Fenntarthatóság

Műanyagevésbe kezdenek a mikrobák világszerte

Stuth-Nagy Niki | 2021.12.24. 08:24

A Föld hulladékproblémájának egyértelmű jele, hogy a tudósok felfedezték: mikrobák szerte a világon megkedvelték a műanyagot, és fogyasztani kezdték azt. Ez egyrészt örömhír, hiszen segíthet a műanyagszennyezés visszaszorításában, másrészt elkeserítő jele is annak, hogy milyen régóta fennálló, komoly problémáról beszélünk.

Olyan jelentőssé válik a műanyagszennyezésünk, hogy a természet elkezdte magától intézni a problémát: egyre több olyan baktériumot és más mikrobát találnak a szakértők, amelyek a műanyag feldolgozására és megemésztésére szakosodnak.

A Microbial Ecology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósai azt találták, hogy a műanyagot lebontó mikrobiális enzimek száma növekszik, és ez közvetlenül összefügg a műanyagszennyezés növekedésével. Azaz úgy tűnik, hogy a jelentősebb műanyagszennyezéstől szenvedő területek talajában és vizeiben több műanyagfaló mikroba található. A tanulmány szerzői szerint ez határozottan utal arra, hogy a mikrobiális élet úgy fejlődik, hogy megbirkózzon a műanyagszennyezéssel globális szinten is.

„Jelenleg nagyon keveset tudunk ezekről a műanyagokat lebontó enzimekről, és nem számítottunk arra, hogy ilyen sok különböző környezeti élőhelyen találkozunk majd velük. Ez egy meglepő felfedezés, amely igazán jól illusztrálja a hulladékprobléma nagyságát” – mondta Jan Zrimec, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatáshoz a szakértők a világ 236 helyszínéről származó mintákban elemezték a mikrobiális DNS-adatokat, konkrétan olyan géneket keresve, amelyek műanyagbontó enzimeket kódolnak. Összességében 30 000 enzimet találtak – 12 000-et az óceánok mikrobiomjában és 18 000-et a talajban –, amelyek 10 különböző típusú műanyagot képesek lebontani.

„Modelljeink segítségével számos bizonyítékot találtunk, amelyek alátámasztják: a globális mikrobiom műanyaglebontó képessége erősen korrelál a környezeti műanyagszennyezés mennyiségével – ez jelzésértékű arra vonatkozóan, hogy a környezet hogyan reagál a ránk nehezedő terhelésekre” – tette hozzá Aleksej Zelezniak, a tanulmány szerzője és a Chalmers rendszerbiológiai docense.

Évente körülbelül 8 millió tonna műanyag özönlik a világ óceánjaiba. A műanyagok tömeggyártása csak a 20. század második felében indult meg igazán, de ez a mesterséges szennyezőanyag néhány évtized alatt, azaz elég gyorsan elterjedt a természetes környezetben. Az Antarktisz jegétől a Mariana-árok mélyéig ma már alig van olyan természetes környezet a Földön, amelyet ne érintene a műanyagszennyezés. Az anyag egyik fő vonzereje számunkra a rugalmassága, de ez azt is jelenti, hogy sokáig megmarad a környezetben, mielőtt lebomlana. Egy műanyag szívószál például akár 200 évig is bomolhat.

A szóban forgó probléma nagyságrendje ellenére a kutatók úgy vélik, hogy munkájukat potenciálisan felhasználhatják olyan enzimek felfedezésére és újrahasznosítási folyamatokhoz való adaptálására, amelyek segíthetnek kezelni ezt a globális problémát.

  Stuth-Nagy Niki
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.