Miután 2021 decemberében egymás után többször megdőlt a magyarországi áramfogyasztási csúcs, érdemes vetni egy pillantást a szakemberek következő évekre vonatkozó várakozásaira.

Tavaly év végén emlékezetes módon sorozatban születtek az újabb és újabb hazai áramfogyasztási rekordok, a december 7-9-i időszakban minden nap új történelmi csúcsra emelkedett a villamosenergia-rendszer terhelési maximuma, sőt, 9-én ez kétszer is megtörtént. 2021-ben azonban nem ez volt az első rekorddöntési időszak. Február 11-én, vagyis az előző tél végéhez közeledve ugyanis 7119 MW-tal egyszer már megdőlt a korábbi csúcs, vagyis a tavalyi évben összesen nem kevesebb, mint öt alkalommal született új abszolút rekord. Az ünnepi időszakot megelőző sorozatos rekorddöntögetés hatására jelenleg 7361 MW az érvényes rendszerterhelési csúcs.

Ennek eredményeképpen csak 2021-ben 256 MW-tal, több mint 3,5 százalékkal emelkedett az érték az addigi rekordot jelentő 2019. decemberi 7105 MW-ról (2020-ban 7095 MW volt a legmagasabb rendszerterhelés, melyet szintén december elején regisztrált az átviteli rendszerirányító). Amint az a MAVIR alábbi grafikonján is látszik, az ilyen mértékű növekedés egyáltalán nem példátlan; csak az utóbbi években 2016-ban és 2019-ben is hasonló arányban nőtt a magyar rendszerterhelési rekord.

A növekedés várhatóan a következő években is folytatódni fog, mindenekelőtt az elektrifikációs trend, vagyis a villamos energia teljes energiafogyasztáson belüli részarányának emelkedése hatására. Ezt a folyamatot nagyrészt az elektromos autók és egyéb járművek, a hőszivattyúk és a légkondicionáló berendezések terjedése hajtja, ami a következő években vehet igazán lendületet. Például az elektromos személyautók száma a jelenlegi közel 22 ezerről (tisztán elektromos meghajtás,) a következő öt évben 108-246 ezerre, tíz év alatt pedig 226-471 ezerre növekedhet a MAVIR várakozása szerint (A Hálózatfejlesztési Terv kiindulási adatai, 2022. )Összevetésül, napjainkban a 4 milliót közelíti a teljes hazai személyautó-állomány.

A rendszerterhelési görbe alakulását a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) terjedése is érdemben befolyásolja. A nagy többségében napelemes rendszerek növekvő beépített teljesítőképessége többnyire korlátozza a központi villamosenergia-rendszer terhelését, hiszen termelésük helyben történő felhasználásakor ennek megfelelő mértékben csökken a hálózati fogyasztási igény. A rendszerterhelési rekordok viszont többnyire télen, napnyugta után születnek, ezért az energiatároló berendezések penetrációjának láthatóvá válásáig a HMKE-k nem lesznek képesek mérsékelni a terhelési csúcsokat.

Mindemellett a villamosenergia-fogyasztási trendet nagyban meghatározza az ország gazdasági teljesítményének alakulása is. Ez alapján, egyebek mellett a fenti tényezők figyelembevételével a terhelés előrejelzések egy dinamikus és egy konzervatív gazdasági környezet mentén kerültek kialakításra a MAVIR említett dokumentuma szerint. E szerint a módszertan változása okán a csúcsterhelés már nem egy számként, hanem a várható, meteorológia szempontból átlagos és szélsőséges évek tartományaként ábrázolható.

A szóban forgó tartományok súlyozott átlagát jelölő értékek, illetve az ezeket előre jelző prognózisok esetleges megvalósulása azt jelentené, hogy 2026-ig 7612-8161 MW-ra, 2032-re 9018-9304 MW-ra emelkedne a jelenleg 7361 MW-os rendszerterhelési csúcs. Amennyiben tehát a magyar gazdaság növekedése az ütemesebb bővülést valószínűsítő forgatókönyv mentén alakulna (dinamikus makrogazdasági környezet), akkor a következő öt évben összesen 800 MW-tal, vagyis több mint 10 százalékkal nőne a csúcsidejű fogyasztás maximuma. Ha a gazdasági növekedés kevésbé lesz lendületes a következő években (konzervatív makrogazdasági környezet), akkor a rendszerterhelési csúcs a prognózis szerint összesen mintegy 251 MW-tal, mindössze nem egészen 3,5 százalékkal emelkedne 2026-ig, vagyis mértéke öt év alatt összesen sem érné el a 2021-es évben regisztráltat.

A prognózis értelmezéséhez érdemes megjegyezni, hogy a rendszerterhelési rekord 2021-es kiugró mértékű növekedéséhez a koronavírus-járvány következtében a gazdasági aktivitásban 2020-ban bekövetkezett visszaesés is hozzájárult. Vagyis ezen, remélhetőleg egyszeri hatás nélkül valószínűleg már 2020-ban sem stagnált volna a rendszerterhelési csúcs, így vélhetően a 2021-es növekedés a magasabb bázis miatt kisebb lett volna. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2021-ben látott, több mint 3,5 százalékos csúcsnövekedési ütem szinte biztosan lassul majd a következő években. Ennek megfelelően a növekedés éves üteme a dinamikusabb gazdasági bővülést feltételező előrejelzés szerint is mindössze 1,5-2 százalék között lenne, míg a konzervatív prognózis megvalósulása esetén évente átlagosan körülbelül 0,7 százalékkal emelkedne a magyarországi villamosenergia-rendszer terhelési csúcsa.

Ami a tízéves prognózist illeti, ilyen időtávon összesen 1657-1943 MW-os növekedés várható a hazai csúcsidejű áramfogyasztási rekordban az előrejelzési tartományok átlaga szerint. Ez összesen mintegy 22,5-26,5 százalékos növekedés lenne a 2021-es szinthez képest – vagyis az évtized második felében a konzervatív becslés alapján a fogyasztásnövekedés éves ütemének közel 3 százalékra való gyorsulása várható, míg az összességében nagyobb és kiegyenlítettebb növekedést valószínűsítő másik forgatókönyv szerint 2026 után valamivel 2 százalék fölé emelkedik az éves növekedés üteme. Ez esetben is igaz azonban az, a minden előrejelzésre érvényes megállapítás, miszerint minél hosszabb az időtáv, annál több bizonytalanság terheli a prognózist.

Átalakuló módszertan

Az elmúlt években egyébként számos változáson ment keresztül a fogyasztói igények előrejelzésének módszertana, melyet többek között a korábbi évek előrejelzéseinek visszakövetése és értékelése eredményezett.

A magyar villamosenergia-fogyasztási igények előrejelzése 2020-ig jellemzően a felülről lebontó logika szerint, gazdaságkutatói háttértanulmányok felhasználásával az energetikai rugalmasság és a GDP várható alakulásán keresztül, míg a csúcsterhelés a fogyasztási igényekből a várható csúcskihasználási óraszám alapján került meghatározásra. 2020 után a fogyasztói igények becslése során a nemzetközi gyakorlathoz illeszkedve a csúcskihasználási órászám alapú megközelítést a valószínűségi modellezéshez jobban illeszkedő terhelési görbe alapú előrejelzés váltotta fel a MAVIR-nál, kiemelt hangsúlyt fektetve az úgynevezett klímaévekre (különböző klimatikus viszonyoknak megfelelő terhelési idősorok) és a terhelési görbét befolyásoló technológiák (e-mobilitás, hőszivattyúk) hatásainak modellezésére.

Kép forrása: Unspalsh.com