Az évi 33 milliárd köbméteres (bcm/év) Jamal-Európa gázvezeték, amely az Európába és Törökországba irányuló orosz export mintegy hatodát adja, már két hete fordított üzemmódban működik, ami azt jelenti, hogy a gázt Németországból keletre, Lengyelországba szállítják.

Lengyelországban, ahol tavaly nem sikerült megújítani a gázszállítási megállapodást Oroszországgal, egyes kereskedők már az év vége előtt felhasználták az orosz Gazpromtól kapott éves szerződéses mennyiséget. Sőt, a Gazprom németországi és franciaországi ügyfelei melyek között több nagyobb vállalat, csakúgy, mint a német Uniper vagy a francia Engie is megtalálhatóak, szintén kimerítették éves szerződéses gázvásárlási mennyiségüket – számolt be év végén az Euractiv.com.

Lengyelország szokásos hosszú távú gázmegállapodásának hiányában a Gazprom bizonyos ideig lefoglalta ugyan a rövid távú tranzitkapacitást, december végén viszont már nem tette meg. Ezzel nyugaton heves reakciókat váltott ki: többen úgy vélik, szándékosan növeli az árnyomást.

Az európai kereskedőknek magasabb árat kellene fizetniük, amennyibben további gázt vásárolnak Oroszországtól, ezért inkább a tárolókból vesznek gázt. Azt remélik, hogy mire a készletek elfogynak, az árak mérséklődnek. Azonban fennáll a veszélye annak, hogy a készletekre való túlzott támaszkodás hosszabb ideig magasan tartja a piaci árakat. 

„A gázt az európai földalatti tárolókból emelik ki Németországban" – mondta Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője szombaton az orosz NTV csatornának, aki azt is hozzátette szerinte kockázatos a készletek lemerítése a téli csúcskereslet idején.

Nem ez az első eset, hogy Oroszországot azzal vádolják, nyomásgyakorlásra használja a gázt. A Németországba vezető új, Északi Áramlat-2 gázvezeték, mely jelenleg német és európai uniós jóváhagyásra vár, a projekt kezdete óta számos alkalommal váltott ki heves ellenkezést európai országok és az Egyesült Államok részéről is. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az új összeköttetésből származó kínálat mérsékelheti az árakat.

Putyin azt is elmondta, hogy Németország orosz gázt ad el Lengyelországnak és Ukrajnának, és a gázvezeték megszakításáért és az árrobbanásért a német gázimportőröket okolta.

A PGNiG lengyel, állami irányítású olaj- és gázipari vállalat szóvivője elismerte, hogy fordított áramlások történtek, de arról nem nyilatkozott vajon a Németországból visszaáramló gáz a PGNiG-hez kerül-e, mondván, ez üzleti titok.

Egy, a Gazpromhoz közel álló, névtelenséget kérő, sajtónnyilatkozatra nem feljogosított forrás szerint a gázvezeték várhatóan január elején kezdi meg újra a szokásos nyugati irányú gázáramlást. Januárra a Gazprom 8,3 millió kilowattóra/óra (kWh/h) gáz tranzitkapacitást foglalt le a vezetéken keresztül.