépített kapacitás megközelítőleg 9891 MW volt az átviteli rendszerirányító MAVIR november végi állapotot mutató adatai szerint. (A cikkben bruttó beépített kapacitási adatok szerepelnek, mert bár a nettó adatok bizonyos szempontból pontosabb képet adnak – ahogyan arra a REKK 2019-es árampiaci elemzésében (felhívja a figyelmet -, azonban a MAVIR az erőművi önfogyasztást a keresleti oldalon számolja el.)

A bővülést kizárólag az alacsony karbonintenzitással termelő – nagyobb részben a fotovoltaikus, kisebb részben a nukleáris – technológiák adták, a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek összesített teljesítőképessége ugyanakkor kis mértékben tovább zsugorodott.

A nagy, 50 kW és a feletti naperőművek beépített teljesítőképessége közel 27 százalékkal, 376,1 MW-tal 1783,1 MW-ra emelkedett 2021-ben az előző év végi állapothoz képest. A MAVIR beépített teljesítőképességi adataiban nem szerepelnek az 50 kW alatti háztartási méretű (HMKE) naperőművek, azonban ezek beépített teljesítménye már a harmadik negyedév végére 1000 MW fölé emelkedett (1022,5 MW) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, ami már az egész magyar villamosenergia-rendszerhez viszonyítva is nagyon jelentős kapacitást jelent. Ez 2020 végéhez viszonyítva több mint 300 MW-os, 42 százalékos növekedés, és az utolsó negyedéves adatok még nem is szerepelnek benne.

A két kategóriát együttesen tekintve megállapítható, hogy az utóbbi pár évben a sokszorosára – 2015. óta a húszszorosára – nőtt a hazai fotovoltaikus kapacitás, és a legutóbbi adatok alapján már meghaladja a 2800 MW-ot.

A Paksi Atomerőmű beépített teljesítőképessége a 2020 végi 2012,8 MW-ról 2026,6 MW-ra emelkedett 2021-ben a teljesítménynövelő program eredményeképpen (turbina 7. fokozat beépítése). Ez ugyan kevesebb mint 1 százalékos bővülés, de megjegyzendő, hogy 2017-ről 2018-ra már szintén történt egy növekedés, amikor 2000 MW-ról 2012,8 MW-ra változott a hazai nukleáris kapacitás nagysága.

Közben a hazai fosszilis erőművek beépített teljesítőképessége tovább csökkent, nagyrészt a gáztüzelésű erőműveknél tapasztalható változások miatt. A gázerőművek beépített teljesítőképessége 4098 MW-ra mérséklődött 2021 végére a 2020-as 4113,5 MW-ról. Ez a valamivel több, mint 15 MW-os esés önmagában nem jelentős, de 2015-höz képest már közel 200 MW-os a csökkenés (4297,3 MW), vagyis pár év alatt közel 5 százalékkal lett kisebb a magyarországi földgáztüzelésű erőművek beépített teljesítőképessége, ami viszont már egyáltalán nem nevezhető elhanyagolhatónak.

Az egyéb források közül a biomassza és az olaj súlya kismértékben csökkent, ahogyan a hulladéké is, miközben a lignit, a szél, a víz és a geotermikus erőművek beépített teljesítőképessége stagnált tavalyhoz képest.

Mindennek következtében a megújuló erőművek részaránya tovább nőtt, és már megközelíti a 25 százalékot, amelyből több mint 17 százalék a nagy naperőművekhez fűződik. Pusztán klímaszempontból, a kormány által kitűzött ambiciózus kibocsátáscsökkentési célokra (lásd 2050-es karbonsemlegesség) tekintettel ez egyértelműen pozitív fejlemény, ugyanakkor azzal jár, hogy az alig szabályozható források aránya is emelkedik a magyar termelésben, ami jelenleg a rendszerszintű tervezhetőség romlását eredményezi. Ez a trend a megújulók kategóriáján belül is látható, ahol stagnál az olyan, nagyobb rugalmasságot biztosítani képes források beépített teljesítőképessége mint a biomassza, a hulladék és a geotermikus.

A fenti változások természetesen a hazai villamosenergia-termelés szerkezetének forrásonkénti megoszlását is alapvetően meghatározzák. A napenergia részaránya látványosan megnőtt, ráadásul az alábbi grafikon szintén nem tartalmazza a HMKE-k termelését, miközben a szén/lignit súlya fokozatosan visszaesett. A gázerőművek súlya az utóbbi pár évben stagnál, de az elmúlt évtized közepe óta jelentősen megnőtt a beépített teljesítőképesség fokozatos csökkenése ellenére is, ami a gázos kapacitások kihasználtságának növekedésére utal. A Paksi Atomerőmű részesedése szintén enyhe csökkenő trendet mutat, ami nagyrészt a nap- és gázerőművek termelésnövekedésének természetes következménye, miközben az atomerőmű termelése abszolút értékben évek óta stabilan (16 TWh körül) termel.

Az egyes források teljes bruttó villamosenergia-felhasználáson belüli arányának változásait tekintve a trendek nagy vonalakban hasonlóak, de mivel a fogyasztás jelentős részét import elégíti ki, értelemszerűen alacsonyabbak a számok. Ennek megfelelően a (hazai termelésű) megújuló energia részaránya a felhasználáson belül még mindig csak kevesebb, mint 12 százalék. A behozatal aránya az elmúlt években csökkent a 2018-as csúcshoz képest, de 2021-ben november végéig az import részarány már ismét enyhén növekedett az előző évhez képest. Az importált villamos energia forrásmegoszlására vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

A fenti arányok az adott időszakok átlagát jelenítik meg, az erőművek termelésben és az ellátás kielégítésében betöltött aránya szinte állandóan változik. Ennek oka elsősorban a kereslet ciklikus változása, illetve az időjárásfüggő források termelésének hullámzása, amelyhez a szabályozható hagyományos erőművi termelés és az import is igazodik. December 17-18-án például így nézett ki az erőművi termelés primer források, valamint az import megoszlása.

Az importrészarány alakulásának értelmezéséhez érdemes egy pillantást vetni a magyar villamosenergia-rendszer teljes bruttó villamosenergia-felhasználására is. 2021. november végéig 2020 hasonló időszakához képest 3,8, az eddigi rekordév 2019 első 11 hónapjához képest pedig 2,2 százalékkal nőtt a felhasználás, miután 11-ből 6 hónapban abszolút havi csúcs született (szintén HMKE adatok nélkül). Mivel decemberben egymás után sorban megdőlt a pillanatnyi áramfogyasztási, vagyis rendszerterhelési csúcs, az idei év e szempontból szinte biztosan új rekordot fog hozni.